Nézőpontok/Vélemény

Nyílt levél Csanády Pálhoz

1/4

Metszet 2015/5.

Hirdetés
?>
Metszet 2015/5.
?>
Metszet 2015/5.
?>
Metszet 2015/5.
?>
Metszet 2015/5.
1/4

Metszet 2015/5.

Nyílt levél Csanády Pálhoz
Nézőpontok/Vélemény

Nyílt levél Csanády Pálhoz

2015.11.05. 11:23

Cikkinfó

Szerzők:
Roth János

Földrajzi hely:
Magyarország

Vélemények:
4

Dosszié:

Roth János DLA habil nem vállalja tovább a Metszet című lap szakmai tanácsadói szerepét. Nyílt levél formájában fordul Csanády Pálhoz, a Metszet  főszerkeszetőjéhez, melyben visszajelzését várja.

Nyílt levél Csanády Pálhoz, a Metszet c. lap főszerkesztőjéhez


Kedves Pali!

Megdöbbenéssel vegyes csodálkozással vettem kezembe a Metszet 2015/5. számát.

Megdöbbenésemet az okozta, hogy a lapnak ez a száma – megítélésem szerint – nem felel meg a média azon szerepének, hogy a közvéleményt, jelen esetben az építész szakmát is beleértve, elfogulatlanul tájékoztassa a döntések, műszaki tervek hátteréről, szakmai megítéléséről.

Csodálkozásomat pedig annak tulajdonítom, hogy ez a szám is, annak a lapnak a hagyományai szerint, amiben – még megalakulásakor a tanácsadói szerepet vállaltam - szakmai alapossággal járja körül a választott témát. A látszat szerint.
Egyoldalú tájékoztatásnak tartom a Hauszmann tervről L.Simon Lászlóval a bizottság elnökével, miniszterelnökségi Államtitkárral készített –„u.n. alákérdezős"-riportot. Építészeti szaklapban legalább is furcsának vélem az elnök úr féloldalas portréját és a borítók belső oldalán megjelent reklámokat. Miért nem tájékoztat a lap a Hauszmann-bizottság szakmai tagjainak ettől eltérő véleményéről, amikre a riportalany is utal? Vagy arról a véleményről, amit Marosi Ernő akadémikus fogalmazott meg az MTA-n áprilisban tartott konferencián, ahol a volt uralkodói székhelyek „republikánus" átalakulását tartotta a természetesnek?

Igen, ideológiai megfontolások állnak a Hauszmann terv mögött. Lovarda „a valamikori lovasélet újjáélesztése" vagy Főőrség „a budavári Palotaőrség, mint a Magyar Királyi Testőrség utódszervezete" címén, Potzner Ferenc építész szerint. Szakmailag pedig egy elkészült mélygarázs felülépítése, eklektikus nm.tégla falak és architektúra rekonstrukciója.




Metszet 2015/5.
3/4
Metszet 2015/5.






Ezért, mint a szakmai tanácsadók egyike, javasolom, hogy a következő szám a másik oldal véleményének kifejtéséhez biztosítson kellő média-felületet. Ezzel a lap elkerülhetné az egyoldalú tájékoztatás vádját.

Kérlek fontold meg segítőkész véleményemet, melynek a nyílt levél formát azért választottam, hogy megtárgyalhasd a Szerkesztő Bizottsággal.

Várom válaszodat, üdvözlettel,

Roth János DLA habil

Budapest, 2015. október 28.




 

Vélemények (4)
Pákozdi Imre
2016.03.07.
19:24

Elismerésem a Metszet legfrissebb számában közreadott három véleményért: Schneller István, Lővei Pál és Roth János írásainak közzétételéért.

Érdekes, hogy ha nem érzékeli az olvasó a véleményeken a hatalom izzadt öklének súlyát, rögtön ő maga kezd el lelkesedni illetve hümmögni. Mindhárom írás rendkívül magas szakmai és írói színvonalú; az egész vitasorozat ékköveiről van szó. Ez a lelkesedésem tárgya. Ugyanakkor hümmögéssel olvastam Schneller professzor Fülep Lajos idézeteinek jelentős részét. A Budai Várra vonatkozóan, ezen belül is a Királyi Palotát illetően telitalálat, amit Füleptől olvashatunk, de a historizmus és az eklekticizmus idején felépített Budapest egészének megítélését tévedésnek gondolom a részéről, méghozzá - ne kerteljünk - az ötvenes évek eleji "szép új világ” építészeti szemléletének jegyében elkövetett tévedésnek. Magyarán, amikor Fülep Lajos azt írta, hogy “Budapest akkor épült, amikor már nem volt építészet, s még nem volt”, tévedett, méghozzá az akkori hatalomnak igencsak jól eső módon tette azt. Mert építészet a nekünk nem tetsző, sőt: a mi művészet- és világszemléletünknek ellentmondó építészet is. Építészet Adolf Speer életműve és építészet volt a rokokó, még ha esetleg viszolygunk is tőle.

Fülep Lajos sommás megállapításainak két tanulsága van: egyrészt az ismert bon mot, hogy egy zseni tolla alól hibás premisszák alapján is érvényes ítélet futhat ki. Másrészt - és ez sokkal izgalmasabb, megkockáztatom, a Budai Vár és Liget Budapest lapidáris őrületénél érdekesebb kérdés - hogy milyen szerteágazó forrásokból eredtek az ötvenes évek építészeti zsákutcáinak, a szocreálnak és a szocmodernnek a hajszálgyökerei? Mert ha Perényi Imre, Major Máté és Fülep Lajos ugyanazt az eklektikus, historizáló, századfordulós Budapestet szidta, akkor biztos, hogy másról is szó volt, mint a szovjet hadsereg és Zsdanov szellemiségének erőszak fémjelezte jelenlétéről vagy éppen Hruscsov 1957-es, az építészet stílusirányzatait valamelyest a gazdaságosság szempontjai alá rendező, egyszersmind felszabadító félmondatairól. Jó lenne világosan beszélni, írni és olvasni a huszas-harmincas évek modernizmusa nyomán fogant szocialista építészet keletkezéstörténetéről és a szocializmus funkcionalizmusát is modernizmusnak láttató elméletekről. Mindenesetre Fülep általam fentebb kifogásolt megnyilvánulásai megdöbbentőek és a szabad nyakak korabeli tilóba hajtásának egyik meglepő mozzanatát jelentik.

rojan
2016.01.12.
13:24

A Metszet januári száma, a Főszerkesztő igérete szerint, pótolni fogja az egyoldalú tájékoztatás keltette hiányt.Magam részéről összeállítottam egy véleményt, hangsúlyozom - egy véleményt -, amit közlésre megküldtem a lapnak. Címe: " Gondolatok a Hauszmann terv kapcsán. Kísérlet egy díszlet építészeti értelmezésére" Karácsony elött megjelent a MUT által kiadott : "Városliget-Város-Vár" c. gyűjtemény, mely szintén alkalmas a többoldali vélemény nyilvánítás megismerésére. Remélem , hogy mindezek teret kapnak a lapban. Talán, ezek után, az elöttem hozzászóló nick-name kollegám sem a lapon belüli vitát lát majd csupán.

Roth János

Pákozdi Imre
2015.11.12.
07:01

Egyetértek Roth Jánossal. Javaslom továbbá Magyar Károly régész, a Budai Vár talán legjobb ismerője véleményének közzétételét, amit 2015. május 6-án fejtett ki az OSA Gyorskonferenciáján* "Régészet, műemlékvédelem, újjáépítés – néhány kérdés a Budavári Palota tervezett építkezései kapcsán" címmel. Magyar Károly a nyugati várfalról közölt képekkel illusztrálva, városképi szempontból bírálta a Lovarda és a főőrségi épület újjáépítésének tervét. 

http://epiteszforum.hu/nyomtatas/gyorskonferencia-a-kiralyi-palota-jovojerol 

gádor
2015.11.12.
14:42

@Pákozdi Imre: Mennyivel szívesebben olvastam volna ezt az elhatárolódást Sziklai Ákos bárdudvarnoki házának Csanády Pál általi, két ízben történő, penetráns becsmérlésére hivatkozva. Ha már a Metszet című folyóirat ideológiai elhajlásai és a kiegyensúlyozott tájékoztatás említtetnek meg.

Amúgy a nyílvános levél, mint műfaj ilyen esetekben nem éppen comme il faut, egyoldalúsága miatt. Nem tudom, hogy a Metszet című folyóirat belső ideológiai törésvonalai mennyire tartoznak a közre. Felnőtt férfiemberek csak meg tudják már beszélni...

Ideje lenne az építész szakma nagy tekintélyű képviselőinek végre felnőni.

Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk