Emberek/Interjú

„A minimalizmus nem a minimumról, hanem a lényegről szól” - interjú Ricardo Bak Gordon portugál építésszel

1/9

Gunther Zsolt és Ricardo Bak Gordon

?>
Gunther Zsolt és Ricardo Bak Gordon
?>
Ricardo Bak Gordon irodája
?>
Ricardo Bak Gordon
?>
Garcia da Orta középiskola bővítése - Fotó:  Leonardo Finotti
?>
Garcia da Orta középiskola bővítése - Fotó: Leonardo Finotti
?>
Garcia da Orta középiskola bővítése - Fotó: Leonardo Finotti
?>
Garcia da Orta középiskola bővítése - Fotó: Leonardo Finotti
?>
Ricardo Bak Gordon irodája
?>
1/9

Gunther Zsolt és Ricardo Bak Gordon

„A minimalizmus nem a minimumról, hanem a lényegről szól” - interjú Ricardo Bak Gordon portugál építésszel
Emberek/Interjú

„A minimalizmus nem a minimumról, hanem a lényegről szól” - interjú Ricardo Bak Gordon portugál építésszel

2012.07.06. 13:13

Cikkinfó

Építészek, alkotók:
Gunther Zsolt, Ricardo Bak Gordon

Vélemények:
10

Gunther Zsolt a közelmúltban Portugáliában járt és találkozott Ricardo Bak Gordon építésszel, akivel az irodája megalakulásáról, az aktuális munkáiról, a színeket előtérbe helyező építészeti gondolkodásmódjáról, a portugál minimalizmusról és a válságot lehetőségként kezelő túlélési stratégiákról beszélgetett - számos megszívlelendő tanáccsal és követendő példával szolgálva a magyar alkotók számára is.

Gunther Zsolt: Mesélj a kezdetekről! Hogyan alakult meg az iroda?

Ricardo Bak Gordon: A történet úgy kezdődött, hogy a Portugál Építészkamara épületére kiírt pályázaton tervünk dicséretben részesült. Ez nagy szenzációt keltett, hiszen jól ismert építészek között, előkelő helyen végeztünk. A második nagy lökést az adta, amikor megnyertük a Brazil Nagykövetség épületére kiírt pályázatot. Tervünkben a reprezentatív tereket és a nagykövet életterét egy belső udvar (páció) köré rendeztük el, amely egy kissé kellemesebbé tette a száraz brazil éghajlat elviselését.

 

Gunther Zsolt és Ricardo Bak Gordon
1/9
Gunther Zsolt és Ricardo Bak Gordon

Ricardo Bak Gordon irodája
2/9
Ricardo Bak Gordon irodája

Ricardo Bak Gordon
3/9
Ricardo Bak Gordon

 

 

2007-ig kis léptékű munkákon dolgoztunk. Ekkor a kormány felújítási programot hirdetett a forradalom után 30 évvel épült középiskolák számára. Ezek az intézmények pavilonokból állnak, amelyeket össze kellett kapcsolni, valamint mellé néhány kiegészítő funkciót is elhelyezni a telkekre. Ezek a munkák nagyon gyorsan zajlottak, ezért nem volt pályázat, viszont építészek százainak rengeteg munkája volt akkoriban. Mi öt iskolát fejeztünk be idáig. Most Paulo Mendes da Rocha brazil építésszel dolgozunk együtt egy új kocsimúzeum tervein, Belém rangos helyszínén.

G. Zs.: Az a benyomásom, hogy nagyon következetes módon használod a színeket az épületeidben. Például a Garcia da Orta középiskola bővítésénél a sötét narancs, vagy Óbidós-ba tervezett lakóépületnél a halványkék és -zöld árnyalataira gondolok.

R. B. G.: Úgy gondolom, a színek olyan dolgok, amiket nem lehet csak úgy mellékesen kezelni. Az építészet része, sőt mi több, a leghangsúlyosabb építőeleme. A színek elősegítik az építészeti koncepció érvényesülését. Óbidós egyike Portugália legfestőibb településeinek. Itt az általunk tervezett épület színhasználata érdekes módon a falu összes épületére utal. Az árnyékolók feltűnnek és el is tűnnek az ablakok mögött, a homlokzatok fehér vakolata azonban mindenütt jelen van. A ház zöld és kék árnyalataival a falu színbeli összhangjára, egyensúlyára utal. A portói iskola esetében az új fedett külső terek az intézmény központi helyének számítanak. Ezt a többlet-jelentést a szín mutatja meg, ezeknek a tereknek van egyfajta szolid vöröses „izzásuk", ahogyan közelítünk feléjük. Az iskola többi része fehér és fekete. Az egész rekonstrukció a lehető legolcsóbb eszközökkel valósult meg.

 

Garcia da Orta középiskola bővítése - Fotó:  Leonardo Finotti
4/9
Garcia da Orta középiskola bővítése - Fotó: Leonardo Finotti

Garcia da Orta középiskola bővítése - Fotó: Leonardo Finotti
5/9
Garcia da Orta középiskola bővítése - Fotó: Leonardo Finotti

Garcia da Orta középiskola bővítése - Fotó: Leonardo Finotti
6/9
Garcia da Orta középiskola bővítése - Fotó: Leonardo Finotti


 

G. Zs.: Hogyan fogadták a színt a megrendelők?

R. B. G.: A szín kérdése mindenki számára problémát jelent. Minden érintettnek megvan róla a saját véleménye. Végül nem született egyetértés a szín ügyében és az építész döntött. Van ebben valami bensőségesség.

G. Zs.: Építészek nagy generációjához tartozol, akik példaképként állnak előtted. Milyen a kapcsolatod velük?

R. B. G.: Egyetlen építész van, aki „megrengette itt a világot" – a neve Alvaro Síza. Ő annyira különleges, hogy mellette az összes többi építész - mondhatjuk így - egy másik kategóriába tartozik. Síza nagyon távol van az emberektől, míg Eduardo Souto de Moura - aki tavaly Pritzker-díjat kapott - egyszerűen egy közülünk. Ezt az építész-nemzedéket érdemes folyamatosan figyelemmel kísérni, mert munkáik mindnyájunk számára ösztönzést jelenthetnek. Siza hozta létre Portugáliában az építészet tiszteletét és elősegítette számtalan jó portugál építész képzését, akiknek jelenleg nincsen megbízásuk. Portugáliában évente 2000 új építész végez.

G. Zs.: Hogyan vészelitek át a válságot az irodában?

R. B. G.: Úgy tekintünk a válságra, mint egy lehetőségre. Külföldről próbálunk megbízásokat szerezni – például Angolából, Mozambikból és Brazíliából. Brazíliával nagyon hamar kapcsolatba kerültem. Mindig is érdekelt a brazil modernizmus – szinte a semmiből teremtettek csodálatos építészetet. A legnagyobb eredményeket érik el, a lehető legkevesebb eszköz segítségével. Ez mindnyájunk számára leckét adhat a válság idején. Legutóbb egy Mozambik fővárosába, Maputo-ba kiírt pályázatot nyertünk meg. Hét, egyenként 35 szintes tornyot terveztünk a tengerpartra, a korábbi ipari vásár területére, a tornyokkal egy új városi tengely hozva létre. Remélem, ez a munka folytatódni fog.

 

Garcia da Orta középiskola bővítése - Fotó: Leonardo Finotti
7/9
Garcia da Orta középiskola bővítése - Fotó: Leonardo Finotti

 

 

G. Zs.: Épületeidben nagyvonalúan alakítod ki a tereket. Hogyan véded meg az elképzeléseid a megbízók felé?

R. B. G.: Úgy gondolom, sok tennivalója van az építész társadalomnak. Meg kell tanulnunk kommunikálni, megindokolni a véleményünket és meggyőzni a megrendelőt. A nagyvonalú térhasználat ezeknek az eredménye. Az építésznek kell minden erőfeszítést megtennie a tervezés és az építés folyamán, akár a megbízóval tárgyal, akár a hatóságokkal, akár a kivitelezővel. Mindehhez szenvedélyre van szükség. Itt az irodában mindannyian ugyanazzal a lelkesedéssel vetjük bele magunkat a különböző projektekbe, az építészetbe.

A valós élet és a valódi emberek számára szeretnék építészetet teremteni. A tereink esszenciálisak, amely nagyon jellemző erre a területre és az itt élőkre. Felmerülhet a kérdés, vajon mi a különbség a spanyol és a portugál építészet között? Az előző sokkal inkább „megtervezett", míg az utóbbi sokkal inkább a lényegre törekszik. Nekünk itt Portugáliában kisebbek a lehetőségeink a műszaki és anyagi eszközök terén. Ezért arra kényszerülünk, hogy a problémákat korlátok közé szorítva, sokkal lényegretörőbb módon oldjuk meg. A fehér vakolat tipikus a portugál építészetben. Miért? Mert a munkaerőnk nagyon olcsó, a hagyományos építészeti módszerek dominálnak. Portugáliában alig lehet látni szerelt/előregyártott szerkezeteket.

Ez a megközelítés egyszerű, de alaposan kidolgozott részleteket eredményez. El kell ismernem, nagyra értékelem az ún. minimalista részletek mögött rejlő óriási munkát. Ha ezt ilyen szemszögből szemléljük, akkor a minimalizmus nem a minimumról, hanem az esszencializmusról, a lényegről szól.

 

Ricardo Bak Gordon irodája
8/9
Ricardo Bak Gordon irodája

 

 

G. Zs.: Hogyan viszonyulsz a díszítéshez a hagyományos, történelmi portugál építészetben? Távolságot tartasz tőle, vagy inkább inspirációt jelent számodra?

R. B. G.: A múltban a dekoráció volt a kényelem- és a hangulatteremtés közvetítője. Ma sem rekeszteném ki a díszítést az építészetből, de úgy gondolom, nekünk másként kell hangulatot létrehoznunk. Tereket, fényeket és anyagokat használunk, amelyeknek elegendő ereje van kényelmet és hangulatot teremtenie az épületeinkben. Manapság a belsőépítészetnek kell foglalkoznia a dekorációval, de az már egy másik szakma.

Gunther Zsolt

Az angol szöveget fordította: Garai Péter

Vélemények (10)
sponcsak
2012.07.09.
13:13

Mar csak ilyen az ember, szeret a végletekben gondolkodni. A minimalizmus, meg "műa.hab ornamentika" kozott sok minden talalhato, példaul az arany kozéput is.

sponcsak
2012.07.06.
14:50

Szamomra a minimalizmus igénytelenséget illetve lustasagot jelent, némi sznobizmussal fuzerezve.

epiteszikon
2012.07.06.
15:13

@sponcsak: A cikksorozat tetszik. Idehaza 2-3 irodán kívül (3h, Bord,ZsuffaKalmár, stb) kevés hazánkfia indult pályázatokon, megbízatásokon. De sok ilyen cikket !!

gorbeats
2012.07.06.
15:26

@epiteszikon: Megbízatásokon indulni? Azt mégis hogyan kell? Ha elmondaná valaki, akkor azért rendkívül hálás lenne most pár ezer "hazánkfia", mert ezek a birkák nem tudják...

gorbeats
2012.07.06.
15:30

@sponcsak: Alig bírtam ki, hogy ne válaszoljak, de kibírtam! Javaslom az igényteleneknek, hogy aki lusta műa.hab ornamentikát tervezni és ágasfát orrba-szájba, az szintén ne válaszoljon. De ettől függetlenül fontos a statisztika kedvéért, hogy kanadai vegyészmérnökök nem kifejezetten szeretik, amit minimalizmusnak aposztrofálnak.

epiteszikon
2012.07.07.
06:55

@gorbeats: (bocs tényleg értelmetlen, meleg volt,de lényeg átment remeélem)

tumpek77
2012.07.07.
10:36

@epiteszikon: hm... én kapásból 25-öt tudtam felsorolni(!) és nem csak fiatalokat... tájékozódni szükséges, szerintem a helyzet javul... bár a kitörési lehetőség esélye valószínűleg zéró a minimalizmus nem lehet csupán a lényegre való törekvés, mert sokan, sokféleképpen törekedtek már a lényeg megfogalmazására és mégsem egyfajta minimum-pontra jutottak... mindenki másképp csinálja

epiteszikon
2012.07.07.
12:42

@tumpek77: Hazai munka :) http://index.hu/kultur/2012/07/06/6_milliard_forintbol_epul_muzeumi_negyed/

FenyvesiHK
2012.07.09.
11:30

@epiteszikon: Sajnos megtalálta zsák a foltját Bán L.Simon személyében. Szánalmas. A nemrég "látogatóbaráttá" zsáknyi pénzből átalakított Néprajzi Múzeum most majd költözik, meg támad fel elbocsájtott holtából az Építészeti Múzeum. Nem mintha az elvtársak intézményi ide-oda rakosgatása, ami az idők homályába vész, jó lett volna. Nagyon sokszor kikértem már magamnak azt is, hogy miért fosztják meg a Fővárost az egyetlen olyan tértől, ami minden magát valamire tartó népnek kijár, de végül is ki vagyok én ? csak a nép, ergo mi közöm hozzá... Meg aztán micsoda jó kis múzeumépítő pénzek néznek be az ablakon Korrupciában ! Kényszerülök belátni, hogy ezt egyik nagyokos sem bírná kihagyni. Magyarországot a térképről sem ismerő sztárépítészék meg jöhetnek játszani kisded játékaikat. Hurrá. Van egy ilyen tárgyú, egyetemen tanulható tudomány, hogy kultúrantropológia. Volna néhány javaslatom, ki mindenkinek kellene beható tanulmányokat folytatni e tárgyban, mielőtt mindannyiunkat érintő (kultúr)döntésekre adja fejét vagy amije van helyette.

FenyvesiHK
2012.07.09.
12:27

@gorbeats: minden jó ház a lényegről szól a megalitoktól napjainkig és még minimalistának is mondhatja magát

Új hozzászólás
Épületek/Ipari és kereskedelmi épület

TRANZIT ART CAFÉ // Egy hely + Építészfórum

2020.09.30. 19:04
00:06:46

Farkasfog? Lepkeszárny? Milyen alakja van a XI. kerületi Bukarest utcában lévő volt buszpályaudvar tetőrendszerének? Az Egy Hely következő állomása a Tranzit Art Café, amelynek eredeti épületét 1963-ban tervezte Félix Vilmos (Uvaterv).

A buszpályaudvart az éppen akkoriban lendületesen fejlődő budai városrész és az Érd környéki települések között ingázó emberek számára tervezték, és nagy forgalmat bonyolított. A világ változott: csuklós Ikaruszok már nem kanyarodnak arra, a pályaudvar bezárt, majd 2005-ben Borsay Attila építész vezetésével ez a hely is átalakult. A hajdani utasváró mára kultikus terében és a könnyed betontetők alatt egy nyári este italt kortyolgatva bárki maga is elmerenghet a nagy kérdésen: akkor tehát farkasfog vagy lepkeszárny?

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában tehát egy kis budapesti várostörténettel és egy izgalmas épülettel ismerkedünk meg.

A videósorozat megvalósítást az NKA támogatja.

Farkasfog? Lepkeszárny? Milyen alakja van a XI. kerületi Bukarest utcában lévő volt buszpályaudvar tetőrendszerének? Az Egy Hely következő állomása a Tranzit Art Café, amelynek eredeti épületét 1963-ban tervezte Félix Vilmos (Uvaterv).

A buszpályaudvart az éppen akkoriban lendületesen fejlődő budai városrész és az Érd környéki települések között ingázó emberek számára tervezték, és nagy forgalmat bonyolított. A világ változott: csuklós Ikaruszok már nem kanyarodnak arra, a pályaudvar bezárt, majd 2005-ben Borsay Attila építész vezetésével ez a hely is átalakult. A hajdani utasváró mára kultikus terében és a könnyed betontetők alatt egy nyári este italt kortyolgatva bárki maga is elmerenghet a nagy kérdésen: akkor tehát farkasfog vagy lepkeszárny?

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában tehát egy kis budapesti várostörténettel és egy izgalmas épülettel ismerkedünk meg.

A videósorozat megvalósítást az NKA támogatja.

Helyek/Infrastruktúra

MOSÓHÁZAK // Egy hely + Építészfórum

2020.09.16. 13:04
00:05:55

Ismét a Balaton környékére, konkrétan pedig a Balaton-felvidék három falvába visz el Torma Tamás az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában. Köveskálra, Kővágóörsre és Óbudavárra a három település jó állapotú mosóházai kapcsán a stáb, de persze a nagy hagyományú, egykor a közösség életének központi helyszínét jelentő épületek mellett a korabeli szokások is szóba kerülnek a videóban.

Ismét a Balaton környékére, konkrétan pedig a Balaton-felvidék három falvába visz el Torma Tamás az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában. Köveskálra, Kővágóörsre és Óbudavárra a három település jó állapotú mosóházai kapcsán a stáb, de persze a nagy hagyományú, egykor a közösség életének központi helyszínét jelentő épületek mellett a korabeli szokások is szóba kerülnek a videóban.

Támogasd az Építészfórumot most, hogy legyen újabb húsz évünk!

Az Építészfórum minden tartalma ingyenes – és az is marad. De ahhoz, hogy eredeti, értékálló anyagokat hozzunk létre, Olvasóink támogatására is szükségünk van.

Támogatom

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk