Épülettervek/Középület

A pusztánál nincs szabadabb - Velencei Építészeti Biennále tervpályázat

1/11

A kiállítási installáció axonometrikus vázlata - építész: Major György DLA, Szántay Zsófia

?>
A kiállítási installáció axonometrikus vázlata - építész: Major György DLA, Szántay Zsófia
?>
A kiállítási installáció alaprajzi vázlata - építész: Major György DLA, Szántay Zsófia
?>
A kiállítási installáció alaprajzi vázlata - építész: Major György DLA, Szántay Zsófia
?>
Látványterv - építész: Major György DLA, Szántay Zsófia
?>
Látványterv - építész: Major György DLA, Szántay Zsófia
?>
Látványterv - építész: Major György DLA, Szántay Zsófia
?>
A hortobágyi obszervatórium vázlata - építész: Major György DLA, Szántay Zsófia
?>
Nap-tár-tér - építész: Major György DLA, Szántay Zsófia
?>
Hortobágy - fotó: Francsics László
?>
Hortobágy - fotó: Francsics László
?>
Hortobágy - fotó: Francsics László
1/11

A kiállítási installáció axonometrikus vázlata - építész: Major György DLA, Szántay Zsófia

A pusztánál nincs szabadabb - Velencei Építészeti Biennále tervpályázat
Épülettervek/Középület

A pusztánál nincs szabadabb - Velencei Építészeti Biennále tervpályázat

2017.12.06. 14:00

Projektinfó

Építészek, alkotók:
Major György, Szántay Zsófia

Földrajzi hely:
Magyarország

Fresco

Tervezés éve:
2017

Stáblista

építész tervező: Major György DLA, Szántay Zsófia

építész munkatárs: Francsics László, Mátrai Péter DLA, Dér Asia

Dosszié:

"A puszta a szabályoktól mentes tér ősalakja. Az az érintetlen, osztatlan tér, ami a képzelet katalizátoraként játékra hívja az embert. A tér belakásának lehetőségeit nem megszabó, az ember felé forduló, önzetlen tér típusa."  - fogalmazza meg Szántay Zsófia és Major György DLA pályaművében. 

A kiállítás koncepciója

A kiállítási koncepció reagál a főkurátori felhívás két számunkra meghatározó gondolatára. Az első gondolat szerint a Szabad-tér egyik alapvetése a természeti tér („...A Freespace alkalmat ad arra, hogy ünnepeljük a természet ajándékait: a nap- és a holdfényt, a levegőt, a gravitáció erejét, a nyersanyagokat: a természetes és mesterséges erőforrásokat." - részlet a főkurátori programból). A második szerint a Szabad-tér megtestesíti a képzeletünk szabadságát és időtlenségében összefogja a kulturális örökség rétegeit ("...A Freespace az időtlen és emlékezet nélküli tér elképzelésének szabadságát öleli fel, összeköti a múltat, a jelent és a jövőt, a kulturális örökségünk rétegeire építve egybefűzi a régit a kortárssal." - részlet a főkurátori programból). A Hortobágy, mint természeti tér a magyar kultúrtájak közül egyszerűségében, pusztaságában az egyik legnagyobb erejű hely, az emberi létezés tekintetében a legprimérebb életforma.

A freskó. Tereink semleges - sokszor fehér - felületét a kezdetektől fogva képekkel borítjuk. A fizikai-anyagi felületek kiszabta térfalat a kép, és annak értelmezése átlényegíti, így a tér architekturális kerete lebomlik és a kép és képzelet terének szabadsága nyílik meg. A jelenlét ekkor átlép az itt és mostból a képek generálta virtuális tér valóságába.


Hortobágy - fotó: Francsics László
9/11
Hortobágy - fotó: Francsics László




Az épített terek többsége funkciójuknál fogva térhasználati szabályokat erőltet a bennük létező emberre. A funkció meghatározza a tér határait, a formát, kulturális hagyományok alapján a viselkedést, a bennük folyó cselekvések koreográfiáját és dramaturgiáját. Bizonyos vélekedések szerint így értelmezhetjük az építészet elsődleges kommunikációját, a funkció egyértelmű jelzését önmagán (Umberto Eco). A térhasználati szabályok, a működés előírásai miatt viszont valami épp elveszik, ami egykor ember és tér viszonyát meghatározta.

A puszta a szabályoktól mentes tér ősalakja. A szavanna tere, az emberré válás szülőhelye. A végtelen szemléltetője, amíg a szem ellát. Az az érintetlen, osztatlan tér, ami a képzelet katalizátoraként játékra hívja az embert. A tér belakásának lehetőségeit nem megszabó, az ember felé forduló, önzetlen tér típusa. A puszta szabad tér. 


Hortobágy - fotó: Francsics László
10/11
Hortobágy - fotó: Francsics László

 

A kiállítás felépítése

Alapréteg
A pavilon zárt tere.

1. réteg
A pavilon mint kényszerű többszörösen dekonstruált téri keret - két új időleges vízszintes felülettel a látogatói jelenlét alsó síkjával és a jelenlét terének fénnyel átszőtt nyomott felső síkjával, amelyet csak az utólagos vertikális szerkezeti elemek esetlegessége tör meg helyenként.

2. réteg
Ezektől a síkoktól eltartott eredeti, vetítésre alkalmassá tett falfelület négy helyen megtörve egy-egy ki- és belépési ponttal, és a főtengely kiemeléseinek eltüntetésével - a teljes magasságában 360 fokos panorámaképet feszítve.


A kiállítási installáció alaprajzi vázlata - építész: Major György DLA, Szántay Zsófia
2/11
A kiállítási installáció alaprajzi vázlata - építész: Major György DLA, Szántay Zsófia




A Körkép, a vetített kép, azaz a “freskó" a Hortobágyi Nemzeti Park egy kiválasztott pontjáról sugárzott valósidejű képsorból összerakott 360 fokos panorámakép. Az alsó és felső határolósíkok 2x200 négyzetméteresek, a vetítendő képfelület 74x4 méter, ami négy síkra tagolódik a pavillon belső terének határolófalain, és a mennyezeti résből, rejtetten, arra alkalmas speciális projektor hoz létre élőképet rajta.

A magyarországi obszervatórium a hortobágyi Pentezug pusztában, egy már meglevő és üzemkész webkamera ponton felállított kb. 5 db kamera, napelem, adó, átjátszó berendezés építészetileg is értelmezhető, jellegzetes sziluettel rendelkező gúla alakú építménybe sűrítve. A Képszerkesztő (stretching) számítógépes egység a gúlában, a vetítést biztosító képátalakítók a Velencei Pavilonban helyezkednek el.


Látványterv - építész: Major György DLA, Szántay Zsófia
4/11
Látványterv - építész: Major György DLA, Szántay Zsófia




3. réteg
A térben a “szellemi itató" vályúban oldalanként kötegben lerakott A4-es kiadvány lapok, a szerkesztők által beválogatott írásokkal. A kiadvány, “szóróanyag", vagyis törzsszöveg rövid “esszé" pályázat beérkező anyagából válogatott írások együttese.

A pavilonban, puszta háttere előtt, 40 kép és hozzá tartozó képenként kb. 2500 karakternyi írás között böngészhet a látogató, aki egy-egy lapot vihet magával a tájkép elemi hatásának élményén túl. A lapokon a szerzők által választott főkurátori freespace manifesztum alapállításaira reagáló saját építészeti példáinak képe és a hozzá fűzött gondolatok olvashatóak.


Látványterv - építész: Major György DLA, Szántay Zsófia
5/11
Látványterv - építész: Major György DLA, Szántay Zsófia




4. réteg
Akusztikai háttér, két hangi-zenei réteg egyidejű jelenléte a térben, amely finoman együttmozgóvá válik a bentlévő nézőkkel.

  1. A “FRESKÓ" zenéje - a pódiumon elhelyezett “szellemi itatóba" rejtett hangszórókból. A Hortobágyra jellemző, ott gyűjtött “natúr" hangok (szélzaj, esőzaj, állathangok) modulált/effektezett hangmintáiból loopolt ambient-zeneszövet

  2. Az “ESSZÉK" hangja (hangoskönyv) - a posztamensekben, ülőfelületek alatt egyenként elhelyezett hangszórókból egy-egy periodikusan ismételt mondat a választott esszékből, női és férfi hangon, magyarul és idegennyelveken.


Látványterv - építész: Major György DLA, Szántay Zsófia
6/11
Látványterv - építész: Major György DLA, Szántay Zsófia

 

Obszervatórium - jel a tájban

Az obszervatórium a kiállítás idejére összeköti Velencét a Hortobággyal.
Amellett, hogy ez a technikai eszközök búvóhelye, olyan építészeti objektum, ami átengedi magát a természetnek, lehetővé teszi, hogy a táj szabadon a birtokába vegye. Nem csak a puszta tér képét sugározza a pavilonba, hanem az időt is képpé fordítja árnyékával.

A helyszínen 2017 októbere és december között épületek, műtárgyak betontörmelékéből épített “gabion" kúp, alulemez házba elhelyezett 6 db ZWO ASI 120 MC color CCD kamera, a képtárolása továbbitását biztosító pc egység és akkumulátor, korróziómentes acél Faraday-kalitka védelemmel, villámvédelmi levezetővel, az energiaellátást biztosító napelemmekkel.

A pusztai szél már a kiállítás ideje alatt a finom talajszemcséket, növényi hulladékot lerakhatja a beton darabok hézagaiba, ha a objektum a kiállítás idején túl is digitális megfigyelő pontként működik, az évek során, lerakódott por és szerves anyag “termőközegéből" kinövő növényzet birtokba véve a műtárgyát, feloldja annak műviségét a táj egészében.

 

A hortobágyi obszervatórium vázlata - építész: Major György DLA, Szántay Zsófia
7/11
A hortobágyi obszervatórium vázlata - építész: Major György DLA, Szántay Zsófia

 

Nap-tár-tér

A magyar pavilon belső terének irányait megfeleltetjük a hortobágyi kiemelt égtájak irányainak. Ezáltal a napfelkelte és naplemente idején a vetített képen megjelenő Obszervatórium árnyék iránya kitüntetett időpontokat határoz meg. Például az őszi napéjegyenlőség idején az árnyék a terem középtengelyére vetül. Ezen időpontok kiemelt pontjai a “közvetítésnek", melyeket az ajándék szoróanyag-naptáron tüntetjük fel. A kiállítás ideje alatt megfigyelhető napkelte, napnyugta, holdkelte és holdnyugta közvetítésének időpontjai egy grafikailag szerkesztett kártyán. Az ilyen időpontokban azt várjuk, hogy a kiállítás iránti érdeklődés megugrik, a Velencéből nézhető naplemente és holdfelkelte várva várt eseménnyé válik.


Nap-tár-tér - építész: Major György DLA, Szántay Zsófia
8/11
Nap-tár-tér - építész: Major György DLA, Szántay Zsófia

 

Szántay Zsófia, Major György DLA

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

ÁLLATSZOBROK // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:30
00:07:33

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

Nézőpontok/Történet

SZABADSÁG HÍD // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:27
00:07:16

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk