Nézőpontok/Kritika

A protokoll diszkrét bája

1/43

?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
1/43

A protokoll diszkrét bája
Nézőpontok/Kritika

A protokoll diszkrét bája

2008.11.05. 09:21

Budapesti fotószafari a sanghaji építészszövetség képviselőivel.szöveg+kép: Török Tamás

A tízmilliós Magyarország építőművészeinek szövetségénél vendégeskedett a tizenhétmilliós Shanghaj építészeinek szövetsége október 31-én. Az Ötpacsirta utcai székházban magyar részről Borsos András, Földes László és Mikó László fogadták a küldöttséget.

A vendégek a nekik kikészített pogácsákkal együtt végighallgatták a MÉSZ-t bemutató előadást, majd az ünnepélyes ajándékcsere és a vadszőlős udvaron megejtett csoportfényképezés után (vörös alapon fehér betűs molinóval!) építészeti túrára indultak a házigazdákkal.


1/43

2/43

3/43

4/43

5/43

6/43

7/43

8/43

9/43

10/43

11/43

12/43

13/43

14/43

15/43

16/43

17/43

18/43

19/43

20/43

21/43

22/43


Elsőnek a MűPá-val ismerkedtek meg közelebbről a kínai kollégák, a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremtől a Fesztiválszínházon át a tetőteraszig. A koncertteremben a fénypróba tette mozgalmassá az idegenvezető mondókáját, a tetőre vezető lépcsőn pedig csókolózó emós tinédzserek rebbentek szét a hangtalanul trappoló kínai mérnökök érkeztére.


Újabb csoportképek és egy tévéinterjú után a kisbusz a Toldy Ferenc Gimnáziumhoz hajtott tornateremnézőbe. Itt zavarbaejtő kulturális különbségek sejlettek fel, a vendégek ugyanis a bukó-nyíló ablakvasalat és a monolit látszóbeton szerkezetek iránt mutattak igen nagy érdeklődést. Persze ahogy Földes László mondta, tíz évvel ezelőtt még nálunk sem tudtak látszóbetont csinálni.

A protokolláris csapatmozgás közben tolmács útján folytatott párbeszéd leggyakoribb szava Hugyecz László építész vezetékneve volt különböző kiejtésben. Ezen a nyilvánvaló közös ponton túl a műemlékrekonstrukció képezte a kommunikáció másik alappillérét. Ismert körülményekből kifolyólag Kína is csak későn, vagyis mostanában ébredt rá épített kulturális örökségének értékére, de nincs birtokában a szükséges tudásnak - közben a buldózerek rendületlenül radírozzák a hutongokat.

A sanghaji delegáció tagjai úgy találták, hogy a műemléképületekben tobzódó Budapest követendő példát képvisel ezen a téren (vajon mit szóltak volna Olaszországhoz?), és mindkét fél kinyilvánította szándékát az együttműködésre. A túra szerencsére nem érintette a zsidónegyedet és a leújított Rudas-fürdőt sem.


23/43

24/43

25/43

26/43

27/43

28/43

29/43

30/43

31/43

32/43

33/43

34/43

35/43

36/43

37/43

38/43

39/43

40/43

41/43

42/43


Rövid pihenő a Lánchíd 19 hotel ártéri pinceszintjén, a Zsigmond-kori romok között, majd Sugár Péter tervezői kalauzolása mellett a szobák szemlézése. A felső szintek lakosztályai és az onnan feltáruló panoráma láthatóan nagyon tetszett a sanghajiaknak, akiket EU-zászlóval integető idegenvezetőjük a nap végén kínai étterembe vitt vacsorázni. A magyar gasztronómia ezek szerint még nem tudja, amit a magyar műemlékvédelem már igen.

szöveg + fotó: Török Tamás

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

Varjúvár // Egy Hely + Egy hely

2024.12.18. 10:45
9:12

Grafikus, író, könyvkiadó, könyvtervező, politikus: Kós Károly igazi polihisztor volt, a 20. század egyik legfontosabb modern és hagyományőrző magyar építésze. Az Egy hely Sztánába látogatott, hogy bemutassa Kós Károly művésznyaralójának épült, majd később családjának otthonává vált lakóházát.

Grafikus, író, könyvkiadó, könyvtervező, politikus: Kós Károly igazi polihisztor volt, a 20. század egyik legfontosabb modern és hagyományőrző magyar építésze. Az Egy hely Sztánába látogatott, hogy bemutassa Kós Károly művésznyaralójának épült, majd később családjának otthonává vált lakóházát.

Nézőpontok/Történet

A magyargyerőmonostori református templom // Egy Hely + Építészfórum

2024.12.18. 10:43
10:12

1908 őszén Kós Károly és Zrumeczky Dezső kalotaszegi körútra indultak, ahonnan feljegyzésekkel és rajzokkal tértek haza – ezek szolgáltak inspirációul a Fővárosi Állat- és Növénykert pavilonépületeinek tervezéséhez. Az Egy hely új részében a vélhetően legrégebbi kalotaszegi templomot mutatja be.

1908 őszén Kós Károly és Zrumeczky Dezső kalotaszegi körútra indultak, ahonnan feljegyzésekkel és rajzokkal tértek haza – ezek szolgáltak inspirációul a Fővárosi Állat- és Növénykert pavilonépületeinek tervezéséhez. Az Egy hely új részében a vélhetően legrégebbi kalotaszegi templomot mutatja be.