A palotára nem jut majd

Meglehetősen nagy a fejetlenség a Budavári Palota felújítása körül. Egyelőre nemcsak azt nem lehet tudni, hogy egyáltalán mire költenék a 10 milliárd forintos támogatást, de azt sem, hogyan vonnának be még legalább másfélszer ennyi magántőkét.

Azt mindenki egyértelműnek tartja, hogy a Vár felújítását Kóka János lobbizta be a kiemelt projektek közé, mert hogy az előkészítettsége nem indokolta, az biztos. A Budavári Palota rekonstrukciójának 10 milliárd forintos uniós támogatásáról múlt szerdán döntött a kormány. A kiemelt projektek közé felvették továbbá a Szabadság híd már folyamatban lévő felújítását, a Zeneakadémia rekonstrukcióját, a VIII. kerületi Magdolna negyed rehabilitációjának folytatását, valamint a Szépművészeti Múzeum térszint alatti bővítését.

A kormány szerint számos fővárosi projekt további előkészítést igényel, így novemberben döntenek csak például a Gellért, a Lukács és a Széchenyi fürdő felújításáról, a Budapest Szíve programról, a Műjégpálya rekonstrukciójáról, a Margit híd felújításáról, a csepeli gerincútról, illetve a Szent Imre és az Uzsoki kórházak felújításáról.

A Budavári Palota fejlesztése a kormány szerint 22-23 milliárd forintra rúg, ehhez járul hozzá a kormány 10 milliárd forinttal, amelynek 85 százaléka érkezik az EU-tól, 15 százalék pedig hazai forrás. A Kormányszóvivői Iroda szerint a program keretében felújítják a Budavári Palota műemléki épületeit, területeit újszerű kulturális taralommal töltik meg – legalábbis ez olvasható a kulturális tárca honlapján.

Lovasiskola a Várban?
A támogatásnak ugyanakkor több feltétele van: hat, de legfeljebb kilenc hónapon belül meg kell kötni a támogatási szerződést, 15-20 milliárd forintot pedig a magántőkéből kell bevonni.

Az Oktatási és Kulturális Minisztérium a Hírszerzőt úgy tájékoztatta, hogy a magántőkét a Szent György tér nyugati oldalának beépítésére, illetve a Várszínház hasznosítására vonnák be. A Szent György tér üres oldalán jelenleg ásatások zajlanak, itt három épület húzható fel.

Az NFÜ lapunkhoz eljuttatott tervezetében szerepel a volt Honvéd Főparancsnokság torzójának hasznosítása, a várfalon kívüli parkok rekonstrukciója, a Csikós udvarban lovasiskola elhelyezése, a romkertben szabadtéri színpad kialakítása, a nagyrondella és a Zsigmond torony funkcióval való megtöltése, a Szent György tér helyreállítása elsősorban az ottani közlekedési csomópont felszámolásával, valamint magántőkéből a Várbazár rekonstrukciója.

A palotára nem jut
Az NFÜ által hangsúlyozottan tervezetnek nevezett projektlista megvalósítása azonban aligha jön ki 10 milliárd állami, plusz 15 milliárd forint magánpénzből, bár az OKM szerint a feladatok, és a hozzájuk rendelt összegek reálisak. A legtöbb pénzt - hozzávetőlegesen hétmilliárd forintot - a volt Honvéd Főparancsnokság épületének helyreállítása vinné el, a többire maradna körülbelül három milliárd.

Érdekes módon a Budavári Palota rekonstrukciójából épp magának a palota épületének felújítása hiányzik, pedig - amint arról már többször beszámoltunk - a több kiemelt kulturális intézménynek, így az Országos Széchényi Könyvtárnak, a Nemzeti Galériának és a Budapesti Történeti Múzeumnak otthont adó épületegyüttes gyalázatos állapotban van.

A fideszes vezetésű Budavári Önkormányzat üdvözölte ugyan a döntést, de közleményében további egyeztetést javasolt. Májusban a Budavári Önkormányzat képviselő-testülete ellenszavazat nélkül támogatta a szaktárca szándékát, hogy eltűnjön a Vár szívében, a hajdani Honvéd Főparancsnokság helyén látható utolsó háborús rom, ajánlásokat is megfogalmazott a Palotanegyedben megvalósítandó közfunkciókról, a Várbazárról és a vállalkozói tőke bevonásának korlátairól. Ekkor jelezte azt az igényét is, hogy készüljön a kerületi önkormányzattal egyeztetett hatástanulmány a részletes fejlesztési elképzelésekről – áll az önkormányzat közleményében, megjegyezve, hogy a mostani kormánydöntést megelőzően erre nem került sor.

Király Dávid teljes írása a hirszerzo.hu-n olvasható