Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers
Közélet, hírek

A pragmatikus tervek voltak előnyben – a kelenföldi pályázat vitájáról

1/6

balról Schreffel János, Kummer István és Schneller István

Csillag Katalin

Hirdetés
?>
?>
?>
?>
balról Schreffel János, Kummer István és Schneller István
?>
?>
Csillag Katalin
1/6

balról Schreffel János, Kummer István és Schneller István

Csillag Katalin

A pragmatikus tervek voltak előnyben – a kelenföldi pályázat vitájáról
Közélet, hírek

A pragmatikus tervek voltak előnyben – a kelenföldi pályázat vitájáról

2007.12.20. 12:46

A győztes pályamű egyik alkotója, Csillag Katalin elmondta, hogy minden szempontból pragmatikus, rövid időn belül megvalósítható és a jövőbeli új igényekhez is hozzáilleszthető tervre törekedtek. A vasút felől a tömegközlekedéshez igyekvő utasok számára olyan komplexumot hoznának létre, amely egyszerre teszi lehetővé a gyors haladást és a pihenést, a kikapcsolódást. A Tervpályázatok Fóruma december 10-i estjén jártunk.

Ahogy az már megszokott, a Tervpályázatok Fóruma december 10-i estjén is csak páran voltak jelen a megvitatandó építészeti verseny döntnökei közül. Ezúttal „A Kelenföldi pályaudvar és térsége" ötletpályázat eredményét vették (volna) górcső alá a meghívottak és a vendégek, erre azonban kevés esélyt adtak a szervezők. A Magyar Építész Kamara és a Magyar Építőművészek Szövetsége által delegált két zsűritag, Kiss Gyula és Vikár András nem érkezett meg, opponensről pedig a szervezők nem gondoskodtak.


1/6

2/6

3/6


Mentendő a rendezvény percek alatt romba dőlő komolyságát, Schneller Istvánra (a MUT által delegált zsűritagra) testálták a vita megnyitását. Kummer István, mérnökfőtanácsos főosztályvezető, a MÁV ZRt. főépítésze is mondott néhány szót a pályázat jelentőségéről, majd hosszú beszédet tartott Schreffel János, a XI. kerület főépítésze. Rengeteg általánosság hangzott el: Schneller az ügy rendkívüli komplexitását taglalta (viszonylag kis területre koncentrálódó sokféle funkció: lakótelepek, közlekedési létesítmények, sportközpont stb.; egymást szinte átfedő közlekedési rendszerek: a 4-es metró majdani végállomása, a szomszédos közúti csomópont, a vasút kiegészítő létesítményei, tömegközlekedési infrastruktúra).


balról Schreffel János, Kummer István és Schneller István
4/6
balról Schreffel János, Kummer István és Schneller István

5/6


Schreffel a kreatív és elmélyült pályaművek nagyszerűségét méltatta. Kummer szerint azok a pályaművek részesültek előnyben, melyek nem annyira merész, mint inkább a hazai realitásokat szem előtt tartó megoldásokat javasoltak. Rámutatott, hogy a vasúti terület két oldalán húzódó, egymástól hermetikusan elzárt városrészek közötti kapcsolat megteremtése mellett a régi állomásépület helyzetének rendezése is fontos cél volt. A MÁV egy éve a terület rendezésére vasútfejlesztési tervet dolgozott ki, mely szerint új állomásépületre van szükség – az ötletpályázat részvevőinek többsége is ezt javasolta. Ellenben a régi épület megtartásával és átfunkcionálásval számoltak.

Csillag Katalin
6/6
Csillag Katalin

A győztes pályamű (Mű-hely Zrt., 3h Építésziroda, Közlekedés Kft., Új Irány Csoport) egyik alkotója, Csillag Katalin elmondta, hogy minden szempontból pragmatikus, rövid időn belül megvalósítható és a jövőbeli – ma még nem ismert – új igényekhez is hozzáilleszthető tervre törekedtek. Ezért a MÁV-területet óvatosan kezelték – csak egyetlen nagyobb híddal kötötték össze a két városrészt. Mivel a lakófunkció tekintetében a terület fejlettnek tekinthető, elsősorban kereskedelmi létesítményekben és irodaházas fejlesztésekben gondolkodtak. A közlekedési létesítményeket a vasút két oldalán helyezték el, minél inkább elhúzva egymástól, hogy a terhelés ne egyetlen pontra koncentrálódjon.

Míg a 19. században a megérkezés számára emeltek nagy épületeket, ma már inkább az átszállás funkciója vált fontossá. Ehhez kívántak alkalmazkodni az Etele tér kialakításával: a vasút felől a metró és az egyéb tömegközlekedési eszközök irányába tartó utasok számára olyan komplexumot hoznának létre, amely egyszerre teszi lehetővé a gyors haladást és a pihenést, a kikapcsolódást. Kétszintes teret képzeltek el, melynek alsó része egyfajta zsibongó lehetne, amely kifejezetten a nyüzsgő forgalmat szolgálná, felső részén rendezvényterek, kisebb zöld területek, pavilonok lennének. A buszpályaudvar fölé irodaházakat javasolnak (mely a komplexumot felszabdaló nagy nyílásokon át kapnak fényt és levegőt), a Futureál Csoport területére kereskedelmi létesítményeket helyeztek. A fennmaradó területen szállodák, konferenciaközpontok épülhetnének.

beszámoló: Haba Péter
fotó: Marinov Péter

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

PRATO DELLA VALLE / Egy Hely + Építészfórum

2025.04.08. 17:06
10:33

Lovaskocsi versenypálya, piac és vásártér, rekreációs park, tűzijáték háttere, mesterséges csatorna, a közepén szigettel, körülötte a város hírességeiről mintázott szobrok. Az Egy hely Padova 90.000 négyzetméteres ovális formájú terét látogatta meg, mely a Vörös tér után a legnagyobb európai városi tér.

Lovaskocsi versenypálya, piac és vásártér, rekreációs park, tűzijáték háttere, mesterséges csatorna, a közepén szigettel, körülötte a város hírességeiről mintázott szobrok. Az Egy hely Padova 90.000 négyzetméteres ovális formájú terét látogatta meg, mely a Vörös tér után a legnagyobb európai városi tér.

Nézőpontok/Történet

VILLA LA ROTONDA // Egy Hely + Építészfórum

2025.04.08. 17:05
9:26

Az Egy hely újra külföldön járt, hogy Andrea Palladio leghíresebb villáját, a Vicenza dombvidékén épült Villa La Rotondát mutassa be. A 16. században alkotó reneszánsz építész Veneto tartományban 30 villát tervezett nemesi családoknak. Palladio stílusa a brit építészetre és Thomas Jefferson amerikai nemzeti építészetére is nagy hatással volt.

Az Egy hely újra külföldön járt, hogy Andrea Palladio leghíresebb villáját, a Vicenza dombvidékén épült Villa La Rotondát mutassa be. A 16. században alkotó reneszánsz építész Veneto tartományban 30 villát tervezett nemesi családoknak. Palladio stílusa a brit építészetre és Thomas Jefferson amerikai nemzeti építészetére is nagy hatással volt.