Közélet, hírek

A régi homlokzat eltűnik, a jelleg megmarad

1/1

forrás: nullahategy.hu

?>
forrás: nullahategy.hu
1/1

forrás: nullahategy.hu

A régi homlokzat eltűnik, a jelleg megmarad
Közélet, hírek

A régi homlokzat eltűnik, a jelleg megmarad

2017.06.13. 14:02

Cikkinfó

Földrajzi hely:
Budapest, Magyarország

Építészek, alkotók:
Szász László

Dosszié:

A napokban több újság is beszámolt róla, hogy bontják a Nagymező és az Ó utca sarkán található épületet, az Instant egykori otthonát. A helyére hotel épül, aminek terveit korábban mi is bemutattuk. A bontásról megkérdeztük az új épület tervezőjét, Szász Lászlót. 

A régi - és pláne a nem műemléki védettségű - homlokzatok kezelésére nincs egyetlen, egyértelmű megoldás. A Központi Építészeti-Műszaki Tervtanács 2009. december 17-i ülésén a tervtanács többsége támogatta az engedélyezési tervet, azonban a Nagymező utcai homlokzat megőrzésének részletei annak idején is szakmai vitát generáltak.

Sugár Péter 2009-es opponensi véleménye dicséri a homlokzatot megtartani tervező koncepciót: „A meglévő 1870 körül épült lakóház ugyan nem műemléki, csak a környezete, de a tervezők mégis, nem eléggé dicsérhető módon, megtartják a régi házat, az egész épülettraktust, utcai homlokzataival együtt. Eredeti belső homlokzatait, tardosi vörös tömbkő lépcsőfokait és függőfolyosóját fotódokumentáció őrzi majd meg az utókor számára. De a homlokzati architektúra, a tervezők kifejezését köcsönkérve "landmarkként" megmarad, letisztítva róla a hétköznapok változó fragmentumait és fölerősítve a klasszikus homlokzati kulisszaarchitektúrának az antiktól a reneszánszon át az eklektikáig átörökített lényegét."

Haba Péter beszámolója szerint „Okrutay Miklós rámutatott a régi homlokzatokkal kapcsolatos gondolati-formai zavarra: szerinte tévedés a 19. századi architektúrát úgy kezelni, mintha annak nem volna valódi jelentősége (világörökségi-műemléki környezet): ha egy értékes együttes értékes elemének fogják fel az építészek, akkor műemléki helyreállításra van szükség, s ebben az értelemben az első emeleti erkélyt sem lehet megszűntetni. Arnóth Ádám is hasonló véleményt fogalmazott meg – az új házba foglalt régi elemek szokásos ellentmondásával, az idézőjel problémájával állunk szemben. Úgy látja, hogy az idézőjelen belül minden részletnek hitelesnek kell lennie, azaz csak a teljes helyreállítást lehet támogatni.„ 

Azonban Szász László a tervtanácsi vitán is elmondta, hogy a 19. századi ház rendkívül rossz állapotú, a helyreállításnak nem látja értelmét sem az építésziroda, sem a beruházó. Városképi jelentősége mégis indokolja a homlokzatok megtartását, de a Nagymező utcai homlokzatok esetében nem törekednek műemléki felújításra – egységesen szürkére festenék, a tagozatok színbeli kiemelése nélkül. Megkeresésünkre az építész elmondta, hogy az épület tervei természetesen alakultak a 2010-es állapothoz képest, de tömege, fő jellege megmarad. Így lesz ez a régi homlokzattal is - a megrendelő kérésére, az Önkormányzat, illetve az örökségvédelem munkatársainak jóváhagyásával elbontják, majd visszaépítik azt. 

Előzmények:

Pusztítás a belvárosban: 140 éves házat romboltak le

Rombolás és bánat Belső-Terézvárosban – Eltűnt egy épület a Nagymező utcából, kettő pedig az Ó utcából

 

 

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk