Épületek

A Mátyás templom tervezett új díszvilágítása

1/11

1. kép

?>
1. kép
?>
2. kép
?>
3. kép
?>
4. kép
?>
5. kép
?>
6. kép
?>
7. kép
?>
8. kép
?>
9. kép
?>
10. kép
?>
11. kép
1/11

1. kép

A Mátyás templom tervezett új díszvilágítása
Épületek

A Mátyás templom tervezett új díszvilágítása

2008.10.02. 11:16

A Mátyás templom felújítása kapcsán a díszvilágítás átépítésére is sor kerül. Ez immár a templom negyedik díszvilágítása lesz. Kevesen tudják, de épp a Mátyás templom, pontosabban a tornya, és a látványban hozzá kapcsolódó Halászbástya volt az első állandó díszvilágítása Budapestnek és egyben Magyarországnak.

1. kép
1/11
1. kép

A Mátyás templom felújítása kapcsán a díszvilágítás átépítésére is sor kerül. Ez immár a templom negyedik díszvilágítása lesz. Kevesen tudják, de épp a Mátyás templom, pontosabban a tornya, és a látványban hozzá kapcsolódó Halászbástya volt az első állandó díszvilágítása Budapestnek és egyben Magyarországnak. Az 1928-ban megépült berendezés idején még csak normálizzólámpák léteztek, de a nagyobb teljesítmények (1 kW, 1,5 kW és 2 kW) már rendelkezésre álltak, így ezt a nagyszabású világítási feladatot 72 fényvetővel sikerült megoldani.

A II. világháború „természetesen" a díszvilágítást is elpusztította, de az éledező ország figyelme nem kerülte el a hajdan működő berendezések sorsát, és rövidesen számos díszvilágítást helyreállítottak. Így újraélesztették a vári díszvilágítási együttest is.

2. kép
2/11
2. kép

Komoly átépítésre, felújításra azonban csak 1965-ben került sor. Ekkor épült meg igazából az első teljes díszvilágítás, vagyis a templomot minden oldalról összesen 50 db 1500 W fényvető világította meg. Az új világítás másik érdekességét a helyi fények jelentették. A toronycsúcs alatti erkélyre 8 db 500 W, egy emelettel lejjebb 6 db, az áttört oromzathoz 8 db 150 W lámpás lámpatestet szereltek. A Halászbástyával közös esti kép a Duna-part leglátványosabb része lett, és a díszvilágítási együttes a kor színvonalas berendezésének számított.

A ma is látható díszvilágítás a nyolcvanas évek második felében épült. Többek között az energiaválság negatív eredményekénti hosszú stagnálás után, akkor kezdtek foglalkozni a díszvilágításokkal is. Ekkor már divatossá vált, a közvilágítási siker után, a nagynyomású nátriumlámpák és a fémhalogénlámpák díszvilágítási szerepeltetése.

Bár nappal legtöbbünk emlékezetében a templom és a Halászbástya, mint fehér színű épület együttes szerepel, érdekes módon a korabeli próbavilágítások nem a fehér színt erősítő fémhalogénlámpás díszvilágítást preferálták. Így előbb a Mátyás templom, majd kicsivel később a Halászbástya is melegsárga színű nátriumlámpás díszvilágítást kapott.

A templom díszvilágítása, helyi fények nélkül, fényárvilágításos stílusban épült meg. A díszvilágítás a torony minden irányból való egyenletes láttatására koncentrált és ahol lehetett az épület általános világítását is igyekezett megoldani. Összesen 46 db 250 W és 400 W forgásszimmetrikus nátriumlámpás fényvetőt szereltek fel. A lámpatestek a templom tetőzetére, a főhomlokzattal szemközti, a Szentháromság tér és az Országház utca torkolatánál két épület között kialakított tartószerkezetekre és oszlopokra kerültek. A toronyban és az oromzati ablakok mögé nem helyeztek el lámpatesteket.

3. kép
3/11
3. kép

A 20 év óta meglévő díszvilágítás esti városképi szerepe vitathatatlan, de néhány hiányossága az általunk készített képekről is kitűnik. Ha a Duna-part felől szemléljük a templomot a világítás aszimmetriája feltűnő. A szentély feletti tetőzet sötétnek látszik, a Hilton szálló felőli oldalt pedig mintha meg sem világították volna. Messziről ugyan a színeknek már kisebb szerepe van, de a nappal többféle élénk színben tündöklő majolika tetőzet közelebbi nézőpontokból tekintve is „elsárgult".

Bár a torony közelről igen világosnak látszik, messzebbről a toronysisak kezd elhalványulni, még távolabbról, például a Gellérthegyről, pedig sötétnek tűnik.

4. kép
4/11
4. kép

Az új díszvilágítás tervezésekor a fő kérdést az jelentette, hogy a megszokott látványt kívánják-e modern világítási anyagok felhasználásával reprodukálni, kiegészítve a jelzett látványbeli egyenetlenség feloldásával, vagy a mai kor szellemének megfelelően gyökeresen új látványt szeretnének-e kínálni.  

A kérdés három területen kristályosodott ki. Milyen világítási szinten kell megmutatni este a templomot, milyen színű legyen a templom díszvilágítása, és milyen jellegű, felépítésű legyen a világítás?

A világítási szint megfogalmazásánál tudomásul kell venni, hogy a templomnak egyenrangú partnerként kell részt vennie az esti dunai városképben a fő látványalkotó berendezésekkel. Ez lényegében a Budavári palota, a Lánchíd, a gellérthegyi Citadella, a Szent István bazilika, a Parlament épülete és a Mátyás templom – Halászbástya együttesének egyensúlyát jelenti.

A felsoroltak közül egyedül az Országház díszvilágítása nem új, a hiányos berendezés jelenlegi állapotát nem szabad kiindulásnak tekinteni. A többi berendezés jelenleg jóval hatásosabban jelenik meg, mint a templom, vagyis javítani szükséges a megvilágítási szinten.

A Mátyás templom rangjához méltó esti panorámában való láttatása három pilléren nyugszik:

  • az egész épületet körben olyan szinten kell egyenletesen megvilágítani, hogy az messziről is élvezhető élményt nyújtson,
  • a tornyot ebből a látványból is ki kell emelni,
  • a világításnak élethűen kell visszaadni a tetőzet sokszínűségét


A díszvilágítás színének megválasztásánál a dilemmát az okozta, hogy miután a budapesti díszvilágítások zöme nátriumlámpás berendezés, és a Mátyás templomot eddig is nátriumlámpás fényvetők világították meg, logikusnak tűnik, hogy ezentúl is sárga tónusú, romantikus hatást keltő világítást lássunk, mely szervesen illeszkedik a hagyományos díszvilágítási városképbe.

Ugyanakkor manapság egyre több fehér színű világítás épül, mely igyekszik feloldani az egyszínűséget. De fehér színű például a 4. képen is látható Lánchíd, valamint a Parlament díszvilágítása is. A templom nappali megjelenése szinte előírja a fehér színű láttatást, mely színben kapcsolódni tud a másik két berendezéshez. A fémhalogénlámpás világításoknál igen fontos a jó fényforrás választás, hiszen köztudottan nagy az egyes gyártmányokon és sorozatokon belüli színszórás. Emellett ügyelni kell arra, hogy meleg színű fémhalogénlámpákkal készüljön el a berendezés, mert a túl hideg szín disszonanciát vált ki.

A színnel kapcsolatos döntést, mint ahogy az egyéb vitatott kérdéseket is próbavilágításokon kívánták eldönteni. E próbavilágítások adhattak részben arra is választ, hogy milyen felépítésű legyen a díszvilágítás.

A templom mindenkori díszvilágítása eddig fényárvilágításos jellegű volt. Ezt az akkor rendelkezésre álló világítástechnikai eszközök meg is szabták. Ma viszont hozzáférhető az a lámpatest választék, mely földbe süllyesztett vagy homlokzatra szerelt lámpatestekkel, helyi fényekből az építészeti elemek, szobrok kiemelésével építi fel a korábbinál izgalmasabb, mozgalmasabb  esti látványt, mely az épület egészét tekintve egységes képet nyújt. A részletek megvilágítása különösen a templom körül sétálóknak ad utánozhatatlan élményt.

5. kép
5/11
5. kép

A Mátyás templom homlokzati gazdagságáról 5. képünk ad némi tájékoztatót. Ha jobban megvizsgáljuk a toronynak ezt a szeletét, rengeteg vonalas, spot, aszimmetrikus jellegű kis teljesítményű lámpatestet lehetne már ezen a szakaszon is elhelyezni, hogy helyi fényekkel a legértékesebb építészeti jellemzőket láttassuk. Ha ezt a szisztémát az egész templomon alkalmaznánk a sok kiemelés a kívánt hatás ellenkezőjét válthatná ki, vagyis a túl tagolt világításnál jobban megmutatja az egységes fényárvilágítás az építészeti értékeket.

Ennek nem mond ellent a nagyobb felületek (toronycsúcs, toronyfülke, gótikus ablakok stb) helyi világítása, melyet látványképekkel szemléltetnek. Ezeken a képeken a már jelzett szín változatok is láthatóak voltak, még együttes szerepeltetéssel is.

6. kép
6/11
6. kép

7. kép
7/11
7. kép

8. kép
8/11
8. kép

 


A legextrémebb változattól (6. kép) a legszolidabb variánsig (8. kép) is azonban néhány motívum változatlanul szerepeltet. Ez a toronycsúcs helyi fehér színű világítással való kiemelése és a tetőzet egységes ugyancsak fehér színű megvilágítása.

Az előzetes konzultációk, tervvéleményezések eredményeként a 8. képen látható verzióra készült el a kiviteli terv, melynek helyességét az egyik próbavilágítás képei is igazolják.

A 9. képen az eddigi nátriumlámpás világítás szerepel, a 10. képen pedig a főhomlokzatra kialakított ideiglenes fémhalogénlámpás verzió látható. A képekről virít a különbség az utóbbi megoldás javára. A színek megélénkültek, a helyi fények kiemelései érvényesülnek. Különösen igaz ez a toronysisak élein felfutó fehér csipkesorokra (11. kép). A tornyot világító helyi fény másik eredménye, hogy megerősíti a világítás szintjét, így távolabbról is jobban látható majd a templomtorony.

9. kép
9/11
9. kép

10. kép
10/11
10. kép

11. kép
11/11
11. kép


A 10. képen a homlokzat alsó traktusai is láthatóak. Így kivehető az a törekvés, hogy közel elhelyezett, járófelületbe süllyesztett különleges optikájú lámpatestek emeljék ki a kapuzatokat, a szobrokat, vagy világítsanak meg egy-egy szélesebb falfelületet. Ugyanakkor a homlokzatokra sehol nem kerülnek lámpatestek.

A próbavilágítások eredményeként résztvevők elfogadták a világítás kialakításának koncepcióját.

A díszvilágítás az alábbi lépcsőzetes felépítésű lesz:

  • a homlokzatokat körben kísérik a járószintbe süllyesztett lámpatestek. Ezekkel az
    alsó traktusok súrolt fényű derítése, a kapuzatok, szobrok kiemelése történik.
  • a templom körüli 4 m magas Budavár típusú közvilágítási kandeláberekre két-két szélesen sugárzó fényvetőt szerelnek a felső homlokzati részek, a Béla (kistorony) világítására
  • a tetőzetet és a Mátyás tornyot csak kívülről világítják meg, így a tetőzetről lekerülnek a korábbi fényvetők. Az északi toronyoldal és tetőzeti rész világításában kizárólag a Hilton szálló tetejére telepítendő fényvetők vesznek részt
  • a tetőre csak néhány kisebb teljesítményű fényvetőt kell felszerelni a három kis torony (huszártorony, észak-keleti és dél-kelti lépcsőtorony) világítására
  • a Mátyás torony két felső erkélyére 8-8 kisebb teljesítményű lámpatest kerül

