Helyek/Tájépítészet

A semmi művészete - a Geum tájépítész iroda laudációja

1/11

soproni Várkerület sétatér - fotó: Lád Balázs

?>
soproni Várkerület sétatér - fotó: Lád Balázs
?>
soproni Várkerület sétatér - fotó: Lád Balázs
?>
Mátraverebély-Szentkút kegyhelyének rendezvénytere
?>
Mátraverebély-Szentkút kegyhelyének rendezvénytere
?>
Mátraverebély-Szentkút kegyhelyének rendezvénytere
?>
Zeneakadémia előtti tér felújítása
?>
Zeneakadémia előtti tér felújítása
?>
Zeneakadémia előtti tér felújítása
?>
Zeneakadémia előtti tér felújítása
?>
GEUM - Gyüre Borbála és Lád Gergely
?>
GEUM - Gyüre Borbála, Lád Gergely és Csontos Csenge
1/11

soproni Várkerület sétatér - fotó: Lád Balázs

A semmi művészete - a Geum tájépítész iroda laudációja
Helyek/Tájépítészet

A semmi művészete - a Geum tájépítész iroda laudációja

2016.05.06. 12:43

2016 április 26-án a a GEUM Műterem vehette át a tájépítészeti szakmai díjat. A csapat olyan munkákat tudhat magáénak, mint a soproni Várkerület sétányának felújítása, Mátraverebély-Szentkút kegyhely rendezvényterének kialakítása, vagy a Zeneakadémia előtti tér gyalogosbaráttá varázsolása. Götz Eszter laudációja. 

Tisztelt zsűri, tisztelt közönség!

Egy alkotóközösséget szeretnék a figyelmükbe ajánlani. Három tájépítész közös szövetségét – nevezhetném irodának is, de mégis inkább a szövetség kifejezés illik az együttesükre, maradjunk hát ennél. A Geum tájépítészeiről van szó, Gyüre Bori, Lád Gergely és Csontos Csenge munkáiról. Csenge már nincs közöttünk, tragikus halálával a hazai tájépítészek közösségén fájdalmas hiány támadt. Ezt a laudációt mégis hármuknak ajánlom, hiszen az itt bemutatott munkákban mindannyiuk egyénisége, életszeretete, nagy terveik és apró mozdulataik otthagyták a nyomukat – ahogyan Bori és Gergő egész szemléletében ott van, és azt hiszem, mindig ott lesz Csenge lénye.

Miről szól ez a szövetség, mit mutat nekünk ez a három fiatal tájépítész? A pályázathoz bemutatott munkáik mind egy-egy nagyobb szabású építészeti beavatkozást kísérnek. Az ő nevük csupán mint társtervezőké jelenik meg, ha egyáltalán jegyzik valahol. Ők maguk is azt vallják, hogy a tájépítészet társszakma, az építészetet kísérő, kiigazító, gazdagító tudások, tapasztalatok és gondolatok összegzése. Térjavítás, térkiigazítás. Tervezésen alapuló műveletsor, aminek jóvoltából egy adott helyen valahogy jobb lesz minden: gördülékenyebb a közlekedés, kellemesebb a páratartalom, szebbek az átlátások, több és elevenebb a növényzet, eltűnik a zavaró visszhang, viszont megjelenik az árnyék, a szabad levegő, látható lesz az idő múlása, az évszakok változása.


soproni Várkerület sétatér - fotó: Lád Balázs
1/11
soproni Várkerület sétatér - fotó: Lád Balázs




Valahogy igazi lesz a mesterséges tér. Elhárulnak az akadályok, élni kezd a hely. Rend lesz és nyugalom, kiragyognak az addig is ott lapuló értékek, hangsúlyt kap a városrész, könnyebb szívvel lép ki az ember az utcára, térre, jobban a lába alá simul a felület. A soproni Várkerület kivitelezési szakaszában folyton át kellett alakítaniuk a programot, mert hetente jelentkezett egy-egy újabb kávézó-tulajdonos azzal az igénnyel, hogy ő is szeretne terasszal kitelepülni a szabadba. A munkájuknak köszönhetően a városrész is rájött, mire vágyik, a még éppen csak alakuló helyben meglátták, milyen lehetőségeket fog hozni.

Csenge, Bori és Gergő nem nagy látványosságokkal érvelnek, nem az a szándékuk, hogy figyelmet keltsenek. Úgy gondolják, hogy nem is ez a dolguk. Ennél sokkal fontosabb számukra, hogy ahol belenyúlnak a mindennapi élet szövetébe, ott a kezük nyomán élet jöjjön létre. Talán észre sem venni a jelet, amit ott hagytak, hiszen nem is ez a céljuk. Nem megörökíteni akarják a saját tudásuk, tehetségük, szellemiségük nyomát, hanem helyreegyengetni az élet láthatatlan szálait. Alig érzékelhető beavatkozásokkal használhatóvá, otthonossá, élővé tenni egy városi teret, egy irodaház belső zöldfelületeit, a házak közé szoruló zsebkendőnyi természetet. De ahol kell, ott hevesen érvelnek, szóban és írásban, mint amikor Csenge 2011-től kezdve, indulat nélkül, derűsen, még bízva a döntéshozók józan ítélőképességében, az ártér természetes állapotának megőrzéséért és megtartó fejlesztéséért szólalt fel a Római-part védelmében.


Mátraverebély-Szentkút kegyhelyének rendezvénytere
4/11
Mátraverebély-Szentkút kegyhelyének rendezvénytere




A Geum tervezői még nagyon fiatalok, de már elég bölcsek ahhoz, hogy tudják: a kisebb lépték gyakran sokkal nagyobb hatósugárral bír, mint a nagy. Ezért a nagyobb volumenű megbízásokat is a részletek legapróbb kidolgozásával teszik teljessé. Lággyá varázsolják a városszövet durvább, keményebb éleit, kellemes és egyszerű, mégis sugárzóan szép részleteket visznek a terekbe. Kedvelik a geometria kínálta rendet, nem igyekeznek feltűnő, meghökkentő formák mentén kifejezni valami konkrét narratívát: számukra elég, ha hagyják élni a természete ott, ahol csak esélye van erre.

Lehet ennél többet tenni? Átalakíthatja egy tájtervező a rendelkezésére álló helyet úgy, hogy másról szóljon, mint ami a tartalma? Lehetséges gyökeresen átformálni az élet tereit? És ha lehet is, vajon szabad-e?

Egy tájépítész (pláne három), ha felelősen gondolkodik, legelsősorban az élet továbbvitelére esküszik föl. Olyasmi lehet ez nekik, mint az orvosoknak a hippokratészi eskü, amelynek így hangzik az egyik mondata: „Bármely házba lépek is be, azért megyek oda, hogy hasznára legyek a betegeknek". A tájépítész tereket gyógyít. Ma, amikor a földlakók túlnyomó többsége városokban éli mindennapjait, ez a gyógyító tevékenység valójában életmentő: a továbbélés, a fennmaradás esélyeit növeli. Már nagyon messze vagyunk az ideális tájépítészeti tevékenységtől, a természet egykori jogainak visszaállításától. Ma a városi környezetben kell élhető tereket képezni. A Geum tájépítészei lélegző burkolatokkal látják el a kényszerűen leburkolt városi tereket, olyan anyagokat használnak, amelyeken nyomot hagy az idő, együtt öregednek az őket használó emberekkel. Természetes és újrafelhasználható alapanyagokhoz nyúlnak, hogy ne kelljen végérvényes állításokkal terhelniük a talajt, hogy a ma itt élők döntéseinek következménye ne terhelje egy következő, talán bölcsebb, talán józanabb kor szülötteit. A növények telepítésével megjelenítik az évszakok változását, hogy az ember tudja, a városban is az örök körforgás része. Ez biztonságot, szilárd talajt ad a mindennapoknak.


Zeneakadémia előtti tér felújítása
7/11
Zeneakadémia előtti tér felújítása




Nézzük meg az utóbbi években végzett munkáikat. A Móricz Zsigmond körtéri Gomba közepén azt a zsebkendőnyi kis helyet, a megtartott kúttal, a pavilon íveit fordított irányban megismétlő formába zárt zöldfelületet, a körkörös lendületet fölerősítő burkolatmintát: nem lehet nem érezni, hogy maga a gesztus frissen áramló levegővel telíti a teret. A Zeneakadémia előtti kis teret kiszabadították a forgalom szorításából – és lám, kiderült, hogy ide nem csak beosonni lehet a parkoló autókon átugrálva, hanem akár méltóságteljesen bevonulni, kitárult a szecessziós főhomlokzat, a járdaszakaszból majdnem kis tér lett, padokkal, platánokkal és faveremrácsokkal, természetes kőburkolattal, amelyen kirajzolódik a zenepalota szimbóluma, mintha kiáradó és lassan elhaló hangok finom lábnyoma lenne.

Mátraverebély-Szentkút kegyhelyének rendezvényterét úgy kellett kialakítaniuk, hogy az év nagy részében négy szerzetes által lakott épületet és környékét a zarándoklatok idején több tízezren is tudják használni: lélegző burkolattal látták el az erdő közepén intenzív használatnak kitett felvonulási tereket, finoman váltogatva a méreteket és a rakás irányát, hogy elevenséget, változatosságot vigyenek a hatalmas felületbe és a rajzolattal vezessék az útirányokat. Díszek helyett az anyagok természetes szépségét emelték ki: virágfallal fogadva a hívőket, műkő padokkal védve a nagyobb fákat és segítve az elfáradt zarándokokat, és egyszerű, támlás fapadokkal rendezték be a 2000 ülőhelyes szabadtéri misézőhelyet. Az erdő saját anyagait használták, olyan jó arányérzékkel, hogy a hatalmas tér léptékváltás nélkül simul a fák alá.
Sopronban a Várkerület sétaterét is az átláthatóság, ésszerűség jegyében újították meg. Kevés elemet tettek hozzá, inkább lehámozták az idővel rárakódott fölösleget, hogy az átlátásokkal, a renddel méltóság költözzön a térre. Az egyszerűen formált, masszív fapadok, a kecses vonalú lámpatestek, a vízjáték, az ivókutak csak kiegészítő elemek lettek: a főszerepet maga a szabadon hagyott ív kapta, újonnan ültetett fasorral és pompás rálátással a város barokk és klasszicista házaira.


Zeneakadémia előtti tér felújítása
6/11
Zeneakadémia előtti tér felújítása




Ebből a három-négy munkából tökéletesen kirajzolódik a Geum tájépítészeinek karaktere, amiről azt kell mondanom: alig látható, mégis nagyon erős. Felhozhatnám itt a környezet iránti felelősséget, a városi lét problémáinak bölcs átlátását, a fiatalságukkal járó tiszta derűt. De ennél sokkal többről van szó: ők látják a jövő irányát. Pontosan tudják, hogy a kicsiből előbb-utóbb nagy lesz, a nagyból viszont leggyakrabban kicsi, vagy éppen semmi. Talán ezért is mondták 2012-ben, amikor az Év Tájépítésze Díjra jelölést kaptak, hogy még nem értek meg rá.

Mostanra megértek. Remélem, Önök is így gondolják.

Götz Eszter




Vélemények (0)
Új hozzászólás

Támogasd az Építészfórumot most, hogy legyen újabb húsz évünk!

Az Építészfórum minden tartalma ingyenes – és az is marad. De ahhoz, hogy eredeti, értékálló anyagokat hozzunk létre, Olvasóink támogatására is szükségünk van.

Támogatom

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk