A moderntől a modernig - Körner József építészete

Körner József 1907-ben született, és a Műegyetem elvégzése után a modern építészetet zászlajára tűző CIRPAC-csoport alapító tagja lett. Az akkori politikai irányzattal így szembement, de a magánszektor igényeivel kevésbé. Első lakóépülete 1937-ben épült.

A Budapesti Hollósy Simon utca 17. alatti bérház a kor gazdaságos, de elegáns lakásépítésének példája. A 30 éves tervező mögött ekkorra már jelentős belsőépítészeti és grafikai tapasztalat, valamint a terveiért kapott díjak sorakoztak.

A gyorsan beépülő Belső-Újlipótvárosban, a Hollán Ernő utca 38/b. alatti bérház (jobboldalt) 1940-re készült el.

Az építész szocializmus alatti karrierjének fényében különösen érdekes a rózsadombi villaépület, ami szintén 1940-ben épült. A több épülettel szemben a Palánta utca 16. alatti kétlakásos lakóház küllemét a későbbi felújítások átformálták.

A háborút követő második köztársaság éveiben az 1930-as évek modernizmusa folyatódhatott, a háborús újjáépítést követő igényekre reflektálva, és óvatosan alakítva is. A kor jellegzetes épülete az egykori Külkereskedelmi Minisztérium.

Az 1949-ra elkészült épület volt az építész első fontos állami megbízása, az elmúlt években sajnos jelentősen átépített Dagály utcai strandfürdő mellett.

Az 1949-től alkalmazandó szocialista realizmus az addigitól merőben eltérő irányt mutatott az építészetnek. Körner ekkor tervezhette egyik fő művét, a második kerületi pártszékházat.

A Mechwart téri telken, eredetileg a közeli Margit körúthoz igazítva készült volna az épület, amit a tervező javaslatára toltak hátrébb, a Rózsadomb hegylábának tetejére. Az így megemelt épület monumentális jellegét a hozzá igazított park is erősíti.

Az 1952-re elkészült székházat az elmúlt évtizedekben tetőtérbeépítés és a falakon kívül elhelyezett gépészet is gazdagítja, az összképe azonban 2022 óta fővárosi helyi védelem alatt áll. Az épületért Körner munkáját Ybl-díjjal ismerték el.

Az 1950-es évek intenzív városépítései magukkal hozták a közintézmények fejlesztését is, olykor típustervek alapján. Ezek talán leglátványosabb példái a tűzoltóságok.  

A telefonhálózat 20. század közepi állapota mellett még volt némi szerepe a tűztornyoknak, amelyek díszes és domináns megjelenése egyébként is illeszkedett a szocreál stílushoz. A békéscsabai tűzoltólaktanya tornya ma is a környék tájékozódási pontja.

Békéscsaba mellett Szombathelyen, Salgótarjánban (itt torony nélkül) és Veszprémben épültek típusterv szerinti tűzoltóságok, amelyek mind a mai napig ellátják a funkciójukat.

A szép állapotban megőrzött békéscsabai tűzoltóság ma már műemléki védelem alatt áll.

Amilyen gyorsan jött, olyan gyorsan adta vissza a helyét a szocreál a modernnek az 1950-es évek végétől. Körner József ezidőtájt városi léptékű projekteken dolgozott, amik sajnos nem valósultak meg, veszprémi szállodaterve viszont igen.

Az 1965-re elkészült szálloda falai szinte mind vakoltak, de megjelenésén már érezhető az első hazai brutalista (nyers beton) épület, a két évvel korábban elkészült salgótarjáni Karancs szálló hatása.

A városközpont akkori megújításának egyik első épülete körül később nagyot változott és megújult a tér. Maga az épület azonban még várja a története első teljes felújítását, jelenleg munkásszállóként működik.