Épületek/Örökség

A MÁV Északi Járműjavító második élete

1/25

A Kőbányai út melletti külvárosi, ipari negyed húsz éve még leáldozóban lévő gépgyárak rozsdazónája volt, tíz év múlva, a műhelyház és a Közlekedési Múzeum teljes elkészülte után Budapest kulturális életének egyik alapvető helyszíne lehet.

?>
A Kőbányai út melletti külvárosi, ipari negyed húsz éve még leáldozóban lévő gépgyárak rozsdazónája volt, tíz év múlva, a műhelyház és a Közlekedési Múzeum teljes elkészülte után Budapest kulturális életének egyik alapvető helyszíne lehet.
?>
Az épület hátsó homlokzata 2008-ban, a járműjavító működésének utolsó előtti évében.
?>
Néhány melléképület lebontása után a csarnok 2020-ra nyerte el mai arcát. Az 1883 és 1886 között épült, 214 méter hosszú, 96 méter széles épület az Országház mellett Budapest egyik legnagyobb alapterületű építménye.
?>
A csarnokok hatalmas, egy légterű területén az utolsó években a villanymozdonyok időszakos főjavítása volt a meghatározó tevékenység.
?>
A felújítás során a hatalmas teret a ház a házban elv mentén számtalan kisebb, önállóan működő részre osztották, a mosdóktól és öltözőktől a házi színpadokon és műhelyeken át egészen a nagy raktárakig.
?>
A leglátványosabb tér a főbejárat mögötti Mozdonycsarnok, benne a 327-es sorozatú gőzmozdonyok egyetlen fennmaradt példánya. A falak festésében az Operaházban és az Erkel Színházban is használatos ligeti és városi oldal koncepciója is visszaköszön.
?>
A vasúti szerelvény 109 éves étkezőkocsija a legendák szerint egykor az Orient expresszben is megfordult, belső terének felújítása már nagyrészt az Opera szcenikai műhelye szakembereinek munkáját dicséri.
?>
A csarnok szerencsésen átvészelte a második világháború bombázásait, és az elmúlt évtizedek elhanyagoltságát. A felújítást megelőző felmérésen az acélszerkezetet meglepőn jó állapotban találták.
?>
A váz fölötti tető teljesen új, deszkák helyett hőszigetelt szendvicslemezekből áll.
?>
Az előtér egyik különlegessége a valódi, szárított moha alkotta falburkolat.
?>
A fogadótérből nyílik a három próbaterem, amelyek a tökéletes hangszigetelés érdekében önálló szerkezettel épültek meg a csarnokon belül. Akusztikai megoldásaik részleteiről és történetéről a kapcsolódó cikkünkben olvashatnak.
?>
A Fricsay Ferencről elnevezett zenekari stúdió a technikusok vezérlőjéből. További két terem várja a művészeket, és nem utolsó sorban a közönséget, az Erkel Színház és az Operaház színpadi elrendezésének másolatával.
?>
A csarnokok másik alapvető funkciója maga a műhely. Az eredeti darupálya ma is elkél, a rajta futó, immár könnyebb, rácsszerkezetű daru nélkülözhetetlen a nagyobb díszletek mozgatásához. A szemközti falon a kifejezettel a látogatók száma épült útvonal.
?>
13 éve itt az Északi Járműjavító már igen alacsony kihasználtsággal működött. A funkcióját részben a Máv-Start Zrt Szolnoki Járműjavító, részben a százas nagyságrendben beszerzett új Stadler motorvonatok saját, modern karbantartó bázisai vették át.
?>
Az új deszka padlózaton a hagyományos módon, a padlóhoz szögelt rögzítéssel végezhető el a díszletvásznak festése, és külön terem szolgálja a díszletállító próbákat is, amire korábban az Operaház vagy az Erkel Színház színpadán kívül nem volt lehetőség.
?>
A felső darupálya, Szemben egy szintén az Operához tartozó, 19. századi MÁV szabvány állomásépület, ami hamarosan zeneiskolaként születhet újjá.
?>
Földvári László jelmezfestő művész kezei közül csaknem negyven éve kerülnek ki az Operaházban látott legkülönbözőbb ruhadarabok. Munkahelye szintén a díszletkészítő csarnokban található.
?>
A munka fontos állomása a jelmezvarró-műhely. Az itt folyó tevékenységet a látogatók felülnézetből, az üvegfalak közti folyosóról figyelhetik majd.
?>
Az óriáscsarnokban található átmenetileg a jelmezraktár egy része, szintén a látogatói útvonalról nézve.
?>
A világítási és hangtár , egyszerűbb nevén a fényraktár.
?>
További, kisebb raktárhelység várja az előadásokon használt kellékeket és bútorokat.
?>
Egy meglepő tér a sportpálya, ami kivételesen nem díszlet, valóban az itt dolgozók szolgálatában áll majd. Baloldalt Saxon-Szász János festőművész dekorációi, amelyek valamennyi nagyobb terem díszei lesznek.
?>
Egy közlekedőfolyosó közepén kialakított dolgozói közösségi tér és művész váró, a jelmezvarroda szomszédságában.
?>
Az épület nyugati, azaz a majdani Közlekedési Múzeum felőli oldalán a MÁV 301,006 pályaszámú gőzmozdonya fogadja a látogatókat.
?>
A műhelyház hamarosan teljes kapacitással működhet, addig is a legjobban várt fejlemény a járvány vége, amikor a házi színpadok és műhelyek termeibe végre a közönség is megérkezhet.
1/25

A Kőbányai út melletti külvárosi, ipari negyed húsz éve még leáldozóban lévő gépgyárak rozsdazónája volt, tíz év múlva, a műhelyház és a Közlekedési Múzeum teljes elkészülte után Budapest kulturális életének egyik alapvető helyszíne lehet.

Épületek/Örökség

A FÓTI PLÉBÁNIATEMPLOM // Egy hely + Építészfórum

2021.07.16. 15:51
00:07:54

A fóti Szeplőtelen Fogantatás-templom különleges helyet foglal el a magyar építészettörténetben. Legkvalitásosabb romantikus épületünk, és európai viszonylatban is kiemelkedően magas színvonalat képvisel. Érdekessége, hogy Ybl Miklós első önálló alkotása, minőségét tekintve mégsem különbözik a későbbi épületektől, az építész azonnal főművet alkotott.

A fóti Szeplőtelen Fogantatás-templom különleges helyet foglal el a magyar építészettörténetben. Legkvalitásosabb romantikus épületünk, és európai viszonylatban is kiemelkedően magas színvonalat képvisel. Érdekessége, hogy Ybl Miklós első önálló alkotása, minőségét tekintve mégsem különbözik a későbbi épületektől, az építész azonnal főművet alkotott.

Épületek/Örökség

MÁTYÁSFÖLD // Egy hely + Építészfórum

2021.07.16. 15:47
00:07:04

Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a mátyásföldi villanegyedbe kalauzoljuk nézőinket. Az egykori vadászterületen 1887-ben alapított település kezdetben a nyaralni vágyó pesti úri közönséget vonzotta. A terület arculatát nagyban meghatározza Paulheim József építészete, aki legalább 50 villát, valamint a templom és a későbbi gimnázium épületét is tervezte. 

Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a mátyásföldi villanegyedbe kalauzoljuk nézőinket. Az egykori vadászterületen 1887-ben alapított település kezdetben a nyaralni vágyó pesti úri közönséget vonzotta. A terület arculatát nagyban meghatározza Paulheim József építészete, aki legalább 50 villát, valamint a templom és a későbbi gimnázium épületét is tervezte. 

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk