
A Pesthidegkúti Waldorf Iskola bővítése
Rangsorolás nélkül elfogadott 3. bírálati sorszámú pályamű: Felelős építész tervező: Házi Imre
Rangsorolás nélkül elfogadott 3. bírálati sorszámú pályamű:
Felelős építész tervező: Házi Imre
Építész munkatársak: Kulcsár Ernő, Hoffmann Tíbor - Házi és Társa Építésziroda Kft.
Részletes bírálat:
A pályázat legfontosabb építészeti döntései a telepítésre - telekhasználatra és az építészeti megjelenésre vonatkoznak.
Beépítés:
A terv beépítési koncepciója az, hogy jól tagolt és jól használható udvar területeket hozzon létre. Ezért az udvar keleti, utca felé eső területére tervezi az új szárnyat. Ezzel mind a keleti, mind a déli oldalon jól tagolt és összefüggő iskolaudvar keletkezik.
Alaprajzi szervezés
A meglévő és a tervezett iskolaépületet közös szélfogó- nyaktaggal köti össze. Ennek előnye a közös bejárat és a zárt, fedett – védett összeköttetés. Hátránya viszont, hogy a régi épületnek áthelyezi a megszokott bejáratát. Részben a kialakult szokások miatt érdemes a bejáratot a helyén hagyni, részben azért, mert a meglévő épület alaprajzi rendszerében valóban ez a logikus hely, ezenkívül, a régi iskolaépület homlokzati rendszere – bár építészeti értékei vitathatók - és a bejárat kialakítása összefüggenek egymással. A másik hátrány, hogy az új előtér és lépcsőház nagyon szűkösek: pont azon a helyen, ahol sok gyerek – felnőtt találkozik, kicsi a keresztmetszet.
Jó döntés a tantermek keletre tájolása. A választott, - a telepítésből következő – középfolyosós alaprajzi rendszer viszont kifejezetten kellemetlen. Azért, hogy az épület traktus - szélessége ne legyen túl nagy, a középfolyosó nagyon keskeny lett. Ez főként a tornaszoba szintjén okozhat torlódásokat, de a többi szinten is problémát jelent. Ráadásul az új bejárattól induló közlekedő L-alakban folytatódik és válik közép- folyosóvá, ami szűkössége mellett kellemetlen tereket eredményez. A tornaszoba szintje le van süllyesztve; ez önmagában nem gond, viszont az öltözőktől nincs közvetlen kijárat a tornaudvar felé: elképzelhető milyen kellemetlenségeket jelenthet, mikor a gyerekeknek végig kell csattogni az épület folyosóin, hogy kiérhessenek az udvarra.
Általánosságban az mondható el, hogy az új szárny alaprajzilag túlságosan kötött rendszerű, túlhatározott.
Építészeti megoldások
A tervező tetszetős és divatos építészeti megoldásokat alkalmaz, anyaghasználata változatos, de önmagáról szól; nem törekszik építészeti egységre. Inkább, az mondható el, hogy a jelenlegi kissé zavaros környezetet még inkább azzá teszi a túl sokféle formával és anyaggal. A bejárati kupola például jellegzetes forma, de inkább erőltetett és nem egy, az iskola szellemiségét tükröző motívum.
Összefoglalás:
Jó és használható gondolatai a tervnek a közös szélfogós bejárat, a keletre tájolt tantermek, a jól definiált udvarterek.
Ugyanakkor a tervezett új épületszárny nem hoz létre olyan közösségi teret, tereket, amelyek nagyobb létszámú gyereksereg befogadását lehetővé tennék; közös terei közlekedők és folyosók maradnak, nélkülözik a differenciált térhasználatot.
A pályázat térelrendezésében és építészeti megoldásaiban, a tervezési program korrekt teljesítésén túl nem mutat olyan szándékokat, törekvéseket, amelyek a Waldorf - pedagógia szellemiségére utalnának. Ilyen értelemben, a tervben semmi sajátos, jellegzetes momentum nincs. Az egységesség és az egymásra épülés organikus elve helyett inkább a szétbontás szándéka érzékelhető, aminek a részekre való szétesés az építészeti következménye.