Az így kialakított világítás amellett, hogy minden szempontból kielégíti a tervezetteket, biztosítja a káprázás mentességet is, hiszen a távolabbi fényvetők nem a homlokzatokat, hanem az épület felsőbb régióit világítják majd, így a jelenlegi zavaró hatás megszűnik.

A világítás színét érdekeltek kompromisszumban próbálták megtalálni, vagyis a fehér és a sárga szín között képzelték el, ami a fémhalogén- és a nátriumlámpás lámpatestek együttes alkalmazását jelenti. Ennek arányát a díszvilágítás próbaüzeme során kell véglegesíteni.

A tervezett díszvilágítás minden eddiginél komolyabb lesz, összesen 136 db lámpatestet tartalmaz majd. A legkisebb teljesítmény 35 W, a legnagyobb 1000 W lesz. A világítás összes beépített teljesítménye 45 kW.

Úgy gondolom a Mátyás templom megújult díszvilágítása új színfolt lesz az esti budapesti panorámában és érdekes megjelenésével, a világítás színvonalával méltóképpen illeszkedik a közelmúltban átépített többi fővárosi díszvilágítás sorába. Büszkék leszünk rá.

Deme László
Lisys Fényrendszer Zrt.

(x)

Megoldandó világítástechnikai feladata van? Válaszolunk.

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Középület

SZÉPMŰVÉSZETI MÚZEUM // Egy hely + Építészfórum

2021.01.06. 17:41
00:08:06

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő része a budapesti Szépművészeti Múzeum 114 éves épületét mutatja be. Kiváló alkalom, hogy a pandémia miatt zárva tartó múzeum tereit virtuálisan is megcsodálhassuk. Így mikor következőnek ott járunk, olyan részletekre is rácsodálkozhatunk, melyek ezidáig elkerülhették figyelmünket.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő része a budapesti Szépművészeti Múzeum 114 éves épületét mutatja be. Kiváló alkalom, hogy a pandémia miatt zárva tartó múzeum tereit virtuálisan is megcsodálhassuk. Így mikor következőnek ott járunk, olyan részletekre is rácsodálkozhatunk, melyek ezidáig elkerülhették figyelmünket.

Épületek/Ipari és kereskedelmi épület

GRAPHISOFT PARK // Egy hely + Építészfórum

2020.12.10. 10:09
00:07:09

Az egykori Óbudai Gázgyár területe 1998 óta ad otthont egy folyamatosan épülő-szépülő irodaparknak. Első épületeinek téglaarchitektúrája a mai napig viszonyítási pont a hazai építészetben, és azóta is az ipari fejlődés és az igényes építészet találkozásának színtere. Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti GRAPHISOFT Parkkal ismerkedhetünk meg.

Az egykori Óbudai Gázgyár területe 1998 óta ad otthont egy folyamatosan épülő-szépülő irodaparknak. Első épületeinek téglaarchitektúrája a mai napig viszonyítási pont a hazai építészetben, és azóta is az ipari fejlődés és az igényes építészet találkozásának színtere. Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti GRAPHISOFT Parkkal ismerkedhetünk meg.

Támogasd az Építészfórumot most, hogy legyen újabb húsz évünk!

Az Építészfórum minden tartalma ingyenes – és az is marad. De ahhoz, hogy eredeti, értékálló anyagokat hozzunk létre, Olvasóink támogatására is szükségünk van.

Támogatom

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk