A RELOAD hallgatói ötletpályázat nyertes terve ablakot nyit egy rejtett világra

Az Alföldi átmeneti szálló újragondolásaként Chromicsek Adrienn és Petró Liza otthonos, egészséges és ösztönző tereket képzelt el, melyek segítik a hajléktalanok társadalomba való visszailleszkedését.

Problémafelvetés, alapkoncepció

A ház jelenlegi kialakítása során szembetűnő volt számunkra, hogy a hasznos terület és a közlekedők aránya nincs összhangban, a közlekedők átláthatatlan rendszerben helyezkednek el, a hasznos területek kialakítása pedig nem megfelelő, ugyanis rendkívül elnyújtott, rossz arányú terek formájában valósulnak meg. Elsődleges szempont volt számunkra, hogy a közlekedők arányát csökkentsük, vagy ha nem is csökkentjük, de legalábbis átlátható rendszerbe helyezzük azt. A mindennapi élethez megfelelő kialakítású és arányú, kis létszámú szobákat szerettünk volna létre hozni, melyek racionális helykihasználást és olyan közösségi tereket eredményeznek, melyek kisebb-nagyobb összejöveteleknek, akár hétköznapi beszélgetésnek is helyet adnak. Célunk, egy otthonos, egészséges, fejlődésre ösztönző környezet megteremtése, amely segíti az integrációt és a társadalomba való visszailleszkedést.

Tömegalakítás

Tiszta, átlátható és jól kihasználható kialakításra törekedtünk. A középső összekötő szárny elbontásával egy nagy, egybefüggő és élhető udvar jött létre, mely a belső homlokzatokat is jobb helyzetbe hozza. Ezzel a megoldással elértük, hogy a belsőudvarról nyíló helyiségek benapozása nagyságrendekkel jobb lett a korábbihoz képest, így a belső homlokzati megnyitásokkal jól bevilágított tereket tudunk kialakítani.

Alaptételünk volt, hogy megszüntessük a belső, irracionálisan sok közlekedőt és teljes egészében kihozzuk az épületen kívülre, így hoztuk létre a klasszikus bérházakat idéző gangos rendszert. Ezt acél könnyűszerkezetes rendszer kialakításával képzeltük el, mely szinte lebeg a homlokzatok előtt – ez a legracionálisabb és legkönnyebben kivitelezhető megoldás. Mivel minden további funkciót ezekről a gangos folyosókról lehet csak megközelíteni, ezzel segítjük a spontán találkozásokat, amelyek segíthetnek az elszigetelődés feloldásában.

Akadálymentesítés
 
Koncepciónk fontos pillére volt az általános akadálymentesítés, a sok síkváltás redukálása, amely szintén segíti az épület átláthatóságát és inkluzivitását. A házban az előtérben lift található, mely a felsőbb szintek akadálymentes megközelítését biztosítja. Ez nagyon fontos, ugyanis a nagyobb közösségi tereket és néhány akadálymentes szobát a felsőbb szinteken helyeztünk el. 

A földszinten a szintkülönbségek miatt a gangot egy hatalmas rámpaként alakítottuk ki, melyből az akadálymentes szobák és a mosókonyha is egyszerűen megközelíthetők. Bár a földszinten a teljesen publikus részről csupán néhány lépcsőfokos lépcsőn lehet bejutni az orvosi rendelőbe, arra gondoltunk, hogy az akadálymentes megközelítést igénylő betegeknek engedélyezik a belső rámpán való megközelítését a várónak és a rendelőnek.

Funkcionális elrendezés

Az épület pince+FSZ+2 szintes kialakítású. Alapvetően minden szint elrendezése heterogén, de a legdifferenciáltabb funkciók a földszinten kapnak helyet. Míg az általános szintek lakószobákból és több, kisebb közösségi szobából (műhely, konyha, foglalkoztató stb.), valamint egy-egy elkülönített ápolói részből állnak, addig a földszinten kap helyet a mosókonyha, egy nagyobb igazgatói és ápolói részleg, a külsős használatra is nyitott orvosi rendelő és az akadálymentes szobák döntő többsége is. Azért szerettük volna a közösségi és lakó funkciókat vegyíteni, hogy elősegítsük a találkozás és a közös napközbeni időtöltés lehetőségét a lakók között, valamint a kisebb létszámú csoportfoglalkozásokat.
A bejáratnál csak ellenőrzött belépés lehetséges, a porta közvetlenül kapcsolódik az előtérhez, ami a bérházakhoz hasonlóan egyből bevezet az udvarra, majd a gangos közlekedőre. 

Szobák kialakítása

Alapfelvetésként a saját lakást imitáló lakóegységek gondolata fogalmazódott meg bennünk, mellyel otthonosabb környezetet szeretnénk biztosítani a lakóknak. Olyan helyet, melyre egy kicsit sajátjukként tekinthetnek. Sima és akadálymentes szobákat létesítünk az épület mindhárom szintjén. Az eredeti épületben összesen 136 férőhely kialakítását tudtuk megoldani. A sima szobában 92 főnek, míg akadálymentes szobában 44 főnek tudtunk megfelelő lakókörnyezetet biztosítani. Ehhez jön hozzá szintenként két, éjszakás ápolószemélyzet férőhelye, tehát összesen 6 nevelői ágy. 

Egy alapegységben két szoba van egy közös fürdővel, ami a szakértők által javasolt 4 főnek ad otthont. Van pár ennél nagyobb (6 fős), lakásszerű egység is, ahol ezt a nagyobb szobalétszámot a traktusszélesség indokolja. Minden szoba az emeleteken körbefutó gangról nyílik, ami a saját lakás érzetet erősíti. A szobák maguk nem túl nagyok, hogy ne ez váljon a napközbeni időtöltés terévé, hanem keressék a közösségi helyek által nyújtott lehetőségeket, de kényelmes, otthonos érzetet adnak. A bútorozás kompakt, az ágy, a legközvetlenebb, a hajléktalan által jól “felügyelhető" tér tartalmaz minden fontos funkciót: a tágas, zárható tároló fiókok és az éjjeliszekrény az ágy alól kihúzható, így közvetlenül maguk mellett tarthatják vagyonukat. Az ágyak kialakítása segít abban, hogy mindenki a saját igényeinek és ritmusának megfelelően tudjon pihenni: az ágyak kerete lámpagyújtás esetén is félhomályt biztosít az aludni vágyók számára.

Üres telek beépítése

A gépészetet a melléképületből áthelyeztük a pince utcafront felőli szárnyába, ezzel felszabadítva a teljes szomszéd telket. A beépítés fő szerepe egy fordított integráció megvalósítása, egy következő lépcsőfok meglépése a társadalomba való visszailleszkedés útján. Ezt olyan funkciók segítik, amelyek vonzók a környékbelieknek, és hasznosak a szállón ellátásban részesülőknek. Az utcafronton egy internetkávézó helyezkedik el, ami intenzív bevonzási potenciált rejt magában. Szándékunk volt, hogy az itt lakók ne a társadalomtól teljesen elszigetelten éljenek. Ez a kávézó jelentheti az integrálódás kezdeti lépőcsőfokát. 

Az új épület földszintjén helyet kap még egy nagyobb, multifunkciós tér, ahol többek között állásbörzéket, különböző rendezvényeket tarthatnak, melyek bárki számára nyitottak lesznek. A rendezvények idején kívül teret ad a mindennapos csoportfoglalkozásoknak, hajléktalanellátásnak, nem csak a szálló lakói számára.

A felsőbb szinteken a reintegrációs program következő lépését segítő fecskelakások helyezkednek el, kompakt elrendezésben, szintén külső, gangos megközelítéssel, melynek hasonló célja van, mint a szálló esetében. Ezeket a lakásokat olyan rászoruló családok számára terveztük, akik nem tudnak „rendes" albérletet bérelni. Ezeket a lakásokat átlag alatti bérleti díjért tudnák kibérelni néhány éves időszakra, amíg megteremtik maguknak a továbblépéshez szükséges anyagi körülményeket. Nyolc ilyen lakást tudtunk létrehozni, mely összesen 32 főnek biztosít elhelyezést.

A lakásokban egy egyterű nappali-konyha, egy kompakt fürdőszoba, egy szülői háló és egy gyerekszoba kap helyet. A lakóegységek 2 szinten helyezkednek el. A szintek közötti átjárást egy lakáson belüli lépcső biztosítja. Ez a megoldás lehetővé teszi, hogy minimalizáljuk a közlekedők mennyiségét a lakáson belül. A telek beépítésénél cél volt a zártsorú utcafronti látvány feloldása és egy olyan hely kialakítása, amely hívogatja az embereket, így a két épület között létrehoztunk egy fedett megnyitást, mely tovább vezet a publikus parkba és a lakások gangos közlekedőjére. Továbbá szempont volt még egy nyugodtabb kertrész kialakítása is, mely csak az ittlakóknak szól: ez a terület az első emeleti tetőteraszon kap helyet. Gazdaságossági szempontból nem zöldtetőt, hanem magaságyásos járható tetőt alakítottunk ki, ahol haszonnövényeket termelhetnek a lakók. Az építészeti formálásban törekedtünk az egyszerű építészeti megjelenésre, ami nem túl idegen, de figyelemfelkeltő elemként tud megjelenni a historikus házak között, és ablakot nyit egy rejtett, színes világra.

Chromicsek Adrienn, Petró Liza

A zsűri értékelése

A beépítés szellemes. A régivel átellenes tűzfalra tapadó egytraktusos szárnnyal az új épület keskeny, feszes arányú udvart hoz, miközben a régi ház középső szárnyának kibontása a korábbi két keskeny udvar helyett egy nagyot eredményez. A létrejövő két udvar, két karakteresen különböző helyet teremt: az új épület melletti a zártsor feloldásával egy keskeny publikus térré válik, a külvilággal való téri kapcsolat és várossal való kommunikáció helyévé. A belső udvar az átszervezett szállásépület központja, a lakók védett találkozási helye. A beépítés a város felé való nyitással, a keskeny járda helyett egy városi tér kialakításával és a jól használható belső udvarral differenciált térstruktúrát hoz létre, ami a terv egyik komoly erénye. A város, az emberek felé nyitó építészeti gesztus több szempontból is telitalálat. A reintegráció mellett az intézménybe való belépés első nehéz lépését is segíti, valamint katalizálja az otthon nélkül maradtak és a többi városlakó közti interakciót.

A beépítéssel, az udvarokkal megfogalmazott kettősség a program szintjén is tökéletesen valósul meg. A régi épületbe az alacsonyabb szolgáltatási szinthez tartozó lakóegységeket és ezekhez kapcsolódó közösségi funkciókat, az új épületbe a kilépés irányába tett utolsó lépésként fecskelakásokat, valamint a város felé is nyitott, bárki számára használható internetkávézót és multifunkcionális rendezvényteret javasol. Az udvarokat övező épülettraktusokba tördelt program példás összhangba kerül a beépítésben vázolt koncepcióval.
A terv a régi épület közlekedőrendszerének racionalizálását tekinti egyik legfontosabb feladatának. Mindezt azonban nemcsak funkcionálisan oldja meg, hanem a pesti bérházakat idéző gang beemelésével egyszerre jól ismert jelentéseket hordozó karaktert is ad az épületnek. A spontán találkozásoknak helyet teremtő gang és a gangról nyíló kettő-, négyágyas szobák sora a saját lakás érzését erősítő építészeti képlet. A gangon megjelenő színek tovább erősítik az otthonosságérzetet, a saját helyhez való kötődést. A változatos méretű, sarkokba pozícionált közösségi terek többszintű közösségi interakciót tesznek lehetővé az intézmény lakói között. Kiscsoportos események mellett nagyobb, workshop jellegű rendezvényeknek is teremt megfelelő léptékű helyet. Külön említést érdemel, hogy a terv sok pályázóval ellentétben a személyzetnek is biztosít helyet. Nem egy blokkban elszakítva a lakóktól, hanem integrálva a gang körül lakók világába helyezi el a segítőket. A jól szervezett, átlátható alaprajzokat olvasva az alulreprezentált előtér és a nagyméretű közösségi terek definiálatlansága, ganghoz való kapcsolódása miatt lehet némi hiányérzet.

A terv jól megfogalmazott lakóegységeket javasol, melyek megfelelő arányban adnak módot a privát – kisközösségi – nagyobb közösségi szinterek mentén történő szerveződéshez.
A leírt épitészeti program tiszta, világos, jól átgondolt, a terv híven követi a programban megfogalmazottakat. A tervet a megrendelői elvárásokat és az építészeti szempontokat legjobban megvalósító építészeti koncepció, az alapvetések következetes kifejtése, a koherens egymást erősítő döntései és az egységes, magas színvonalú feldolgozása miatt a zsűri első díjban részesítette.

A BME Lakóépülettervezési Tanszék megjelenését a Nemzeti Kulturális Alap támogatta.

szerk.: Fürdős Zsanett