Nézőpontok/Kritika

A Népliget Center nyomán

1/4

Népliget Center, építészet: Hőnich Richard, fotó: Bujnovszky Tamás

?>
Népliget Center, építészet: Hőnich Richard, fotó: Bujnovszky Tamás
?>
Népliget Center, építészet: Hőnich Richard, fotó: Bujnovszky Tamás
?>
Népliget Center, építészet: Hőnich Richard, fotó: Simon Orsolya
?>
1/4

Népliget Center, építészet: Hőnich Richard, fotó: Bujnovszky Tamás

A Népliget Center nyomán
Nézőpontok/Kritika

A Népliget Center nyomán

2011.07.04. 11:40

A tervezők kérésére Tomay Tamás leírta a Népliget Center kapcsán felmerült gondolatait, melyek jóval túlmutatnak az adott épületen, mélyebbre nyúlnak, s a ház kapcsán építészetről, észlelésről, emlékezésről is szólnak.

A megfelelő házak fölvetnek kérdéseket. A kérdések aktuális problémák, jelenségek feltárására, megismerésére vonatkoznak, ebben az esetben az építészeti kép változására. A kérdés létrejöttét a Népliget Center kettő-három-négy dimenziós valósága feltételezi, mondhatni ezeknek nézése okozta érzetből következik a rágondolás, a ráemlékezés a jelenség problémájára. Vagyis nem mindegy, milyen a Kép. Benne van-e a kérdés lehetősége, vagy nincsen. A Népliget Center az előbbiekhez tartozik és pontosan azért, mert ő áll ott, ami se kisebb, se nagyobb, ferdébb vagy élesebb, zártabb, még zártabb stb., vagyis megfelelően meghatározott. Ez után, csak így és eddig láthatom ezt a házat, képet. Minden további szavak által megjeleníthető, egyre-egyre pontosabbnak látszó leírás a szükségszerű félreérthetőséget, az ellenkezőjére fordíthatóságot eredményezné, és így a kérdés, jelenség elenyészne.

Korábban a helyhez tartozást, a kontextust, a továbbépítést a stílus biztosította, az építészet önmagára mutatása. Ma ezt bővítik, kiegészítik vagy helyettesítik az építészeten kívül kigondolható, kereshető vonatkozások. Ezek lehetnek történetek, leírások, hasonlítások, érzetek, atmoszférák, intellektuális megfontolások stb. Mivel a feladat építészeti, a ráutalások építészeti eszközökkel nyilvánulhatnak meg általában, de attól el is kell rugaszkodniuk, hogy láthatókká váljanak a hivatkozási pontok. Amikor ezek láthatóak, akkor kifejeződik az álláspontjuk, a viszonyuk vagy nem viszonyuk a helyzethez. Láthatóságuk egyértelmű felismerést jelent, ami szavakkal pontosan körülírható, értelmezhető, ami a minőség kiegészítéseként, mint annak zálogaként is tekinthető. A mi esetünkben is érzékelhetően tágul a horizont, és így adódhat a kérdés, ha már így történt, például miért Matisse, miért nem Izsó, például? A válasz igaz, értem is, de a kérdés ott van.

Általában az építészeti feladat eredménye, az épület az érzet szerinti tudásunkat is gyarapítja, valamint visszaigazolja, így vagy úgy, a tudás szerinti érzetünket, így halad előre a dolog. Ennek a folyamatnak az alapja és egyben megnyilvánulása a munka folytathatósága, továbbdolgozhatósága, ami az építészet sajátos absztrakciójának a meglétén alapul és úgymond képezi a feladat és a forma tartalékát. Így lehetségesek és érthetők meg a hasonlóságok az ismétlés árnya nélkül. Amikor az absztrakció gyengül, oldódik, a forma erősödik, a lehető legpontosabb lesz, majd az érzetet konstruálja, mintegy megalkotja a tudás nélküli érzetet, akkor létrejön az ismeret érzete nélkül nem folytatható helyzet. A következő kép a különbözőség ellenére is ugyanaz lesz, tehát az is-is helyett a vagy-vagy állapota keletkezik, valaminek az eleje vagy a vége. Ennek belátása a változtatás mozgatója, a nem belátása a reprodukciók elindítása. A Stúdió eddigi irodaépületei a továbbgondolhatóságot példázták. A Népliget Center hová mutat az Alkotás Point után vajon?

Népliget Center, építészet: Hőnich Richard, fotó: Bujnovszky Tamás
1/4
Népliget Center, építészet: Hőnich Richard, fotó: Bujnovszky Tamás

 

A reprodukciós helyzet elkerülésének, megelőzésének különböző módozatai vannak. Az egyik az előkonstruált építészeti kép mint az előérzet megjelenítése. A létrehozási folyamatban az önmagát előállító mozzanat csökken, kimarad, a tudás szerinti kép válik jelentőssé. Ilyen értelemben a kép mindig csak emlékezik. Az emlékezés sokra irányulhat, de a kép létrejöttéhez csak egyre van szükség, pont arra, ami megfelel a szándékhoz kapcsolódó előérzethez, ami a lehető legegyértelműbb, mert csak így tud megjelenni. Így épül a díszlet, a tudás díszlete, és így válik az építészet is tényleges képpé, egy építészeten kívüli történet építészeti képévé, ahol az önmagára utaló utalás már csak emlék. A Népliget Center esetében furcsa helyzet adódik, az épület értelmezi díszletként a környezetét, de vajon nem fordul-e meg ez a viszony? Egyáltalán létrejön-e a viszony?

Az építészeti feladat elvégzéséhez alkotói fantázia szükséges, ilyen-olyan mértékben. Kiterjedését és irányát az építészet szabályai, adott esetben a stílus határolja be, korlátozza, irányítja, rejti el. Az eredmény létrejöttéig folyamatosan jelen van, a létrehozás kísérője, a feladat kidolgozására irányul. Megnyilvánulása nem feltétlen és nem egyértelmű, tudása kiterjed az önkorlátozásra, és ilyen értelemben kritikai is. És szükség van az ötletre, hogy a meghatározatlanság problémáját kiiktassa, és előállítsa a feladatot, egyértelmű helyzetet teremtsen, ahol már lehet tájékozódni. Az ötlet lesz az eredő. A kezdetkor van jelen, származási helye többnyire építészeten kívüli, nagyfokú tájékozottság, intenzív társadalmi lét és információs technika létrejöttének feltétele. Csoportmunkához köthető, ahol az egyén, mint érzéki, a csoport, mint intellektus nyilvánul meg. Nem tud önkorrekciót végrehajtani. A folyamatban és az eredményben végig direkt módon van jelen, és mindig produktív. Az alkotói fantázia és az ötlet valószínű egyazon dolog két oldala, így egyszerre a két dolog nem lehet jelen, de az elsőt követheti a második, míg a másodikat nem követheti az első, hiszen az ötlet maga az eredmény is. A kérdés annyi, ha a két dolog egyazon oldalon van, akkor az egy harmadik-e?

Népliget Center, építészet: Hőnich Richard, fotó: Bujnovszky Tamás
2/4
Népliget Center, építészet: Hőnich Richard, fotó: Bujnovszky Tamás

Ahogyan az épületek létrejötte, eredménye módosul, változik, bizonnyal követi azt annak a látása, a nézése, az értése is. A követés észrevehetően megnyilvánul. A benyomások létrejötte közvetlenebb. Azok egyértelműbben összehasonlíthatók, összevethetők, megkülönböztethetők, majd értelmezhetők, a róluk folyó beszéd egyre konkrétabb lehet.  A megítélhetőség egyre egyszerűbbnek tűnik. Az egészet lehet látni azonnal, részletekkel és nélkülük, közelről és távolról egyaránt. Nincs szükség szemlélődésre, szükségtelenné vált, a kívülről látás adva van. Az emlékek azonosak, látni lehet az eredőt, a szándékot, mert van, látni lehet a történetet, mert van, a viszonyt, mert nyilvánvaló, a hasonlat másik tagját stb., minden látható, amit korábban nem lehetett, mert nem volt, nem kellett lennie. És leginkább nézhető az újszerűség, az érdekesség, a fölismerhető és fölírható ismeret, a visszalapozáshoz az emlékezésre. Tudásunk igazolhatja a képet, a vége megtörtént, újat kell készíteni, ebben jelentkezik az előremozgás, ezt kívánja a közönség. Így volt ez valójában mindig, nem lehet kérdéses?

Végül: „Még ha igazán szeret is, gondolta a levélhordó, és mindent megbocsát nekem, rettenetes volna. És várt, amíg a vonatnak nem maradt lehetősége, hogy megkímélje, és a kerekek alá vetette magát". Thomas Bernhard Kulturer című elbeszélésében később elhagyta a fenti utolsó bekezdést, vélhetőleg egy kritika hatására, ami annak idején megjegyezte, hogy enélkül tökéletes kis remekmű lehetne a novella. A szóban forgó zárópasszus ugyanis egyértelművé, ezáltal túl konkréttá tette a befejezést. A befejezés végül ez: „Távolodott a börtönből, amilyen gyorsan csak tudott, ment bele a lankás, barna és szürke tájba, amely reménytelenül gőzölgött".

Tomay Tamás

(Az írás a tervezők felkérésére született.)

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Helyek/Infrastruktúra

MOSÓHÁZAK // Egy hely + Építészfórum

2020.09.16. 13:04
00:05:55

Ismét a Balaton környékére, konkrétan pedig a Balaton-felvidék három falvába visz el Torma Tamás az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában. Köveskálra, Kővágóörsre és Óbudavárra a három település jó állapotú mosóházai kapcsán a stáb, de persze a nagy hagyományú, egykor a közösség életének központi helyszínét jelentő épületek mellett a korabeli szokások is szóba kerülnek a videóban.

Ismét a Balaton környékére, konkrétan pedig a Balaton-felvidék három falvába visz el Torma Tamás az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában. Köveskálra, Kővágóörsre és Óbudavárra a három település jó állapotú mosóházai kapcsán a stáb, de persze a nagy hagyományú, egykor a közösség életének központi helyszínét jelentő épületek mellett a korabeli szokások is szóba kerülnek a videóban.

Helyek/Köztér

A GÖMBKILÁTÓ // Egy hely + Építészfórum

2020.09.03. 14:12
00:05:11

A brüsszeli Atomiumra is reflektáló Gömbkilátó az 1963-as fővárosi BNV-re készült a Székesfehérvári Fémmunkás Vállalat tervezésében. Hogy a poli-gömb története miként ível át Brüsszeltől egészen Balatonboglárig, arról az Egy hely és az Építészfórum videósorozatában Torma Tamás mesél.

A brüsszeli Atomiumra is reflektáló Gömbkilátó az 1963-as fővárosi BNV-re készült a Székesfehérvári Fémmunkás Vállalat tervezésében. Hogy a poli-gömb története miként ível át Brüsszeltől egészen Balatonboglárig, arról az Egy hely és az Építészfórum videósorozatában Torma Tamás mesél.

Támogasd az Építészfórumot most, hogy legyen újabb húsz évünk!

Az Építészfórum minden tartalma ingyenes – és az is marad. De ahhoz, hogy eredeti, értékálló anyagokat hozzunk létre, Olvasóink támogatására is szükségünk van.

Támogatom

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk