Nézőpontok/Vélemény

A nyilvánosság felé - konferencia a Hauszmann Tervről – II. rész

1/3

Címlapkép, fotó: Kelecsényi Kristóf

?>
Címlapkép, fotó: Kelecsényi Kristóf
?>
A hallgatóság, fotó: Kelecsényi Kristóf
?>
A hallgatóság, fotó: Kelecsényi Kristóf
1/3

Címlapkép, fotó: Kelecsényi Kristóf

A nyilvánosság felé - konferencia a Hauszmann Tervről – II. rész
Nézőpontok/Vélemény

A nyilvánosság felé - konferencia a Hauszmann Tervről – II. rész

2015.05.14. 12:53

Cikkinfó

Szerzők:
Kelecsényi Kristóf Zoltán

Földrajzi hely:
Budapest, Magyarország

Vélemények:
5

Kétnapos konferencia zajlott le a Nemzeti Hauszmann Tervről a Várkert Bazárban. Az elképzelésekhez kritikusan álló, OSA Archívumban tartott „gyorskonferencia" előadásait követően a támogatók is összegyűltek – gondolhatnánk. A kép azonban ennél árnyaltabb volt a Miniszterelnökség által rendezett konferencián. Kelecsényi Kristóf beszámolója.

L. Simon László nyitóelőadását először egy turisztikai, majd egy urbanisztikai szemszögű közelítés követte. Elsőként Dr. Puczkó László egyetemi docens, a BKF Turizmus, Szabadidő és Szálloda Intézete vezetője világított rá a terület kérdéseire, aki megköszönte azt a valóban nem megszokott felállást, hogy egy építészeti konferencia programjában ilyen fontos helyen adhat elő egy turisztikai szakember. Prezentációja az Érdekes kulisszától a kulturális élményközpontig címet viselte. A vár egyik legnagyobb problémájának azt tartja, hogy az csupán fotók háttere, de maga a negyed, amelynek gazdag történelme van, a többségnek nem nyújt olyan élményt, ami kellőképpen maradandó volna. A vár történetét el kellene tudnunk mondani az ide látogatóknak, hiszen ez az, amit igazán keresnek az emberek.

Pálfy Sándor Prima Primissima-díjas építész, egyetemi tanár Vár és város változó kapcsolata címmel tartott előadást, amit három idősík – múlt, jelen, jövő – alapján tagolt. Először is megvizsgálta a kapcsolódó fogalmak jelentését. Mit jelent a fal? Mit jelent falakon belül élni? Miként viszonyul egymáshoz történetileg vár és város? E kettő viszonyát tekintve azt a tézist állította fel, hogy annak milyensége nagyban függ a falak átjárhatóságától. Viszont – pár rövid történelmi példától eltekintve – vár és városa mindig szimbiózisban él, és ez meghatározó eleme a városi közösség identitásának. Három példán keresztül – Nürnberg, Pozsony, Prága – mutatta be, miként működött és működhet ez. A jövőre nézve szerinte a budai várat „ki kell nyitni". Egyúttal pedig a tervezés folyamatának is nyitottnak kell lennie, és a tapasztalatok fényében folyamatosan korrigálhatónak. „Legyen a vár a város kincsestára" – hangzott el. Teljességre törekvő megismerésre, értékfeltárásra és –megőrzésre van szükség, ezzel párhuzamosan pedig új értékeket kell létrehozni. A cél pedig nem lehet más, mint a szimbiózis erősítése, a terület élettel való megtöltése. Ebben remek eszköznek látta a meginduló párbeszédet, amelyben ugyanúgy szerepe és helye lehet az OSA-féle rendezvényeknek is – sugallta az aktuális diára felrakott képpel.

A Vár mint Jelkép

A második szekció a területtel mint jelképpel foglalkozott. Török Ferenc Kossuth-díjas építész, a Hauszmann Bizottság tagja előadása nyitotta meg. Élő kövek – így nevezte előadásában azt a vári közösséget, amelynek fél évszázada ő maga is tagja. Török előadásában pedig éppen az volt a különleges, hogy nem feltétlenül az építész, hanem annak a mintegy 2.500 – 3.000 embernek a szemszöge, szempontjai kerültek elő, akik ezt a területet éltetik a mai napig és akik igen sok előadásban szóba kerültek, mint megóvandó érték. Ellenpéldaként gyakran az elnéptelendő prágai belváros merült fel.

Dr. Mezős Tamás építész, egyetemi tanár előadása a Használhatóak-e a jelképek? címet viselte. Véleménye szerint az 1945 után lecsendesített épület építészeti karaktervesztése és a lecsupaszított, átalakított terek méltatlan állapotot eredményeztek: a Habsburg-lépcső elbontásával megszűnt a kapcsolat a Palota fő szintje és a park között, továbbá a palotakápolna terének felosztását nevezte meg, mint a leginkább zavaró beavatkozások egyikét. Számos európai újraépítés képét villantotta fel Yprestől Varsón át Potsdamig. Szerinte a visszaépítést, a rekonstrukciót „bizonyos feltételek teljesülése mellett nem szabad ab ovo elutasítani." Ezek alapvetően a nagyfokú társadalmi támogatottság, a nyilvánosság biztosítása, a leendő funkción alapuló program megléte, valamint a megfelelő tudományos előkészítés.

A hallgatóság, fotó: Kelecsényi Kristóf
2/3
A hallgatóság, fotó: Kelecsényi Kristóf

A délelőtt zárásaként Kádár Bálint a BME egyetemi tanársegédje, a KÉK elnöke adott elő Ki mit vár? A Várnegyed építészeti jelképeinek értelmezhetősége és fejleszthetősége címmel. Kádár szerint a Vár óvárosi mivolta különösen fontos, hiszen ezek a helyek Európa szerte szakrális szimbolikával töltődtek meg, mint a polgárság kulturális produktumai. Ezért nem működnek a nagy építészeti gesztusok, mivel ezeket nem szokás átalakítani, nem szokás léptéküket veszélyeztetni. Szerinte a magyar építészetre jellemző illeszkedő magatartás is onnan származik, hogy 1945 után nem egész tömbök tűntek el, hanem foghíjbeépítések jöttek létre, ahol a megmaradt építészeti környezetet is figyelembe kellett venni. És ezért sem lehetséges a hauszmanni korszak rekonstrukciója a Szent György téren, ahol véleménye szerint a háború előtti lépték túlzó volt, és egyúttal azon meggyőződésének adott hangot, hogy a túlméretezett épületek bontását inkább szakmai, semmint politikai döntésként kell értékelnünk. A palotára nézve – főleg a belső tekintetében – elfogadhatónak tartja a Hauszmann féle állapotokhoz való valamiféle visszanyúlást, de figyelmeztetett arra is, hogy „az elmúlt 40 évet sem szabad megtagadni". Kiemelte például a kupolát, amely mai formájában vált szimbólummá és amelynek eltűnése zavart okozna. A fejlesztések során szerinte mindenképpen érdemes a sokrétegűséget megmutató dolgokban gondolkodni.

Kádár a polgárvárosról beszélve megemlítette azt a döbbenetes adatot is, hogy az óbudai faluházban önmagában többen laknak, mint a Várnegyedben, amely lakóhelyként egyfajta kertvárosias életformát mutat. Ennek egyik okaként nevezte meg, hogy „hiányoznak a találkozások terei", nincs például kereskedelmi tér, amely nem jó sem a lakosoknak, sem az ide látogatóknak.

Az ebédszünetet a Vár mint fejlesztési terület nevet viselő szekció követte, melynek első előadója Sághi Attila, a Forster Központ elnöke volt, aki a készülődő Várprogramról adott elő, s így inkább projektszemléleti szálon kapcsolódott a konferencia tematikájához. A program részeként 20-25 hazai egykori erősség fejlesztését készítik elő, amelytől éves szinten 600.000 új látogató megjelenését várják a hazai turizmus piacán, amelyről tudni kell, hogy igencsak Budapest-központú. Ezért hangsúlyozta, hogy a kastélyprogrammal együtt „nem Budapest ellenében, hanem az ország javára" fogalmazták meg ezeket.

Dr. Vukoszávlyev Zorán építész, a BME egyetemi docense hat példát mutatott be Történeti rezidenciák közösségi használatban – európai áttekintés a megújulás lehetőségeiről című előadásában. A torinoi királyi palota, az olmützi vár, a sevillai érseki központ, illetve a szintén sevillai Palacio de San Telmo, a hallei vár, valamint Hambach kastélya került elő. Mint hangsúlyozta európai léptékben nézve a legáltalánosabb a múzeumi hasznosítás, de vannak kivételek, mint a Palacio de San Telmo, ahova adminisztratív tartományi központ költözött. A példákból azonban az is világossá vált, hogy ritka az olyan épület, amelyet egyfajta funkcióval hasznosítottak volna. A funkcióváltásokat és bővítéseket a legtöbb esetben érzékeny, és szerény, azonban határozottan kortárs megoldások kísérik.

Varga-Ötvös Béla városfejlesztő közgazdász, aki a KÖZTI féle „Vár 25" néven emlegetett elképzelés kidolgozásában is részt vett, Az élő vár koncepciójáról adott elő. „A falak ereje a közösségben van, az emberekben" – mondta, szerinte a Vár jövőképe az, hogy a városi és polgári kultúra fellegvára legyen. Szükségesnek tartaná a Fővárosi Közmunkák Tanácsa mintájára egy „Vármunkák Tanácsát" is létrehozni, amely koordinálná a területen zajló munkákat. Létre kéne hozni egy Várfejlesztési Alapot, amelybe a beinduló és beindítandó ingatlanfejlesztések révén befolyó pénzt visszaforgatnák a terület fejlesztésére. Minél több fejlesztés valósulna meg, annál könnyebb lenne az önkormányzatnak is, hiszen többletbevételhez jutna. Ezen felül fontosnak tartja, hogy a Vár fejlesztések jogi környezetét is rendezzék. Meglátása szerint a Kossuth téri hatalmi háromszög (a törvényhozás, az igazságszolgáltatás és a végrehajtás épületei) megismételhető volna a Várban is, ha az egykori Teleki-palotába, vagy az annak helyén felépítendő más épületbe a Donáti utcából felköltözne az Alkotmánybíróság.

A hallgatóság, fotó: Kelecsényi Kristóf
3/3
A hallgatóság, fotó: Kelecsényi Kristóf

Zoboki Gábor Ybl-díjas építész - aki a közelmúltban a Városliget helyett, a Magyar Nemzeti Galéria új épületére kiírt tervpályázatra, olyan pályaművet nyújtott be, mely a Szent György tér nyugati oldalán helyezné el a közgyűjtemény épületét - Hogyan álljunk a fejlesztéshez? címmel adott elő. „A mai esemény egy demokratikus példa – hangsúlyozta, majd a politikához való viszony kapcsán kiemelte, hogy „a szakembereknek egy fejhosszal mindig előrébb kell lenni". Zoboki szerint az egyetlen járható út az egész Vár megújításában, ha bevonják a magánszférát. Hangsúlyozta, hogy bár a szervezők arra kértek mindenkit, hogy külföldi példákat hozzanak, ő óvatosan bánna ezekkel, mert a Budai Vár mégiscsak egyedi példa, egyedi problémákkal. Ezeket egyébként sem lehet a várfalakon belül megoldani, ezeket a város léptékében kell megvizsgálni. Kicsit kiszólva a Ligetbe tervezett Múzeumi Negyednek, hangsúlyozta, hogy míg a Városliget öröksége az, hogy egy közpark, a Váré egész más, és ezért sem kétséges, hogy a Szent György tér üres telkeit be kell építeni.

Mint hangsúlyozta, a Szent György tér pusztulása miatt szinte teljes szabadság van. A tér egykori beépítése ugyanis sosem mutatott hosszabb ideig állandó képet. Különféle térképeket mutatva demonstrálta, miként változott a török hódoltság vége óta szinte 20-30 évenként a tér alakja. A háború előtti képeslapokról ismert beépítés pedig csak a 19. század végére jött létre. Erről az állapotról Zoboki csupán annyit mondott „tulajdonképpen a Kossuth téren állunk" – utalva ezzel arra a hatalmas léptékre, amit a minisztériumi épület képviselt. Mint mondta, az egykori úgynevezett északi zárófalat tekinti a lehetséges 21. századi beépítés déli határának. Fontosnak tartja az előkészítés alatt álló tervpályázat sikeres lebonyolítását is, mint mondta, ez egy olyan verseny lesz, amiben a feladat komplexitása miatt kifejezetten multidiszciplináris csapatok pályázását kéne szorgalmazni.

A konferencia első napját utolsóként Vásáros Zsolt, a BME egyetemi docense adott elő Betölt(het)etetlen űr? A Szent György tér madridi diplomatervezők szemével címmel. A Műegyetem részt vesz egy olyan szakmai, tanulmányi programban, melynek eredményeképpen az ottani diplomázók magyarországi, míg a hazaiak ottani helyszínekre készíthetnek diplomatervet, amihez természetesen minden segítséget megkapnak. A tervezési helyszínek keresése közben az egyik spanyol professzor fedezte fel egy budai sétája során a Szent György teret. „Vajon van-e még olyan köztér Európában, ahol az 1945 utáni pusztítás ennyire jelen van?" – tette fel a kérdést a magyar kollégáknak. Nincs! Innen pedig egyenes út vezetett ahhoz, hogy ezúttal a várbéli helyszín válják a végzős diákok tervezési helyszínévé. Az elkészült 11 tervből hatot mutatott be, amelyek a hazai kötöttségektől mentes szemléletükkel, egészen más megközelítésben mutatták meg a terület lehetőségeit. Jóllehet ezek többsége aligha realitás, ugyanakkor gondolatkísérletként mindenképp tanulságosak.

Az első napot a BME Építészmérnöki Kar alkotóhetének legjobb munkáiból válogatott kiállítás megnyitása zárta le, majd Török Ferenc, Varga-Ötvös Béla és Pálfy Sándor kerekasztal-beszélgetése a Vár múltjáról és jelenéről.

A második napról szóló beszámolóval hamarosan folytatjuk.

Kelecsényi Kristóf

 

Vélemények (5)
mzsblogger
2015.05.19.
13:57
Pákozdi Imre
2015.05.19.
15:54

@mzsblogger: Én is. De aki bármiféle összefüggést vél fölfedezni egyfelől a tájépítészeti kar hirtelen támadt felszámolási szándéka, a campus eladását és sóval történő behintését illető döntés, másfelől aközött, hogy a kar két meghatározó egyénisége, M. Szilágyi Kinga és Schneller István állhatatosan érveltek a Liget Budapest nevű projekt ellen - na, hát annak velem gyűlik meg a baja. Éljen a Fidesz és annak vezető ereje, a kormányfő Budai Várba hurcolkodásának szándéka.

Tarzi
2015.05.18.
08:47

Ezen a helyen "mezei" - de kultúrális örökségünkkel törődő - állampolgárként kizárólag a világháború előtti állapotok helyreállítását tartom elfogadhhatónak.

Budavári Palota --> külsőleg teljesen, belsőt tekintve amennyire lehetséges visszatérni a Hauszmann-féle verzióhoz

Honvéd Főparancsnokság; Hadügyminisztérium; Istálló, József Főherceg palotája --> amennyire csak lehet, korhú újraépítés

Minden egyéb megoldás az államszocialista tudatos múltrombolás győzelme.

blogen
2015.05.16.
11:31

119/2015. (V. 14.) Korm. rendelet: A Nemzeti Hauszmann-terv keretében a Budavári Palota épületegyütteshez kapcsolódó egykori lovarda, főőrségi épület, valamint a Stöckl-lépcső újjáépítésével összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról

A Kormány ... a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 93. § (1) bekezdés b), h) és k) pontjában ... az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőketrendeli el:

1. § (1) A Kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánítja a Budapest I. kerület 6452/1 helyrajzi szám alatt nyilvántartott ingatlanon megvalósuló [beruházásokkal] az 1. mellékletben meghatározottközigazgatási hatósági ügyeket. (2) Az (1) bekezdés alkalmazásában a Beruházásokkal összefüggőnek kell tekinteni mindazokat a közigazgatási hatósági eljárásokat, amelyek a Beruházások megvalósításához, működéséhez és használatbavételéhezszükségesek.

2. § A Kormány az 1. § (1) bekezdése szerinti kiemelt jelentőségű ügyek koordinációjára feladat- és hatáskörrel rendelkező kormánymegbízottként a Budapest Főváros Kormányhivatalát vezető kormánymegbízottat jelöli ki.

http://konyvtar.bpugyvedikamara.hu/2015/05/magyar-kozlony-201567/

Egy kis kiegészítés ehhez, a 2001. évi LXIV. törvény 93. § (1) bekezdésh) és k) pontjai:

h)284 szabályozza a nagyberuházásokkal kapcsolatos régészeti feladatellátás szabályait, a nagyberuházás régészeti szakaszolásának szempontjait, a nagyberuházás kivitelezése során ellátandó régészeti megfigyelés és az elfedés szabályait, valamint a régészeti feltárás költségeire vonatkozó hatósági árképzés módját és a hatósági árat;

k)290 meghatározza azokat a nyilvántartott régészeti lelőhelyeket, amelyeket a földmunkával járó fejlesztésekkel, beruházásokkal el kell kerülni, a régészeti feltárások részletes szabályait, a régészeti feltárásra alkalmas nap fogalmát, valamint az elektronikus lelőhely-bejelentés szabályait;

---

És amiért ez lényeges:

Pótolhatatlan régészeti leletet tettek tönkre Szegeden

Ezeréves templommaradványra bukkantak a Dóm tér felújítása közben, amit aztán épp az egyházmegye beruházása miatt romboltak le.

Pótolhatatlan kora középkori régészeti maradványokat semmisítettek meg Szegeden, a Dóm tér átépítése közben – tudta meg a hvg.hu. A leletek lerombolására az építésügyi hatóság adott engedélyt a régészek javaslatát figyelmen kívül hagyva. A tér két és félmilliárdos átépítését a szeged-csanádi egyházmegye koordinálja – a legpikánsabb a történetben, hogy ez a beruházás a város legkorábbi egyházi maradványainak megsemmisüléséhez járult hozzá.

Sírva mondta el

A csongrádi megyeszékhelyen már tavaly év végén pletykáltak arról, hogy a tér átépítése közben helyrehozhatatlan károk keletkeztek. Decemberben a Móra Ferenc Megyei Múzeumban egy konferencián Lajkó Orsolya, a beruházást megelőző régészeti feltárást vezető régész szinte sírva modta el, hogy az ásatás közben az ott fellelhető legkorábbi maradványokra bukkantak. Ezt jelentették a kormányhivatalnak és a beruházónak is. A régészek ragaszkodtak volna hozzá, hogy legalább egy későbbi feltárás lehetőségét hagyják meg, ezért a maradvány elfedését javasolták. A hivatal viszont, a beruházónak kedvezve, a maradvány elbontása mellett döntött.

http://www.hir24.hu/belfold/2015/04/14/potolhatatlan-regeszeti-leletet-tettek-tonkre-szegeden/

http://hvg.hu/itthon/20150414_korai_egyhazi_emlekek_pusztult_beruhazas

Amit lehet, hogy soha nem fogunk megismerni a 119/2015. (V. 14.) kormányrendelet miatt:

http://static1.architectforum.hu/files2012/n00/01/86/24/800-bp86qy-02-regeszeti-helyzetkep.jpg

Pákozdi Imre
2015.05.17.
06:34

@blogen: A dátumokban rejlik a lényeg. Még be sem fejeződött a kormány által létrehozott tanácsadó testület, a Hauszmann Bizottság és a Miniszterelnökség konferenciája "a párbeszéd jegyében", amikor kihozták ezt a rendeletet. Olyan, hajdanvolt várbéli épületek újjáépítéséről, mint a lovarda, amelynek újjáépítését senki nem támogatta a tudós előadók közül, valamint a főőrségé, amelyet talán ha egyvalaki. Azon előadók közül, akik nem a Budai Vár kormány(fő) által elvárt irányú fejlesztésének ellenzői, hanem csupán szelíd vérmérsékletű, alkalmazkodó kommentátorai. De az ő fejükre is magasról tojva, még a konferencia második napjának befejezte előtt (V. 14-én) kijött a fenti rendelet. 

Ennek ellenére fenntartom, hogy ez egy rokonszenves konferencia volt. A fenti rendelet tartalma és időzítése, valamint a mögötte meghúzódó kormányzati arrogancia pedig szolgáljon politikatörténeti tanulságként. Miképpen torzul és mivé egy ugyancsak rokonszenvesen indult politikai erő...

Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk