Épületek

A pécsi Széchenyi tér új díszvilágítása

1/15

1.kép

?>
1.kép
?>
4.kép
?>
5.kép
?>
6.kép
?>
7.kép
?>
9.kép
?>
10.kép
?>
11.kép
?>
12.kép
?>
13.kép
?>
14.kép
?>
?>
8.kép
?>
3.kép
?>
2.kép
1/15

1.kép

A pécsi Széchenyi tér új díszvilágítása
Épületek

A pécsi Széchenyi tér új díszvilágítása

2010.11.18. 08:37

Az Európa Kulturális Fővárosa program keretében nemcsak a rendezvényeknek épülnek új, magas színvonalú befogadó, otthont adó helyszínei, hanem maga a város is megújul. Pécs központi terének, a Széchenyi térnek az átépítése a nyár elején fejeződött be. A nappal kellemes, sokszínűvé vált térnek azonban méltó esti megjelenítése is a város szándékai között szerepelt. (x)

Az Európa Kulturális Fővárosa program keretében nemcsak a rendezvényeknek épülnek új, magas színvonalú befogadó, otthont adó helyszínei, hanem maga a város is megújul. Pécs központi terének, a Széchenyi térnek az átépítése a nyár elején fejeződött be. A nappal kellemes, sokszínűvé vált térnek azonban méltó esti megjelenítése is a város szándékai között szerepelt. Ez többek között öt díszvilágítás megépítését jelentette. A Szentháromság és a Hunyadi szobrok mellett a Zsolnai kút díszvilágítása kisebb lélegzetű berendezés, de a városháza és a dzsámi esti látványának kialakítása már igazi kihívást jelentett.

A téren korábban este kusza állapotok uralkodtak. A hetvenes években épült egy Potyemkin közvilágítás, ami olyan archaikus, díszes kandeláberes világítási egységekből állt, melyek világítása messze nem felelt meg az előírásoknak. Azért, hogy az esztétikának is és a világítási követelményeknek is eleget tegyenek, az épületek tetejére és a felső homlokzati traktusokra fényvetőket szereltek. E lámpatestek azonban nemcsak a közvilágítási feladatot vették át, hanem egyúttal súrló fénnyel, az adottságoktól függően a homlokzatokat is hellyel-közzel derítették (1. kép). Ahol pedig erre nem volt mód, mint a tér közepén álló dzsáminál, ott a háztetőkre szerelt hatalmas tartószerkezetekről díszvilágítási fényvetőkkel fényárvilágítással alakították ki a díszvilágítást (2. kép). A Városháza később önálló díszvilágítást kapott egy nemzetközi nagyvállalat jóvoltából, aki referencia teremtés céljából, donációs alapon megépítette a berendezést. A világítás szakszerűtlenségét tekintve annak a bizonyos ajándék lónak az esetén elmélkedhettünk, de igazából az ajándékozó sem járhatott jól, mivel jóval később a pécsi városvezetőknek egy másik világcég neve jutott eszükbe az eset kapcsán.

 

1.kép
1/15
1.kép

2.kép
15/15
2.kép

 


A mostani korszerűsítés folyamán ugyan megtartották a korábbi közvilágítási kandelábereket, de olyan modern lámpatestek kerültek fel rájuk, melyek feleslegessé tették az épületekre szerelt fényvetőket. A közvilágítási megfelelőségét elősegítette a tér átminősítése is, hiszen igazi sétatérré vált, gyér átmenő autós forgalommal. Miután esztétikai szempontból már régóta sokan kifogásolták a tetőzeteken elhelyezett világítási egységeket is, fontossá vált egy olyan új koncepciójú díszvilágítás kialakítása, mely nem számol ezekkel, el lehet bontani őket.

A hajdani Gázi Kászim pasa dzsámijából átépített Belvárosi Gyertyaszentelő Boldogasszony templom új díszvilágítása lépcsőzetesen felépített, helyi és távolabbi fényekből álló berendezés. Az elképzelést látványkép fogalmazta meg (3. kép). A kivitelezés folyamán, az adottságok miatt, kicsit ugyan eltértek ettől az idealizált megoldástól, de a megvalósult berendezés többletet is hordoz magában.

 

3.kép
14/15
3.kép

4.kép
2/15
4.kép

 

 

Az épület háromemeletnyi alsó három homlokzatát burkolatba süllyesztett nátriumlámpás lámpatestek súrlófénnyel derítik(4.kép).A tervezés időszakában még feltáratlan volt az altemplom födémszerkezete, így a korábbi rajzok és információk alapján az optimális fényeloszlású lámpatestet vették figyelembe. A kivitelezés folyamán derült ki, hogy mindössze 125 mm mélységig lehet lámpatestet beépíteni. Végül is találtak ilyen lámpatestet, de a világítás egyenletességét a homlokzatok teljes magasságában ezekkel már nem lehetett végigvinni.

Ezt ellensúlyozandó, a szamárhátíves, ólomkeretes, kettős üveg ablakokat belülről fémhalogénlámpás szélesen sugárzó lámpatestekkel derítették, amivel az erődszerű falakat mozgalmassá tették.

A nyolcoldalú kupoladob világítása is kibővült. A látványképen csak a nyolc ablak és környezete kapott kiemelést semleges színű vonalas kialakítású Agabekov lámpatestekkel. A megépült berendezésnél ezenkívül minden falszakaszt is megvilágítanak fehér fénnyel a Szabadság-hídnál sikeresen debütált led-es Dunaled lámpatestek(5.kép).

 

5.kép
3/15
5.kép

6.kép
4/15
6.kép

 

 

A kupola palástot a templom körül álló közvilágítási kandeláberekre szerelt kis méretű és kis teljesítményű (70 és 150 W), fémhalogénlámpás jól fókuszált keskenyen sugárzó fényvetők világítják meg egyenletesen(6.kép).

Az oszlopok pozíciója lehetővé tette, hogy a felhasznált öt oszlopról egy-egy palást cikkely világítható legyen, és ami a tetőre helyezett világításhoz képest hatalmas előnyt jelentett, a lámpatestekkel felfelé lehetett világítani. Így bár körbeállják a templomot az oszlopok, bárhonnan is közeledünk a dzsámihoz, sehol sem kápráztatnak a fényvetők(7.kép).

 

7.kép
5/15
7.kép

 

 

A Városháza tornyos épülete összetett világítási láttatást kívánt, ugyanis kétféle feltételnek is meg kellett felelnie. Bármely irányból közelítünk is Pécshez, vagy a városon belül a térhez, időről-időre megjelenik a látványban a torony, mintegy kijelölve utunk irányát, célját. Fontos tehát, hogy sötétedés után is mindenhonnan látható legyen. Ugyanakkor a Széchenyi térre és a Király utcára néző homlokzatokat közelről szemlélhetjük, így itt inkább az építészeti részletek kidomborítása a fontos. A 8. képen a tér átépítése előtt látható a Városháza. A felvételről az is kiderül, hogy az építészeti érdekességeket színváltásokkal is kihangsúlyozzák. Ezt a megépült világítás is követi a sárga színű nátrium- és a fehér színű fémhalogénlámpás lámpatestek együttes alkalmazásával(9.kép). Ez a kettős színhasználat így összecseng a dzsáminál alkalmazott módszerrel.

 

8.kép
13/15
8.kép

9.kép
6/15
9.kép


 

A díszvilágítást túlnyomó részt az épületre szerelt lámpatestek alkotják. Hosszas tesztelés után választották ki azt a lámpatestet, mely kis méreténél fogva elfogadható a homlokzaton, és miután többféle optikával rendelkezik különböző világítási szituációhoz is felhasználható. Ugyancsak mérlegelés kérdése volt egy olyan semleges színnek a kiválasztása, melyre a lámpatesteket legyártották(10.kép).

 

10.kép
7/15
10.kép

11.kép
8/15
11.kép


 

A toronysisak kiemelését tetőzeteken, illetve oszlopokon elhelyezett keskenyen sugárzó, nagyteljesítményű fényvetőkkel oldották meg(11.kép). A Hunyadi szobor felől megítélhető e fényvetők hatása(12.kép). 

 
 
 

12.kép
9/15
12.kép

13.kép
10/15
13.kép

 
 
A 13. felvétel a Városháza tetőzetére szerelt egyik fényvető pozíció közeléből készült. A képen az is látszik, hogy csak a toronysisakot kellett távolabb felszerelt fényvetőkkel kiemelni, hiszen a torony erkélyei, ablakpárkányai lehetőséget adtak arra, hogy helyi fényekkel lehessen a toronytörzset megvilágítani. A Városháza főbejárat felőli oldalán végig követhető a világítás struktúrája(14.kép).
 

14.kép
11/15
14.kép

 

 

Továbbá az is látható, hogy a köz- és díszvilágítást fényjátékok is kiegészítik. A bejárat előtt például egy led-es színváltós szökőkút világítást is kialakítottak.

A Széchenyi tér esti látványa megújhodott, azt is mondhatnánk, élmény szerű. Azonban még mindig nem teljes. Elég csak az Irgalmasok templomára és a Megyeházára gondolni. Remélhetőleg egy újabb fejlesztés eredményeként ezekre is sor kerül. És egyszer talán még azt is megérjük – amint azt a 3. látványkép sugallja -, hogy a tv-torony színes világítást kap. Végül is, ha úgy vesszük, az is a Széchenyi tér látványához tartozik.


Deme László
Lisys Fényrendszer Zrt.

(x)

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk