A Mérték Építészeti Stúdió III. díjas terve a Puskás Stadionra és környékére

Az Istvánmező rendezésére kiírt városépítészeti ötletpályázaton III. helyezést ért el a Mérték Építészeti Stúdió pályaműve, amelyet a Dr. Reith András, Burián Gergő, Heltai Xavér és Nyírő Zsolt építészek vezette csapat készített. Koncepciójukban kiemelt figyelmet kapott a meglévő épületállomány megőrzése-újrahasznosítása, a helyszín megközelítésének újragondolása, valamint a terület integrálása a környező városszövetbe.

Részlet a műleírásból

Építészet/Urbanisztika

Az Istvánmező sportközpont jelenlegi állapota rendkívül vegyes képet mutat. Egyrészt érezhető a múlt valamikori dicső állapota: a Puskás Ferenc Stadion szikár pilonjai még mindig meghatározzák a környék összképét, a „Dávid-tengely"-re szerkesztett Stadion, Dromosz és az új Papp László Sportaréna hármasa különös térélményt jelent, a nyugati oldalon lévő sportcsarnokokban aktív sportélet folyik és más területeken is lelkes sportolók készülnek fel aktuális versenyükre. Azonban a terület jelenlegi állapota rendelkezik jó néhány negatív jellemzővel is: a legtöbb sportlétesítmény állapota nem kielégítő, az épített állomány nem biztosíthatja a magas színvonalú felkészülés lehetőségét, a terület egésze rendezetlen, sok kihasználatlan terület zárványként van jelen a városrészben és az egész terület inkább elzárt, nehezen megközelíthető világként értelmezhető, mint a környező városrészekkel szorosan egybefonódó sportközpontként.

 

 

A tervezés során olyan sport-városrészt szerettünk volna kialakítani, mely nemcsak a verseny-, tömeg-, és szabadidősport helyszínéül szolgálhat, de egyben egész Budapest lakóinak is biztosítja a fizikai-szellemi kikapcsolódási lehetőséget. Célunk volt, hogy nemzetközi szinten is példaértékű, a sport szeretetére, az egészséges életmódra és az aktív kikapcsolódásra ösztönző tematikus sportparkot hozzunk létre. Olyan adni akaró, pozitív szemléletű, minden szempontból fenntartható városközpontot vizionáltunk, ahol új értelmet nyer a „sport mindenkié!" jelmondat.

A tervezés során különös figyelmet fordítottunk a műemléki értékek tiszteletben tartására. Az új labdarúgó stadion tervezésénél vizsgáltuk a kijelölt területen belüli elhelyezhetőség lehetséges módjait, és arra a következtetésre jutottunk, hogy a déli területen lévő vasúti mosók és szervíz-vágányok felszámolásával helyezhető el optimálisan az új 65.000 férőhelyes létesítmény. Ezzel nemcsak megtartjuk a műemléki szempontokból oly különleges Dromosz térrendszerét, de új, felértékelődő területeket is nyerhetünk a barnamezős MÁV-területek integrálásával. Az új labdarúgó stadion helyzete benapozási szempontból, áramlástechnológiailag, tér-, és térfalképzés tekintetében is a legjobb megoldásra vezetett. Ezen felül a Dózsa György út Asztalos Sándor utca felé történő átirányításával a jelenlegi helyzetnél kedvezőbb forgalomtechnikai állapot érhető el.

 

 

További fontos szempont volt számunkra a terület megközelítése és aktív bekapcsolása a környező városszövetbe. A új ikonikus labdarúgó stadion köré olyan gyalogos és kerékpáros közlekedési rendszert hoztunk létre, amely külön szinten biztosítja a stadionba érkező szurkolók bejutását és a stadion VIP-, játékos- és média megközelítését, és szervíz jellegű feltöltését. A VIP és média lelátó így az optimálisnak tekinthető déli hosszoldalon kapott helyet, ezzel a lehető leggyorsabban és legbiztonságosabb módon megközelíthető a stadion a speciális vendégek számára. Az emelt szintű rámpa méltó felvezetést jelent egészen a Keleti pályaudvar, a Papp László Sportaréna és az új elővárosi vasúti megálló felől érkező nézők számára. A nem mélyépítéssel épített parkolók alkalmazásával ezeken az előnyökön túl jelentős költségek is megtakaríthatóak. A FIFA és az UEFA által megkövetelt ideális terület-felhasználási igények a városias jellegű beépítés, és a szűkös telekterület miatt nem teljesíthetők teljes mértékben. Javasoljuk a csúcsesemények idején a környező utcák, és az éppen használatban nem lévő sportlétesítmények területeinek felhasználását az ilyen szervíz és logisztikai funkciókra.

 

 

A nyugati oldalon lévő sportváros telepítésénél figyelmet fordítottunk a Puskás Ferenc Stadion „aurájának" tiszteletben tartására és felerősítésére. A tervezést a környékbeli beépítés méretéhez, térfal-képzéséhez és jellegéhez igazítva alakítottuk ki. Olyan hibrid telepítést hoztunk létre, mely a lehető legszélesebb körben ki tudja szolgálni az ide látogató sportolók és környékbeli lakók igényeit. Ehhez a kor szellemének megfelelő színvonalú szolgáltatásokat tervezünk. A telepített funkciókat úgy terveztük, hogy a lehető leggazdaságosabb módon, egymás hatását felerősítve, dominó-elven fejlődhessen a városrész. Ennek érdekében a legnagyobb mértékben megtartottuk és újrahasznosítottuk a megtartásra ítélt épített állományt. Az egész terület nyitva áll nemcsak a sportolók számára, de az aktív köztérhasználat segítségével a terület magas színvonalú zöldterületté válhat, mely a civilek számára is értékes területeket fog jelenteni. A terület sportesemények esetén megfelelően elzárható és a szükséges biztonsági zónák kialakíthatóak.

---

építész tervezők: Dr. Reith András, Burián Gergő, Heltai Xavér, Nyírő Zsolt

tervezés éve: 2012
bruttó szintterület: 145.700 m2
generáltervező: Mérték Építészeti Stúdió Kft.
építtető/Megbízó/Fejlesztő neve: Nemzeti Sportközpontok
látványtervek: Lukács Zsombor
ügyvezetők: Tákos Tamás, Fábián László
stadiontervezés: Michael Wagner - Michael Wagner Architekten
fenntarthatóság: Gelesz  Adrienn, Bélafi Zsófia - Abud Kft.
városépítészet: Albrecht Ute, Szűcs András - BFVT Kft.
közlekedéstervezés: Pető Zoltán, Rubus Zoltán - BFVT Kft.
kert- és tájépítészet, fenntarthatóság: Dr. Barcza Dániel - Neuron Kft.
település-közgazdaságtan: Varga-Ötvös Béla - Értéktérkép Kft.
sporttechnológia: Judik Zoltán
műemlékvédelem: Dávid Ferenc