Nézőpontok/Kritika
A protokoll diszkrét bája
2008.11.05. 09:21
Budapesti fotószafari a sanghaji építészszövetség képviselőivel.szöveg+kép: Török Tamás
A tízmilliós Magyarország építőművészeinek szövetségénél vendégeskedett a tizenhétmilliós Shanghaj építészeinek szövetsége október 31-én. Az Ötpacsirta utcai székházban magyar részről Borsos András, Földes László és Mikó László fogadták a küldöttséget.
A vendégek a nekik kikészített pogácsákkal együtt végighallgatták a MÉSZ-t bemutató előadást, majd az ünnepélyes ajándékcsere és a vadszőlős udvaron megejtett csoportfényképezés után (vörös alapon fehér betűs molinóval!) építészeti túrára indultak a házigazdákkal.
1/43
2/43
3/43
4/43
5/43
6/43
7/43
8/43
9/43
10/43
11/43
12/43
13/43
14/43
15/43
16/43
17/43
18/43
19/43
20/43
21/43
22/43
Elsőnek a MűPá-val ismerkedtek meg közelebbről a kínai kollégák, a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremtől a Fesztiválszínházon át a tetőteraszig. A koncertteremben a fénypróba tette mozgalmassá az idegenvezető mondókáját, a tetőre vezető lépcsőn pedig csókolózó emós tinédzserek rebbentek szét a hangtalanul trappoló kínai mérnökök érkeztére.
Újabb csoportképek és egy tévéinterjú után a kisbusz a Toldy Ferenc Gimnáziumhoz hajtott tornateremnézőbe. Itt zavarbaejtő kulturális különbségek sejlettek fel, a vendégek ugyanis a bukó-nyíló ablakvasalat és a monolit látszóbeton szerkezetek iránt mutattak igen nagy érdeklődést. Persze ahogy Földes László mondta, tíz évvel ezelőtt még nálunk sem tudtak látszóbetont csinálni.
A protokolláris csapatmozgás közben tolmács útján folytatott párbeszéd leggyakoribb szava Hugyecz László építész vezetékneve volt különböző kiejtésben. Ezen a nyilvánvaló közös ponton túl a műemlékrekonstrukció képezte a kommunikáció másik alappillérét. Ismert körülményekből kifolyólag Kína is csak későn, vagyis mostanában ébredt rá épített kulturális örökségének értékére, de nincs birtokában a szükséges tudásnak - közben a buldózerek rendületlenül radírozzák a hutongokat.
A sanghaji delegáció tagjai úgy találták, hogy a műemléképületekben tobzódó Budapest követendő példát képvisel ezen a téren (vajon mit szóltak volna Olaszországhoz?), és mindkét fél kinyilvánította szándékát az együttműködésre. A túra szerencsére nem érintette a zsidónegyedet és a leújított Rudas-fürdőt sem.
23/43
24/43
25/43
26/43
27/43
28/43
29/43
30/43
31/43
32/43
33/43
34/43
35/43
36/43
37/43
38/43
39/43
40/43
41/43
42/43
Rövid pihenő a Lánchíd 19 hotel ártéri pinceszintjén, a Zsigmond-kori romok között, majd Sugár Péter tervezői kalauzolása mellett a szobák szemlézése. A felső szintek lakosztályai és az onnan feltáruló panoráma láthatóan nagyon tetszett a sanghajiaknak, akiket EU-zászlóval integető idegenvezetőjük a nap végén kínai étterembe vitt vacsorázni. A magyar gasztronómia ezek szerint még nem tudja, amit a magyar műemlékvédelem már igen.
szöveg + fotó: Török Tamás
Vélemények (0)