Nézőpontok/Kritika

A pécsi Zsolnay Negyed az A10 legújabb számában

1/2

A10 2012 május-június

?>
A10 2012 május-június
?>
1/2

A10 2012 május-június

A pécsi Zsolnay Negyed az A10 legújabb számában
Nézőpontok/Kritika

A pécsi Zsolnay Negyed az A10 legújabb számában

2012.06.07. 09:06

Az A10 májusi-júniusi számában az új épületek sorát a pécsi Zsolnay Kulturális Negyed rövid ismertetése nyitja, emellett Ljubljana első mecsetjének terveiről, a zsolnai zsinagóga újjászületéséről, innovatív fémburkolatokról, fiatal építészek munkáiról és friss európai pavilon-körképről olvashatunk a lapban.

Az A10 május-júniusi számában az új épületek sora a pécsi Zsolnay Kulturális Negyeddel kezdődik. Emiel Lamers rövid, összefoglaló írásában kiemeli, hogy az MCXVI iroda építészeinek sikerült megőrizni a terület sajátos karakterét úgy, hogy közben új elemekkel is gazdagították az együttest. Az 5,5 hektáros egykori gyárterületen álló, 19-20. századi épületek nagy részét megőrizték, a stratégiailag fontos helyeken célzott bontásokkal növelték a terület tágasságát, valamint új közlekedési kapcsolatokat - átjárókat, gyalogoshidakat, lépcsőket - hoztak létre. A több építésziroda együttműködésével végzett munka változatos ötleteket és megoldásokat eredményezett. „Pécs egy új, nyüzsgő kulturális negyeddel gazdagodott" - zárul az ismertetés.

 

A10 2012 május-június
1/2
A10 2012 május-június

 

 

Cartagena városában található a Molinete régészeti park, amelynek ezidáig csupán 15%-át tárták fel. A római kori fürdők, lakóházak és a fórum maradványai fölé az ACM madridi építésziroda (Atxu Amann, Andrés Cánovas, Nicolás Maruri) tervei alapján készült el egy összetett, többrétegű védőtető és látogatóközpont, amely hazánkban valószínűleg nagy ellenállásba ütközne. A töredt síkokból álló, könnyed tartószerkezeten nyugvó építmény alatt halad végig a függesztett látogatói sétaút, ahonnan a romterület egésze áttekinthető.

A május-júniusi szám címlapján a Saison Menu Architectes nevéhez fűződő, Roubaix-Tourcoing-ban felépült „Innovatív Textilek Európai Kutatkóközpontja" (Centre Européen des Textiles Innovants, CETI) szerepel; az épület funkcióját jelző, „kézzel szőtt" jelleget idéző homlokzat függőleges sávozása akár a salgótarjáni Mikropakk Black II. gyárat is eszünkbe juttathatja.

A ljubljanai könyvtárpályázat győztese, a Bevk Perović Arhitekti nevéhez fűződnek Szlovénia első mecsetjének tervei is, amelyet szintén nemzetközi pályázaton nyertek el 2011-ben. Az országban mintegy 50.000 muszlim él (a népesség 2,5 %-a), a mecsetépítés szándéka is immár négy évtizedes múltra tekint vissza. A város polgármesterének támogatásával a közösség birtokába jutott egy viszonylag elszigetelt, 12.000 m2-es felhagyott ipari terület, amelyet vasútvonal és vasúti múzeum határol. A győztes terv központi eleme a 32x32 m alapterületű, 24 m magas acélvázas kubus, amely az üvegkupolával fedett kultikus teret rejti, mellette a karcsú, gyárkéményt idéző minarettel. A földtől elemelt deck-en álló központi tömb köré csoportosulnak az iskolát, éttermet, irodákat és lakásokat tartalmazó tömegek, amelyek alatt sportpályák és egy 450 férőhelyes parkoló található.

Kulturális központként születik újjá a jövőben a zsolnai neológ zsinagóga, amely Peter Behrens tervei alapján épült fel 1928-1931 között. A 450 férfi és 200 nő befogadására alkalmas kultuszhely a II. világháború után színházként és koncertteremként szolgált, jelenleg mozi működik benne. Peter Jancok pozsonyi építész koncepciója szerint az utólagos toldásokkal elrontott épület visszanyeri eredeti tömegformáját, a teherhordó szerkezet megmarad, a belső pedig az új funkció igényei szerint alakul át. A projektet magánerőből, alapítványi és pályázati forrásokból finanszírozzák, az új „Kunsthalle" megnyitását 2014-re tervezik.

A Section rovat a különféle fémburkolatok innovatív építészeti alkalmazásának legújabb példáit mutatja be, amelyek megcáfolják az anyaghoz társult „ipari" jelleget. A svájci Rapperswil-Jona múzeum bővítése (tervező: mlzd architects) mellett a belfasti Titanic Museum (tervező: CivicArts/Eric R. Kuhne&Associates, TODD Architects), a glasgow-i Riverside Museum (tervező: Zaha Hadid), valamint a 2012-es foci EB-re készült varsói Miejski Stadion (tervező: JSK Architekten) jól példázza a fémburkolatok változó építészeti megítélését. A sor egyik érdekes példája a lundi katedrális látogatóközpontja (Domkyrkoforum), amelyet 2004-ben pályázaton nyert el a Svédországban élő spanyol építész, Carmen Izquierdo. Az absztrakt formálású, réz burkolatú tömegek egyike „óriás távcsőként" fordul a dóm felé, kívül-belül különleges látványt nyújtva.

Az Eurovision rovatban Kirsten Hannema Young European Architecture tanulmányában a 40 év alatti európai építésznemzedék - különféle léptékű és funkciójú - megvalósult projektjeit mutatja be röviden, hangsúlyozva, hogy a jövőben várhatóan egyre nagyobb figyelemmel fordul feléjük a sajtó és a szakmai közvélemény. A válogatásban szerepel többek között a salzburgi Építészeti Akadémia (Bauakademie) bővítése (tervező: SOMA), a P-U-R-A által tervezett, a szlovákiai Vágapátfalván (Opatová, Trencsén városrésze) álló családi ház, valamint a Bosch.Capdeferro iroda 2011-ben Mies van der Rohe-elismeréssel kitüntetett, egyedi megközelítést hordozó rekonstrukciós projektje, a Collage House, továbbá az észtországi Tartu Egészségügyi Főiskolája, amelyet Sirii Vallner három hölgytársával közösen tervezett a Kavakava formáció keretein belül. A felvillantott munkákra egyaránt jellemző a kísérlezető kedv, a hagyományok és a modernitás közötti kapcsolatok keresése.

Kirsten Hannema európai pavilon-építészeti körképet is felvázol a legfrissebb alkotásokról, hiszen - mint írja - ebben a műfajban jóval több újdonság van a Nap alatt, mint a Serpentine Pavilon. A felvillantott példák között a Snøhetta norvégiai rénszarvas-figyelő pavilonja és Todd Saunders erdei kilátó-lépcsője mellett többek között egy postojnai kávézó (tervező: Architekt studio stratum), valamint a közeljövőben megnyíló párizsi Bright blue cellular pavilon (tervező: Ball-Nogues), és az újrahasznosított műanyagból készülő itáliai Grenade (tervező: Sitbon Architectes) kapott helyet a válogatásban.

Az A10 új főszerkesztője, Indira van't Klooster a „Food for the City – A Future of the Metropolis" című könyvet ajánlja az olvasók figyelmébe, amely Johannes S.C. Wiskerke, Jorge Mario Jáuregui, Vandana Shiva és munkatársaik alkotta szerzői gárda nevéhez fűződik. A kiadvány a Carolyn Steel 2008-as „Hungry City" művében felvetett kérdéseket boncolgatja tovább, körüljárva az egyre növekvő népességű nagyvárosok (egészséges) élelmezésének fokozódó problémáját és az ehhez kapcsolódó, óriási méreteket öltő energiafelhasználást – mindezt történelmi összefüggésekbe ágyazva. A Hague's Stroom építészeti központ kiadványát gazdagon illusztrálják a táblázatok és grafikonok, szemléltetve a helyzet súlyosságát és a jövőbeli kilátásokat. Tizenhárom fejezetben különböző tudományterületek képviselői - például filozófus, építész, szociológus, művész, futurista - fejtik ki véleményüket, amelyekből kiderül, hogy rengeteg tényező játszik szerepet a globális élelmezés alakulásában, továbbá drasztikus változtatásokra van szükség az élelmiszerek előállításában.

Garai Péter

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

ÁLLATSZOBROK // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:30
00:07:33

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

Nézőpontok/Történet

SZABADSÁG HÍD // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:27
00:07:16

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk