Nézőpontok/Kritika

A Normafa pavilonok margójára

1/10

Normafa - jelenlegi állapot

Normafa - jelenlegi állapot

Normafa - jelenlegi állapot

Normafa - jelenlegi állapot

Normafa - jelenlegi állapot

Normafa - jelenlegi állapot

Normafa - jelenlegi állapot

Normafa - jelenlegi állapot

?>
Normafa - jelenlegi állapot
?>
Normafa - jelenlegi állapot
?>
Normafa - jelenlegi állapot
?>
Normafa - jelenlegi állapot
?>
Normafa - jelenlegi állapot
?>
Normafa - jelenlegi állapot
?>
Normafa - jelenlegi állapot
?>
Normafa - jelenlegi állapot
?>
?>
1/10

Normafa - jelenlegi állapot

Normafa - jelenlegi állapot

Normafa - jelenlegi állapot

Normafa - jelenlegi állapot

Normafa - jelenlegi állapot

Normafa - jelenlegi állapot

Normafa - jelenlegi állapot

Normafa - jelenlegi állapot

A Normafa pavilonok margójára
Nézőpontok/Kritika

A Normafa pavilonok margójára

2016.07.11. 08:14

Cikkinfó

Szerzők:
Sámsondi Kiss Gergely

Földrajzi hely:
Budapest

A Normafa pavilonok és esőbeállók elhelyezésére kiírt ötletpályázat célja olyan építmények kidolgozása volt, amelyek illeszkednek a környezethez, egységes arculatot kapnak és különböző funkciókat látnak el. A pavilonokkal kapcsolatos gondolatait Sámsondi Kiss Gergely építész most egy csokorba gyűjtötte.

Normafa észrevételek

A Normafa ügyben az nagyon jó, hogy (egyelőre) nem építik be, szemben a többi parkunkkal, megmarad pihenő, élő területnek, dacolva az „ingatlanfejlesztő" akarattal. A pavilonpályázatnál rokonszenves volt, hogy „jogosítvány" (építész diploma) nélkül is lehetett (volna) ötleteket adni.

Azonban:

  • A kiírás sok-sok fölösleges tennivalót sorolt fel, ami - gondolom - a nagy többség kedvét eleve elvette az indulástól.
  • Előírták, hogy a meglévő új elemek stílusához kell igazodni. A kocka padokhoz, vas oszlopokhoz, vasszélű utakhoz. Akik szerint ezek - ott legalábbis - csúnyák, eleve nem indulhattak. Lehet, hogy a lakosság 90%-a szerint csúf dolgok épülnek? (Erről is lehetne népszavazás.)
  • Egy igazán jó ötlet esetén akár a padokat is eladhatták volna máshová. Talán nem a padokhoz kéne az épületekkel igazodni.
  • Pazarlás és fölösleges is az egy - kocka - stílusra törekvés. Akkor a jelenlegi összes építményt, a régi rétesest és a vadonatúj játszóteret, a János-hegyi kilátót is le kéne bontani.
  • Furcsa, hogy a sorolhatóság, a modulrendszer fő szempont volt. E nélkül százszor szebb, barátságosabb épület tervek érkezhettek volna.
  • A bírálati szöveg is a „kortárs, modernizált, nagyon mai konstrukciókat" dicsérte. De miért szebb vagy jobb az másnál?


A meglévő új elemek

  • A padok: Bár sokkal drágábbak egy hagyományosnál és állandóan csiszolni, kezelni kell őket, kényelmetlenek, hiszen a két gerenda közti résbe ül az ember. Az acél összekötő elem, és az egész nem túl szép. Formája azt sugallja: „Bár nagyrészt fából vagyok, tökéletesebb vagyok a természetnél." Sík felületei rongálásra ingerelnek.
  • Az út: Mintha szándékosan el akarna különülni a természettől. A vasszegély - ami mellett a víz kimossa a kavicsot és ha nem javítják állandóan, veszélyes buktató - próbál szép ívet rajzolni, de - talán kivitelezési hibából - nem sikerül neki. Tehát a szegély közé zárás fölöslegesnek, pazarlásnak tűnik. (Préda a fém maffiának is.) Valóban: a természet mára több helyen el is takarta azt, átmosva felette a követ. Máshol több centis luk keletkezett. A kiálló éles elágazások - főleg mezítláb - külön veszélyesek, főleg, ha megsérül, elrozsdásodik. Az eddig is a fősétány mellett - a puhább földön - közlekedő futókra, kerékpárosokra nem gondoltak.
  • Az irányjelzők: látványra kellemetlenül hegyes fémlapok, és helyenként elég alacsonyan ahhoz, hogy esetleg balesetet okozzanak.
  • A szemetesek: nincs megoldva a válogatott gyűjtés - akár tábortűznél elégethető papír, komposztálható dolgok, ételmaradék, még ehető maradék rászorulóknak - és főként a cigarettacsikk kérdése.


Javaslat
A környék átjárhatóvá tétele, a kerítések lebontása - Sport hotel -, a részben illegálisan épült házak folyamatos felvásárlása - Mátyás király út, Harang-völgy - és a polgároknak megfizethető természetjáró közcélokra - turista pihenő, étkező, szállás stb. - átadása.
Sok ingyenes nyilvános, egyszerű, takarékos mellékhelyiség telepítése -komposzt wc-k kézmosóval.
Az apró csúfító elemek szépítése: villanyoszlop, vezeték, beton fedlapok, csatornazaj, telefonfülke, kresz oszlopok, szemetesek, sorompók, korlátok.
Minden reklám eltávolítása, kivéve a helyi információkat.
Minimális mesterséges fényt, csak egy-egy futóútra, mert a természetben, sétánál ez inkább zavaró tényező. A lámpák égjenek folyamatosan - ne a járókelők feje fölött kapcsolgassanak ki-be, legyenek gyengék (1-2 lux), vagy izzók, de leginkább gázlámpák.

És ami a ritkább jó hírekhez tartozik: Örvendetes dolog és jó példa, hogy sok évtized után közterületen, parkban is létesült, van, és (nappal) is nyitva van; emellett rendes, tiszta, és ingyenes: mosdó! Hogy lehetne-e szebb, mint ez a konténer, az más kérdés.

Sámsondi Kiss Gergely
építész,népzenész
2016. június 26.

 

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

Varjúvár // Egy Hely + Egy hely

2024.12.18. 10:45
9:12

Grafikus, író, könyvkiadó, könyvtervező, politikus: Kós Károly igazi polihisztor volt, a 20. század egyik legfontosabb modern és hagyományőrző magyar építésze. Az Egy hely Sztánába látogatott, hogy bemutassa Kós Károly művésznyaralójának épült, majd később családjának otthonává vált lakóházát.

Grafikus, író, könyvkiadó, könyvtervező, politikus: Kós Károly igazi polihisztor volt, a 20. század egyik legfontosabb modern és hagyományőrző magyar építésze. Az Egy hely Sztánába látogatott, hogy bemutassa Kós Károly művésznyaralójának épült, majd később családjának otthonává vált lakóházát.

Nézőpontok/Történet

A magyargyerőmonostori református templom // Egy Hely + Építészfórum

2024.12.18. 10:43
10:12

1908 őszén Kós Károly és Zrumeczky Dezső kalotaszegi körútra indultak, ahonnan feljegyzésekkel és rajzokkal tértek haza – ezek szolgáltak inspirációul a Fővárosi Állat- és Növénykert pavilonépületeinek tervezéséhez. Az Egy hely új részében a vélhetően legrégebbi kalotaszegi templomot mutatja be.

1908 őszén Kós Károly és Zrumeczky Dezső kalotaszegi körútra indultak, ahonnan feljegyzésekkel és rajzokkal tértek haza – ezek szolgáltak inspirációul a Fővárosi Állat- és Növénykert pavilonépületeinek tervezéséhez. Az Egy hely új részében a vélhetően legrégebbi kalotaszegi templomot mutatja be.