Épületek/Irodaépület

A skótok nemzeti szimbóluma

1/20

A Skót Parlament, Edinburg

Canongate Wall

bejáratok

helyszínrajz a wikipédiáról

előcsarnok

előcsarnok tető részlet

előcsarnok részlet

plenáris ülésterem

keleti homlokzat

nyugati homlokzat

nyugati homlokzat

képviselői iroda

képviselői iroda

képviselői irodák

Queensbury Ház

parlamenti ülésterem

látogatói bejárat

látogatói előcsarnok

látogatói előcsarnok

?>
A Skót Parlament, Edinburg
?>
Canongate Wall
?>
bejáratok
?>
helyszínrajz a wikipédiáról
?>
előcsarnok
?>
előcsarnok tető részlet
?>
előcsarnok részlet
?>
plenáris ülésterem
?>
keleti homlokzat
?>
nyugati homlokzat
?>
nyugati homlokzat
?>
képviselői iroda
?>
képviselői iroda
?>
képviselői irodák
?>
Queensbury Ház
?>
parlamenti ülésterem
?>
látogatói bejárat
?>
látogatói előcsarnok
?>
látogatói előcsarnok
?>
1/20

A Skót Parlament, Edinburg

Canongate Wall

bejáratok

helyszínrajz a wikipédiáról

előcsarnok

előcsarnok tető részlet

előcsarnok részlet

plenáris ülésterem

keleti homlokzat

nyugati homlokzat

nyugati homlokzat

képviselői iroda

képviselői iroda

képviselői irodák

Queensbury Ház

parlamenti ülésterem

látogatói bejárat

látogatói előcsarnok

látogatói előcsarnok

A skótok nemzeti szimbóluma
Épületek/Irodaépület

A skótok nemzeti szimbóluma

2008.05.16. 06:29

Szimbólum, szimbólumok gyüjtőhelye maga a Skót Parlament épülete is. Egyfajta retorikus „vegyület", mely az építészet és a politika határmesgyéjén létezik.Hét év alatt valósult meg a Skót Parlament új épülete Edinburghban, tervező: Enric Miralles (EMBT) és az edinburghi RMJM iroda

Egy Ország Házá-nak tervezése talán az egyik legösszetettebb építészeti kihívások egyike. Hisz nem pusztán egy épületről van szó, hanem egyben a nemzeti öntudat jelképéről, egy fontos jelentést hordozó szimbólumról. Szimbólum, szimbólumok gyüjtőhelye maga a Skót Parlament épülete is. Egyfajta retorikus „vegyület", mely az építészet és a politika határmesgyéjén létezik: önálló – mégis egységet jelképez; nem kirívó – mégis különleges; izig-vérig Skót, és mégis valahogy Catalán.

1997 júliusában, hosszas politikai viták után, az Egyesült Királyság egy új parlamenti épület megépítésére hozott határozatot, melyre 300 éve nem volt példa: „Az épület, mely a Skót Parlamentnek kíván otthont teremteni, olyan építészeti minőségnek kell hogy megfeleljen, mely a skót nemzet állandóságát, fontosságát, valamint a parlament státuszát és szervezeti felépítését sugallja; biztonságos, de egyben mindenki számára megközelíthető; modern és hatásos munkakörnyezetet biztosít, mely a környezeti előírásoknak is eleget tesz..." – szólt a határozat. Egy évvel később a meghirdetett nemzetközi tervpályázatot, túlszárnyalva az ismert Richard Meier és Frank Gehry terveit, a spanyol Enric Miralles (EMBT) nyerte meg, szövetkezve az edinburghi RMJM irodával.

A pályázat kihirdetésétől az épület megnyitó ünnepségéig hét év telt el. Hét év, mely alatt az ország politikai vezetését választással leváltották, és amely alatt anyagi problémák merültek fel, melyek tovább késleltették a befejezést. Az épület körüli viták a kivitelezés folyamán kezdődtek. Mint idehaza gyakran egy-egy nagyobb beruházásnál, a skótoknál is két vezető párt politikai harci eszközévé vált az építkezés maga. A mércét mégis sikerült magasan tartani. Nem csak az Egyesült Királyságon belül kívántak jelentőset létrehozni, hanem az építészet terén is példaértékűt akartak megvalósítani. Mindez végül nemcsak az épület formai kialakításán, hanem annak költségein is meglátszott. A tervezett 50 millió angol fontos (16 milliárd Ft) keretösszeg a kivitelezés végére tízszeresére dagadt, beleértve a számtalan túltervezett belsőépítészeti elemet, mint pl. a 88000 angol font értékű (28 millió Ft) recepciós pultot is.

A Miralles-i szimbolizmus
Enric Miralles, aki a tervezési folyamat alatt, 2000-ben váratlanul elhunyt, három elméleti alappillérre építette tervét. Elsőként az együttes szárnyalja túl parlamenti funkcióját. A parlament épülete, a tervező szerint, egy objektum, egy forma a skót emberek lelkében („Es un lugar mental"). Másrészt, az Ország Háza jelképezze az országot, melyet reprezentál („El Parlamento se reune en la tierra"). Harmadik, és talán a legfontosabb alapelv a szoros hármas kapcsolat az ország, az állampolgárok és az épület között, melyet Miralles nem csak formai, hanem pszihológiai értelemben is meg kívánt valósítani. Miralles koncepcióját a tervezők tovább vitték.

 

A Skót Parlament, Edinburg
1/20
A Skót Parlament, Edinburg

Canongate Wall
2/20
Canongate Wall

bejáratok
3/20
bejáratok

helyszínrajz a wikipédiáról
4/20
helyszínrajz a wikipédiáról

 

A tervezői elképzelés leginkább az épület formai kialakításában, szimbólum rendszerében találta meg önmagát. Az alapkoncepció az épület minden egyes elemében megtalálható, a tömegformálástól az apró részletekig minden szimbólumértékű, mindennek van magyarázata és skót kötődése. Ám mindez a formai gazdagság, a szimbolikus üzenetet hordozó díszítések egyidejű jelenléte, alig-alig áttekinthető, óriási mennyisége a hatás erősítése mellett zavarja az érthetőséget. Minden részlet magáért beszél, ugyanakkor valahogy a rengetegben mégis elveszni látszik.

Az előtér
A Parlament épületét több különálló épület egysége alkotja, melyet egy központi előcsarnok köt össze. A kialakítás hasonló, mint egyes egyetemi épületegyütteseket összekötő terek, vagy apátsági belső udvarok, átriumok esetében. Az épület követi Miralles szimbólum koncepcióját: a négy, egymásba dokkoló, hajóorr formájú torony egyfajta tetőszerkezetet kíván képezni a csarnok felett, „mint úszkáló levelek egy csendes tavon" (E. Miralles).

 

előcsarnok
5/20
előcsarnok

előcsarnok tető részlet
6/20
előcsarnok tető részlet

előcsarnok részlet
7/20
előcsarnok részlet

 

Az előcsarnok belső tere a külső kialakítást kívánja visszatükrözni. Az előtér mennyezete a hajótesteket alsó perspektívából ábrázolja. A kikötőbe érkező hajógerinc és az azt övező csapkodó hullámok megtörik a madárperspektívából ábrázolt idillt. A nyílásokon áttörekvő, a falakon és a mennyezeten, valamint az íves gerendákon reflektáló fény tovább kívánják erősíteni a „víz alatti" élményt. A csarnok a parlamenthez kötődő események találkozópontja, ütközőhelye. Itt találkoznak egymással a nyugati szárny irodáiból a parlament keleti részében fekvő plenáris ülésterembe igyekvő miniszterek, képviselők.

 

plenáris ülésterem
8/20
plenáris ülésterem

 

A négy torony
A vízi téma a tornyokban is tükröződik. A főként bizottsági üléstermekből álló épületek egyrészt hol közvetlen kapcsolatban állnak a nagy ülésteremmel, másrészt pedig érintkeznek az előcsarnok éleivel. A belső motívumvilág – a maga íves falfelületű szobáival – a hajótest belső térélményét kívánja idézni.

A Képviselőház

 

keleti homlokzat
9/20
keleti homlokzat

nyugati homlokzat
10/20
nyugati homlokzat

nyugati homlokzat
11/20
nyugati homlokzat

képviselői iroda
12/20
képviselői iroda

képviselői iroda
13/20
képviselői iroda

képviselői irodák
14/20
képviselői irodák

 


A képviselői épülettömb – szinte magától értetődően – a legrészletesebben tervezett és kivitelezett épületrész. Az épület szimbolikus nyugati homlokzata a középkori ablakfülkék gondolati sémáját követi. Ezek idővel az épületkomplexum szinonímájává váltak: a Skót Parlament minden egyes képviselője rendelkezik egy ilyen ablaküléssel.

A Queensbury Ház

Queensbury Ház
15/20
Queensbury Ház

A Queensbury Ház a kortárs épületegyüttes egyetlen megtartott régi épülete, mely egy kicsit szokatlan az újszerűen beépített környezetben. A 17. század végéről származó épület, melyet teljes egészében felújítottak, egyben kapcsolóelem kíván lenni a középkori városrészhez. A korábbi skót minta szerinti, megszokott ezüstös szürkés palafedés helyett az épület a rekonstrukció folyamán feltűnő cserépfedést kapott, mely sajnos a városszerkezetbe való csatlakozást nemhogy segíti, hanem inkább megnehezíti.

A parlamenti ülésterem

parlamenti ülésterem
16/20
parlamenti ülésterem


A Parlament központi tereként Miralles kitüntetett figyelmet fordít az ülésteremre, mely az együttműködés és az inspiráció helyszíne kívánt lenni. Az elliptikus forma, az inkább összemosódó, mint kellően kirajzolódó ülésrenddel, a maga nemében konkrét ellentettje a kétoldali, eleve konfrontálódást mutató londoni parlamenti ülésteremnek. A Mirallesi szimbólumvilág persze ebből a térből sem maradhatott ki. Vaskos, vitorla-árbócra emlékeztető gerendák, ívelt asztalok, apró részletességgel megtervezett figurális motívumok itt is minden szegletben jelen vannak.

A látogatói előcsarnok
A parlamenti ülésterem alatt kapott helyett a látogatói bejárat és előcsarnok (foyer), mely alacsony belmagasságával és gyenge megvilágítottságával teljesen más érzetet kelt a kevésbé publikus, „bennfentes" terekhez képest. A falak, a mennyezet, valamint a kiállítási installáció elemei telis-tele vannak tűzdelve skót történelmi szimbólumokkal, melyek közül talán a legjelentősebb maga a Saltire kereszt. A Skót zászló keresztje ez, ami nem csak itt, hanem az épület más részeiben is megtalálható, például az egyes épülettraktusokat elválasztó ajtókat is ezek fémjelzik.

 

látogatói bejárat
17/20
látogatói bejárat

látogatói előcsarnok
18/20
látogatói előcsarnok

látogatói előcsarnok
19/20
látogatói előcsarnok

 

A skót szimbólumok mellett a természeti elemek is nagy jelentőséget kaptak. Az egyes képviselői irodák mennyezete például egy-egy skót folyó vonalát ábrázolják. Anyagválasztásban hazai termékek használatára törekedtek. Skót vulkanikus kőzetből készült burkolatok, súlyos tölgyfa bútorzatok kívánják tovább emelni az – anyaghasználatában egyebként is bővelkedő – épület fényét.

Környezetalakítás
Miralles szerint „a parlament nem csak az edinburghiaké, hanem egész Skóciáé". Ezt jelképezi az együttes és az épített környezet vélt egysége is. A ház maga zöld tetőjével, rámparendszerével egységes átmenetet képez a nyugatra elterülő, a látogatók számára kevésbé publikus skót táj felé. A városi utcaképbe való illeszkedés viszont ennél talán kényesebb és erősen vitatható. Igaz, hogy egy parlamenti épület központi helyet érdemel egy városi struktúrában, viszont biztos, hogy annak láthatósága, megközelítési folyamata hasonlóan fontos. A Skót parlament esetében az utóbbi feltételek kevésbé érvényesülnek. Az épület jelentése így a külső szemlélők, az „újonnan érkezők" számára kevésbé értelmezhető, mivel szimbólumvilága inkább madártávlatból, mint szemmagasságból válik egyértelművé, tisztává.

Az épület szomszédságában fekvő Salisbury sziklák tetejéről, valamint a hegycsúcsról („Artúr széke") lefelé tekintve kap az épületegyüttes igazi értelmet. De mit ér a rengeteg részlet, a sok-sok szimbólum, ha a nagy egész egyszerre nem látható, nehezen értlemezhető? A hajók csak innen válnak láthatóvá, a tenger csak innen hullámzik, és még a Miralles-i levelek is csak innen hullhatnak a vízbe...

szöveg: Fröhlich Nóra; képek: RMJM

Vélemények (11)
escuincle baboso
2008.05.21.
03:06

A cikk ugyan említi, hogy Miralles 2000 júliusban elhunyt, de nem sokat foglalkozik ennek a következményeivel. Ez az épület az egyik legelőrehaladottabb volt a befejezetlen munkák között. Sok apró makettel és 20 különböző többé kevésbé kidolgozott nagyon különböző alaprajzi variációkkal. Az épületet egy kb hatfős brigád tervezte tovább és fejezte be. A lendület és a kisérletezőkedv nagyon megcsappant Miralles eltűnésével. Gyakorlatilag az utolsó megrajzolt verziót nagyítottuk  és diszítettük fel mint kiviteli tervet. Ismerve az ezt megelőző projektek fejlődési útját a parlament épülete is minden bizonnyal nagyon más lenne ha Miralles tudta volna befejezni. A költségekre is hatással volt a rugalmatlanság amit az jelentett, hogy mélységében senki nem vállata fel a terv kritikus szemléletét, esetenként részek újragondolását. A terv 2000 után gyakorlatilag nem változott csak növekedett és dúsúlt. Általánosságban az iroda Benedetta vezetésével ügyesen túlélte a géniusz halálát.8 évvel Miralles eltűnése után nem lapoztak a kottán és ugyanazzal a névvel próbálnak egy nagyon személyes építészeti munkásságot folytatni ami önmagában is problematikus és mondanivaló híján főképp unalmas. Számomra talán a legérdekesebb tapasztalat az volt ebből az időszakból, hogy megtanultam, sok szakmai dolog mellett, milyen szerepe van egy vezéregyéniségnek egy nagy építészeti projektben (éppen a hiányán keresztül) és főleg az, hogy ez a szerep mikor egészséges. Miképp lehetséges, hogy teljesen különböző kultúrából érkező fiatal építészek rá tudnak hangolódni egy egészen különös személyes alapvetésre és hozzá tudnak tenni saját kútfőből.

barra
2008.05.20.
18:27

Arthur's Seat-et Artúr székének fordítani szerintem ferdítés, ennél nagyvonalúbb a város középkori része felett uralkodó hegy. (Még jó hogy nem sámli, a monda szerint persze inkább illene rá Artúr Trónja.) Kár hogy nincs róla fotó.

Különösen hatásos a látvány a smaragdzöld hegy előtt álló Our Dynamic Earth hófehér objektuma felől közelítve a hullámzó zöldtetőket és vízfelületeket.

Érdekessége a helynek, hogy az ülésteremben beszakadt az egyik hatalmas tartóelem, ezért egy ülésszakot a régi parlament épületében kellett újra tölteni a Royal Mile középső szakaszán található teresedésben lévő épületben. (http://www.edinburgharchitecture.co.uk/parliament_house.htm)

 A Parlament épületének üvegszerkezetei, a látogatható tárgyalók, üléstermek és irodák a demokráciát szolgálják, a Parlamentben jelenleg többségben van az SNP (Scottish National Party, vagyis a Skót Nemzeti Párt, amit a magyar sajtó rendszeresen és igen "leleményesen" ámde tendenciózusan és rosszindulatúan Skót Nacionalista Párt-nak fordít).

Az iskolai osztályok rendszeres vendégei a parlamenti üléseknek, a karzatról figyelhetik a képviselők munkáját. 

Az építkezés előtt a skótok nehezményezték az építész választását, egy igazi örömük volt, hogy nem angol, az építkezés során viszont a biztonsági okokra hivatkozva  történő rendszeres áttervezés fokozta az ellenszenvet. A tervezett költségeket a helyi sajtó szerint tízszeresen haladta meg az építési költség.

Mára viszont megkérdezik az odalátogatótól volt-e már az épületben és mi a véleménye, a lelkendező véleményeket tompítják (yes, but...) a bizonytalankodót másképp vonják kérdőre, és minimum egy-egy részletét kiemelik.

 A legjobb, vagyis már-már zseniális az egészben viszont a HELY kiválasztása, és az hogy alázatosan bántak a területtel, az épület tulajdonképpen nem látszik terjedelmesnek, köszönhetően a hullámzó zöldtető alá bujtatott irodaszárnyaknak.

Ez az én véleményem, ilyen és ekkora...

 

escuincle baboso
2008.05.19.
18:18

Erre az épületre is mint a Miralles halála után befejezett munkákra is jól érezhetően rányomta a bélyegét a fejét vesztett iroda következetes de kiüresedett munkamódszere. Ennek köszönhetőek a túljátszott dekoraciók, szétesett homlokzatok. Volt szerencsém a tervezésben 3 évig részt venni és az egyik legkedvesebb emlékeim közé tartozik ez a munka. Érdekes volt olvasni a műbírálatot jó pár új dolgot most hallottam előszőr. :) de hát így megy ez. Nagyszerű projekt, Nagy kár ezért a katalán géniuszért, benne maradt a fél világ...

zim
2008.05.19.
19:21

@escuincle baboso: ...de ha már így, nem árulnál el néhány műhelytitkot? - csak most és csak nekünk :)

mB
2008.05.19.
19:55

@escuincle baboso: Én is kíváncsi lennék! Akár arra, hogy a fenti kérdéseket belülről hogy látod, akár bármi másra, amit tapasztaltál!!

mB
2008.05.17.
19:05

Sok helyről sok jót hallottam erről az épületről, és bár lassan egyre jobban megismerem, nem sikerül egyre közelebb kerülnöm hozzá, nem sikerül egyre jobban elfogadnom – sőt. Ez a ház nekem részletek egymásrahányt halmaza, és ebben a halmazban nem lelem a kohéziót. Érdekes, amit a szöveg szerint Miralles mond: 

„A parlament épülete a tervező szerint egy objektum, egy forma a skót emberek lelkében („Es un lugar mental”).”

 Azt gondolom, hogy egy „jelképerejű objektum” nem teheti meg, hogy ennyire elaprózódik, hogy ennyire szétforgácsolódik – szerintem egy hétköznapi ház se nagyon, de egy parlament, egy „jelképerejű objektum” még kevésbé. Úgy tudom amúgy, hogy az épület népszerű a helyiek körében – bizonyára így van (így van?...), de nekem kétségeim vannak, hogy a képviselők nap-nap után vajon megtalálják-e saját irodáikat, térkép nélkül. Én a "négy tornyot" mindenesetre hiába kerestem. Némelyik homlokzati fotó tűnődésre késztet, hogy egy fényképet látok-e, vagy 3-4 képből álló montázst.  Az én érzéseimet a fenti szövegből kiragadott két mondat illusztrálja:

„a formai gazdagság, a szimbolikus üzenetet hordozó díszítések egyidejű jelenléte, alig-alig áttekinthető, óriási mennyisége a hatás erősítése mellett zavarja az érthetőséget.” 

„De mit ér a rengeteg részlet, a sok-sok szimbólum, ha a nagy egész egyszerre nem látható, nehezen értlemezhető?”

zim
2008.05.17.
09:37

Szvsz. a helyszínrajz kifejezetten a dekonstruktivista szerkesztésmódot tükrözi. Ebből is adódik, hogy a homlokzatok nem egy egységes épület képét tükrözik.

Az angol Wikipédián egyébként van egy kiváló cikk az épületről: http://en.wikipedia.org/wiki/Scottish_Parliament_Building. Ebben van egy kicsit anekdótaízű történet, a gránit ill. fából készült (akár üllőre is emlékeztető formájú), homlokzati panelekről. Miralles, állítólag, szerette mondogatni, hogy ez a skót népléleknek oly kedves Korcsolyázó tiszteletes című festmény absztrakciója. (Ezt kritikusa azzal fejeli meg, hogy ez az alkotó metafórája is, ki bizony vékony jégen korcsolyázott.) Építész-özvegye azonban "leleplezte", hogy Miralles egy elhúzott függöny sziluettjét sokszorozta.

A hozzászóláshoz berakott kép túl nagy volt, ezért linkeltük, továbbá mostantól elérhető a cikk képgalériájában is (a szerk.):

helyszínrajz a wikipédián

MZ
2008.05.16.
07:24

Ez a ház jó példa arra, hogy van élet a kockán túl is. Körülbelül erre lenne képes Makovecz, ha nem rekedt volna meg a 80-as évek közepében és nem veszett volna el a nép-nemzeti politizálásban. Miralles egy eléggé különc figura (...volt - sajnos pár éve meghalt..) a spanyol építészetben, mindig is a saját útját járta. Dekonstruktivistának nem nevezném, ezt hagyjuk meg a teoretikusoknak, mint Eisenmann és Tschumi. Szerintem ha már mindenképpen be akarjuk sorolni, akkor igenis organikus. Ébresztö kellene ez legyen a megcsontosodott magyar "országépítö" építészeknek is: hagyjátok a vakolathímet másra, kezdjetek el gondolkodni!

MZ
2008.05.16.
09:20

@MZ: abszolút egyetértek. az effajta "organikusságért" én is lelkesedek. A középkorias falfülke kiválóan megfér a high tech-hel. Nézegetve a külső-belső fotókat valami elementáris frissesség árad mindenből.

ez a fajta építészet (és tegyük hozzá: nagyvonalú megrendelő) teljességgel hiánycikk errefelé.

bardóczi
2008.05.16.
09:58

@MZ: szeretem ennek a háznak a tömegét, arányait és vonalait, egyes szerkezeti megoldásait, keletkezési körülményeit, városszerkezeti vonatkozásait is, de kövezzetek meg: a homlokzatképzés annyira diszharmónikus és "sok", hogy az már - nekem - fáj. El van aprózva, de nem annyira, hogy az felületben szépen szóljon, mint ahogy azt Gaudi vagy Hundertwasser teszi. A harmóniához nekem kell némi ritmus, visszatérő dallamfutam, de ennek a háznak némelyik homlokzata teljesen szét van esve.

zim
2008.05.16.
07:07

Építészeti csemege. Az együttes élőben is visszaadja a dekonstruktivista építészeti kompozíciót.

Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

Varjúvár // Egy Hely + Egy hely

2024.12.18. 10:45
9:12

Grafikus, író, könyvkiadó, könyvtervező, politikus: Kós Károly igazi polihisztor volt, a 20. század egyik legfontosabb modern és hagyományőrző magyar építésze. Az Egy hely Sztánába látogatott, hogy bemutassa Kós Károly művésznyaralójának épült, majd később családjának otthonává vált lakóházát.

Grafikus, író, könyvkiadó, könyvtervező, politikus: Kós Károly igazi polihisztor volt, a 20. század egyik legfontosabb modern és hagyományőrző magyar építésze. Az Egy hely Sztánába látogatott, hogy bemutassa Kós Károly művésznyaralójának épült, majd később családjának otthonává vált lakóházát.

Nézőpontok/Történet

A magyargyerőmonostori református templom // Egy Hely + Építészfórum

2024.12.18. 10:43
10:12

1908 őszén Kós Károly és Zrumeczky Dezső kalotaszegi körútra indultak, ahonnan feljegyzésekkel és rajzokkal tértek haza – ezek szolgáltak inspirációul a Fővárosi Állat- és Növénykert pavilonépületeinek tervezéséhez. Az Egy hely új részében a vélhetően legrégebbi kalotaszegi templomot mutatja be.

1908 őszén Kós Károly és Zrumeczky Dezső kalotaszegi körútra indultak, ahonnan feljegyzésekkel és rajzokkal tértek haza – ezek szolgáltak inspirációul a Fővárosi Állat- és Növénykert pavilonépületeinek tervezéséhez. Az Egy hely új részében a vélhetően legrégebbi kalotaszegi templomot mutatja be.