A modern belváros revitalizációja - Veszprém és a Húszemeletes

Magyarországon az 1960-as és 1970-es években gyökeres változásokat hoztak a nagyvárossá válás szimbólumaként felépített magasházak. Ezek ma már városi jelképként magasodnak, a helyiek azonban legtöbbször negatív jövőképet sejtenek vagy remélnek az ilyen épületekkel kapcsolatban. Háklár Barbara és Zentai Fruzsina feltártak egy általános képet, majd a veszprémi Húszemeletes példáján keresztül felvázoltak egy jövőképet is, mely más hasonló helyzetű városnak is iránymutatóként szolgálhat.

Veszprém súlypontja a 19. század elején az óvárosból a fellendülő gabonapiac helyszínére, a mai Kossuth utca területére helyeződött át. Az 1960-as években a szocialista városépítészeti elképzelések komplett belvárosi arculatváltást hoztak. A Kossuth utca déli részének (az evangélikus templom kivételével) elbontását követően megépült az Észak-Dunántúl legmagasabb lakóépülete, a Húszemeletes és az azt kiszolgáló Lepényház. A 62 méter magas épületben jelenleg 16 lakószint található összesen 128 lakással.

A toronyházat egy új szabadalom alkalmazásával, a SKARNE építési technológiával építették fel 1970 és 1973 között. A kezdeti két monolit vasbetonból készült fogadószint után előregyártott vasbeton keretelemekből, panelekből és födémpanelekből rakták össze az épületet. A merevítő mag a monolit szerkezetű belső lépcsőház és liftakna volt, amely mindig két szinttel megelőzte az éppen szerelt szintet.

Magasházak Magyarországon
A hazai magasházépítés az 1970-es években élte aranykorát, az akkori köztudatban a nagyvárossá válás szimbólumaként tekintettek ezekre az épületekre. A legismertebb vidéki példa az 1976-ban épült pécsi magasház, mely egy építéstechnológiai hiba miatt életveszélyessé vált, 1990-től üresen állt egészen 2016-os lebontásáig. A kutatásaink során megállapítottuk, hogy a kezdeti lelkesedést mára felváltotta egy általános negatív összkép, sok esetben a magasházakat egy régi kor maradványaként inkább elrejteni igyekeznek az adott város lakói.

A fókuszpontba ezután a veszprémi Húszemeletes került. Szerettünk volna pontos képet kapni arról, hogy a jelenben mit gondolnak az itt élők a jól megszokott ám megosztó magasházról. Szcenáriókat alkottunk, melyeken drasztikusan eltúlzott beavatkozásokkal mutattuk az ikonikus épületet - pl. megnöveltük a magasságát vagy éppen teljesen eltüntettük a városképből. Ezután megosztottuk őket a közösségi oldalakon és arra ösztönöztük, főként a veszprémi kötődésű embereket, hogy formáljanak véleményt róluk. Megvizsgáltuk a belváros és az épület funkciórendszerét, azok térbeli eloszlását és átalakítható térdiagramon kerestük az esetleges többletek és hiányok megoldását. Kérdéseket fogalmaztunk meg, majd értékeltük az egyes jövőképeket és azok visszahatásait a jelenre.

A kutatásokból, szcenáriókból és problémarendszerből nőtte ki magát a belváros revitalizációjára, elsődlegesen a Húszemeletes és a hozzá kapcsolódó Lepényépület fejlesztésére és megóvására összpontosító koncepciónk. A városi jelképként emelkedő toronyházat egy, a hiányait teljes mértékben pótló és kiegészítő burokkal, egy „exoskeletonnal" tettük teljessé. Ez az épületet minden irányból átszövi és bekapcsolódik annak közelekedési- és gépészeti rendszerébe is. 

A jelenlegi zárt közlekedő felnyílik, fényt kap az északi homlokzaton keresztül, és kiegészül egy menekülésre szolgáló lépcső és lift együttessel. Minden szinten két új lakást lehet kialakítani. A déli homlokzat klímahomlokzattá válik. A rehabilitált épület 4 fő részre osztható:

-1,0,1,2 szint              Kossuth utcához kapcsolódó kereskedelmi és szolgáltatási zóna

3-18 szint                   meglévő lakások, kiegészülve az exoskeletonnal

19. szint                     közösségi terek és gépészeti váltószint

20-25. szint                új lakózóna és Skybar az épület tetején

A meglévő lakások keleti és nyugati oldalról egy temperált zónát, télikertet kapnak a burokban, mely kiegészül egy erkéllyel. Hőtechnikai szempontból nagyfokú javulást eredményez ez a megoldás, mely a meglévő tereket is növeli. A külső burok a meglévő épület mellé közvetlenül felépíthető, így a jelenlegi lakások megtarthatók, illetve átalakítási javaslatokat is kidolgoztunk, melyek igény szerint választhatók. A felső szinti lakások egy új életminőséget is lehetővé tesznek. Az elérhetetlennek tűnő legfelső szint ismét látogathatóvá válik, Skybarként csodálatos kilátásáról válhat híressé.

A Lepényépületben a meglévő vasbeton pillérvázat és az arra terhelő pallós vasbeton födémrendszert hasznosítottuk. Több helyen felnyitottuk az épületet és térben álló dobozokkal egészítettük ki, melyek teresedéseket alkotnak, ahol burkolt és zöldfelületek váltják egymást. A kialakult dobozok üzlethelyiségeket és szolgáltatási zónákat tartalmaznak, melyek továbbra is kapcsolódnak a toronyházhoz. A felső födémek intenzív vegetációs réteget kapnak, ezzel javítva a belvárosi mikroklímát, kellemes kilátást biztosítva a toronylakók számára.

A vágy a belváros igazi revitalizálására végül a városi jelkép, a toronyház felfrissítésében csúcsosodott ki. A folyamatos megismerés és a problémák feltárása hívta életre azt a motort, mely a koncepció fő elemeként, a veszprémi Húszemeletest hivatott megmenteni. A megoldás, az exoskeleton, egy opció, a végtelen lehetőség egyike, mely a tervezés során felmerült. Magában hordoz minden olyan hiányosságot és plusz értéket, mely használhatóvá, frissé és szerethetővé teszi a magasházat.

Háklár Barbara és Zentai Fruzsina

Szerk.: Pleskovics Viola

Videók

Térdiagram – Funkciók vizsgálata Veszprém belvárosában

Magasházak Magyarországon
 

Munkafolyamat:

https://www.instagram.com/miesadiplomank/

Felhasznált források:

Márkusné Vörös Hajnalka: Veszprémi Kaleidoszkóp II. - Vásárállás. Veszprém, A Magyar Nemzeti Levéltár Veszprém Megyei Levéltára, 2015.

Korompay György: Veszprém. Műszaki Kiadó (Városképek-Műemlékek sorozat), Budapest, 1957.

Mészáros Ábel: Magasházak a Magyar Ugaron (Online) 2017.

http://lechnerkozpont.hu/cikk/magashazak-a-magyar-ugaron (utoljára elérve: 2019.08.30.)

Cseh Zoltán: Ötven méterrel a város felett (Online) 2012.

https://www.vehir.hu/cikk/20139-otven-meterrel-a-varos-felett (utoljára elérve: 2019.08.30.)

Domschitz Mátyás: A párttitkár, aki leeresztette volna a Balatont, hogy kukoricát ültessen a

helyén (Online) 2019.

https://index.hu/techtud/tortenelem/2019/07/11/parttikar_mszmp_szocialista_manhattan_balaton_kukorica_pap_janos_huszemeletes_brusznyai_veszprem_mi_videkunk (utoljára elérve: 2019.09.03.)

Koós Miklós: Kis magyar felhőkarcológia. (Online) 2015.

http://koos.hu/2015/05/27/kis-magyar-felhokarcologia-2/ (utoljára elérve: 2019.09.03.

Kossuth Rádió - Interjú a veszprémi húszemeletes felújításáról (Online) 2015.03.12.

https://www.facebook.com/248028901926021/videos/895066470555591/?v=895066470555591

Ware-Nagy Orsolya: Veszprém városközpontjának átváltozásai a szocialista városépítés tükrében – 5. rész (Online) 2018.

https://tervlap.hu/cikk-nezet/veszprem-varoskozpontjanak-atvaltozasai-a-szocialista-varosepites-tukreben-5-resz (utoljára elérve: 2019.09.16.)

Civil ötletbörze a belvárosi felújításhoz 2004/2007

http://www.veszprem.hu/veszpremieknek/onkormanyzat/europai-unios-projektek/1882-civil-oetletboerze-a-belvaros-felujitasara (utoljára elérve: 2019.09.16.)

https://filmhiradokonline.hu/ (utoljára elérve: 2020.02.03.)