Épülettervek/Középület

A Rózsakerti Baptista Közösségi Központ vázlatterve

1/7

?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
1/7

A Rózsakerti Baptista Közösségi Központ vázlatterve
Épülettervek/Középület

A Rózsakerti Baptista Közösségi Központ vázlatterve

2006.06.07. 09:48

Tervező: Gaul Cicelle

A helyszín
A tervezési helyszín Budatétényben, a Dézsmaház utca és a Jókai utca sarkán található. A Dézsmaház utca a maga nemében kuriózum: girbe- gurba vonalvezetése, szűk téraránya, kis teresedései, szinte folyamatos épített térfalai és a sok régi épület elvarázsolják az arra sétálót. Érdekes arányait részben a helyi terepviszonyoknak köszönheti. A magas természetes mészkőfalak nagyban meghatározzák a beépítést. Az épületek nem, vagy csak rövid szakaszokon tapadnak hozzá. Általában keskeny udvar található az épület és a sziklafal között, amely újra és újra kibukkan nagy pincebejárataival a házak mögül. A környék domináns építészeti eleme az épített tömör mészkőkerítés. A tervezési telket is kettészeli a sziklafal. Az alsó részen nagy, kicsit elhagyatott tér terül el hátsó sarkában szép kapuval, az utca bejáratánál kúttal.

A telepítés
Beépítési javaslatunkkal a Dézsmaház utcát szerettük volna úgy kiegészíteni, hogy egyben méltó helyet teremtsünk mind az új épület bejáratának, mind a kútnak. Ezért egy épületszárnyat a sziklafal elé terveztünk, amely kiegészíti az utca térfalát, és egyben kihangsúlyozza a meglévő kaput a túloldalon. Az új épület kapuja és a sziklafal által határolt területen létrejön egy jó arányú kisebb méretű tér, amelynek egyik fő szervező eleme maga a kút.

A platóbeépítésével kapcsolatban két szándékunk volt. Az épületet minél jobban elhúzni a Jókai utcától, valamint az épület tömbszerű alakjával az erődtemplomok illetve a belső udvar köré szerveződő kolostorok jelegét kívántuk megidézni.

Funkciók
A tervezett funkciókat a kétszintes teleknek megfelelően felosztottuk. Az alsó szinten a hitoktatás és hitélet terei találhatóak. Az imaház a hajdani pincék helyén bújik meg, részben földbe süllyesztve, mint az ókeresztények katakombái. A felső szinten, ez előbbire "támaszkodva" a kollégium és a közösségi élet egyéb tereit helyeztük el az imaház feletti teraszon rózsakerttel.

Megrendelő: „KÖZÖSSÉG” Keresztény Alapítvány és Rózsakert Baptista Közösség

Tervezés ideje: 2006. január

Tervező: Gaul Cicelle

Munkatársak:
A vázlatterv a Lenzsér és Társa Kft műtermében készült az alábbi építészkollegák közreműködésével:
Lenzsér Péter DLA, Rózsás Veronika, Ottucsák Gabriella, Szabó Árpád




 

Az alsó szintre került a tervünkben az Imaház és a hozzá kapcsolódó helyiségeket tartalmazó épülettömb.
Miért?
  • Ezen a szinten az új kis térről lehet belépni az épületegyüttesbe.

  • Az imaházat a pincék helyén a földbe süllyesztettük. Az egyik pincét megőriztük a karzat alatti folyosó számára. Véleményünk szerint ez a megoldás az ókeresztények katakombáit idézi meg. A sziklába süllyesztett épületnek szakrális ereje van speciális helyzetéből adódóan. (Ugyanakkor a beépítési százalék szempontjából is előnyös megoldásnak bizonyult.) A megvilágítás izgalmas és változatos lehet. A földszinten a tér egy zöld díszudvarra nyílik, a belső oldalon és a második támfal mélységében egy-egy felülvilágító sáv fut végig. De a legszebb talán mégis a bemerítő medence fölött található felülvilágító, amely a tető fölött mint egy kút jelenik meg, amelynek alján a vízben mindig tükröződik az ég.

  • Mindezen túl még egy érv szólt emellett a megoldás mellett; a kulturális és közösségi élet feltétele a jó hitélet, ezen alapszik és erre épül minden.

Az épület bejárata a térről nyílik. Egy kapun át egy udvarba jutunk, amit a zsibongó zár le, de üvegezett falain át feltűnik a mögötte húzódó díszkert. A zsibongóból balra az imaházba, jobbra pedig a különtermeket, dísztermet, lelkészi irodát, könyvtárat és mellékhelyiségeket magábafoglaló épületszárnyba jutunk. Az imaház karzatát és az emeletet híd köti össze.

A telek felső részén található a közösségi ház és a kollégium közös épülettömbje, amely egy szabályos belső udvarra néz. Az udvar a kilátás felé nyitott, az előtérben megjelenik az imaház tetejére telepített virágos „rózsakert”. Ez az épületszárny formailag a hajdani kolostorok rendjét, kerengőjét hivatott megidézni. A pince szinten, amely a terep szintkülönbségei révén alakult ki, található a garázs, a gépészet, mosókonyha és egyéb tárolók. A földszinten, a bejárati kapuzaton át az előcsarnokba jutunk. Innen nyílik balra a gondnoki iroda és a közösségi terem nagy belmagassággal, nyitott fa fedélszékkel. Jobbra található a lépcsőház, a vizesblokkok, de innen jutunk le pár lépcsőfokon a kerengő szerű folyosóra, amely az apartmanokhoz vezet.

A két épülettömböt egy, a sziklát átfúró, lifttel ellátott lépcsőház köti össze, amely tornya lezárja az épületszárny tömegét. Az épület egésze akadálymentesen használható.

Az építménymagasság növelésével a tetőtérben kialakítható szükség esetén még egy apartman szint.

Ütemezhetőség
Az épületet kivitelezése ütemezhető, de nem csak a két fő funkcionális egység alapján, hiszen az imaház valamint a Dázsmaház utcai épület is külön ütemet jelenthet. Az anyagiakhoz mérten időben célszerű igazítani az egyes épületegységek építését (időbeli ütemezés), hiszen nem előnyös alacsonyabb színvonalon elkezdeni egy épületet, majd javítgatni rajta, csinosítgatni, hozzátoldani, kiegészítgetni, mivel az eredmény sem esztétikailag, sem műszakilag nem fogja a kívánt eredményt nyújtani. Az épületeknek méltónak kell bizonyulniuk az általuk jelképezett közösséghez.

Anyaghasználat
A tervezett épületek mészkővel burkoltak. A kiegészítések, nyílászárók fából készülnek. A tető égetett kerámiacseréppel fedett.

Alapadatok:
Telek mérete 3592 m2
Beépített bruttó alapterület 990 m2
Összes nettó szintterület 1817 m2
Beépítési mérték 29 % < 35 %
Zöldfelületi mérték 52 % > 50 %
Szintterületi mutató 0,5 < 2,5
Építménymagasság:
Imaház 5,98 m
Kollégium 5,26 m

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk