| CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY
Közélet, hírek

Földalatti beszélgetések - Dísz tér

1/11

?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
1/11

Földalatti beszélgetések - Dísz tér
Közélet, hírek

Földalatti beszélgetések - Dísz tér

2005.03.02. 10:38

Az egyre népesebb közönséget vonzó földalatti beszélgetéssorozat e heti fordulóját nagy viták és várakozások előzték meg. A Dísz téri romépület kiegészítését és a környező terek rendezését megcélzó pályázat eredménye körül heves csaták folynak (pl. az epiteszforum.hu-n), és ahogy ez mifelénk lenni szokott, természetesen bizonytalan a szerződés létrejötte is.

Az egyre népesebb közönséget vonzó földalatti beszélgetéssorozat e heti fordulóját nagy viták és várakozások előzték meg. A Dísz téri romépület kiegészítését és a környező terek rendezését megcélzó pályázat eredménye körül heves csaták folynak (pl. az epiteszforum.hu-n), és ahogy ez mifelénk lenni szokott, természetesen bizonytalan a szerződés létrejötte is.

Az utóbbi kérdéssel kapcsolatos értelmezések igazán érdekes fényben jelentek meg a beszélgetésen: amíg a zsűri építész tagjai és a szakma hozzászólói egységesen 'nyertes' tervként emlegették Kis Péter építész pályamunkáját, a döntéshozatalban részt vevő hivatalok képviselői pusztán a 'díjazott' tervre hivatkoztak, amikor a lehetséges folytatásról volt szó. Tény, hogy a pályázat eredménye nem jelentette ki egyértelműen az első helyezést, csupán - és ennek oka a vita során rejtve maradt - 'első helyen díjazott', legmagasabb megvételi díjjal jutalmazott tervként emelte ki a kétségkívül egyedülálló munkát.

További sajnálatos mozzanata volt az estének több díjazott pályázó távolmaradása, mint pl. Ferencz Istváné vagy az Építész Stúdió munkatársaié - személyes bemutatójuk híján Vargha Mihály tartott rövid összefoglalót, néhány érdekesebb művet kiemelve. Ezek között külön gyöngyszem volt a 3H építész stúdió pályamunkája, illetve annak értékelése, amik között hallhatóan - mint ahogy azt később Finta József zsűritag is elismerte - semmi összefüggés nem volt.

A díjazott tervek közül az - egyszerűség kedvéért a továbbiakban: nyertes - Kis Péteren kívül Szécsi Zsolt mutatta be saját munkáját. A volt hadügyminisztériumi épülettel egybeépített tömeg kiemelten kezelte a Dísz tér-Szent György tér tengelyt. A pályázattal kapcsolatban a pályázó fontos kortárs példaként megemlítette a firenzei Dóm felújítását és az ottani új múzeumot, illetve a pisai Ferde torony megerősítését, mint régi és új között újfajta egyensúlyt teremtő építészeti koncepciókat.

Kis Péter rövid bemutatójában a romépület sajátos építészetelméleti helyzetét járta körül: a nem túl színvonalas valamikori házból mára csupán a lábazat maradt, ami viszont, bár rekonstruálhatatlan, mégis - arányaiban egy épület jegyeit magán hordozva - igen erős térbeli helyzetet teremt. A pályázat sem tekintette céljának a rekonstrukciót, így viszont lehetőség nyílt arra, hogy a maradványt egészként kezelve új helyzetbe hozhassa azt, ahol a hozzáépítés a jelenlegi feszültségben rejlő lehetőségeket bontja ki. A pályamű mind viselkedésében, mind diszpozíciójában elkerüli, hogy összemérhetővé váljon a régivel - az új épület fizikailag nem kapcsolódik a régihez. Ugyanakkor az egész együttes sem viselkedik határozottan zárt házként, sokkal inkább - az utca szintjén teljesen a gyalogos forgalomnak felnyílva - egyfajta szűrőt képez a környező terek között, és értelmezést is nyújt azok kapcsolataihoz.

A tervpályázat kiírója, a Várgondnokság részéről Szamkó Katalin tartott rövid összefoglalót a pályázat létrejöttének előzményeiről és körülményeiről. Mint kiderült, hosszú, több ötletpályázatot és tanulmányt is felhasználó folyamat eredménye a mai szabályozás, az ide építendő épületek várható funkciója és elhelyezkedése. A tervpályázat ezen folyamatban egy kormányzati elhatározás eredményeként valósult meg, és jelenleg szintén egy kormányszintű operatív bizottság kezében van a döntés a szerződésről és a megvalósításról. Ennek elnökei Bozóki András miniszter és Glatz Ferenc, tagjai pedig az OM, a MEH, a NKÖM államtitkárai, valamint a Főpolgármester és az I. kerületi polgármester.

A jelenlévő zsűritagok mindegyike elmondta, hogy a pályamunkák színvonala elmaradt az elvárttól, sőt, többen azon a véleményen voltak, hogy ez a pályázat is - számos közelmúltbelihez hasonlóan - mind a magyar pályázati rendszer, mind a szakma válságának újabb bizonyítéka. Finta József külön kiemelte, hogy a jelenleg fennálló pályáztatás elvárásai olyan terhekkel járnak, amelyek kizárják a lehetőséget, hogy fiatal irodák részt vegyenek komolyabb megmérettetéseken, és ezzel párhuzamosan a nagy irodák, nagy nevek produkciói egyre fáradtabbak és lehangolóbbak. A zsűritagok ugyanakkor egybehangzóan örömteli és izgalmas kivételnek tekintették a nyertes pályaművet.

A konkrét pályázattal kapcsolatban megfogalmazott másik általános kritika a hely sokat emlegetett szellemi kisugárzásával volt kapcsolatos. Eleve kérdéses, hogy lehet-e a Dísz teret és a - mondjuk ki - ronda hadügyminisztériumi romot az ország spirituális köldökének tekinteni? (vagy bármi mást?) És ha igen, miért kell ettől begörcsölni?

A történelmi reprezentáció kérdése és a nemzeti önismeret nehézségei nem csak a pályaművek szellemi erőfeszítéseivel kapcsolatban kerültek elő. A tér további fejlesztéseinek elképzelhető funkcióit illetően is kisebb vita bontakozott ki arról, hogy a Várnak vajon kulturális missziót kell-e betöltenie (amire, mint Marosi Ernő okfejtése rámutatott, igencsak szűkös a hely), vagy netán a legmagasabb szintű állami reprezentációs funkcióknak kellene itt végre méltó helyszínt találni a jelenlegi lehetőségek, pl. szőnyegpadló borítású földalatti bunkerek (!) helyett - ez utóbbinak viszont a jelenkori relevanciája kérdéses, finoman szólva.

A konkrét épülettel, illetve az egyébként igen nagy vihart kavart Kis Péter-féle tervvel kapcsolatban meglepően kevés kérdés hangzott el, ami talán a meglehetősen szűkszavú bemutatónak is betudható - hiába, még mindig embert próbáló feladat mikrofon elé citálni a magyar építészeket. Az első díj és a nemzetközi pályázatkiírás hiányát, valamint az építészek szokás szerinti kipörgését a döntéshozatalból egyedül Hartvig Lajos firtatta, azonban egyik kérdésére sem kapott konkrét választ.

A végleges döntéssel kapcsolatos összefoglaló kérdésre Szamkó Katalin biztosította az egybegyűlteket, hogy megbízás lesz, de hogy ki kapja és hogyan, az a bizottsági döntéstől függ. Mint elmondta, ami a nyertesnek titulált pályaművet illeti, "nem reménytelen" a helyzet. Kis Péter pedig leginkább nem is egy szerződésnek örülne, hanem - minthogy már egyetemi tanulmányai óta foglalkozik a térrel - egy jó háznak. Eddigi ismereteink szerint a pályamunkában ez a lehetőség mindenképpen benne van.

Szemerey Samu


11/11

1/11

2/11

3/11

4/11

5/11

6/11

7/11

8/11

9/11

10/11

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Salgótarjáni utcai zsidó temető // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:15
9:15

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Design

Premontrei templom, Ócsa // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:14
8:50

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.