A soproni Papréti Zsinagóga - Bokányi Imre és Tóth Gábor munkája

Bemutatjuk Bokányi Imre és Tóth Gábor a soproni Papréti Zsinagóga ötletpályázatára benyújtott pályaművét.

A Papréti Zsinagóga hasznosítására kiírt ötletpályázathoz készített műleírás

A zsinagóga egy magabiztos és tevékeny közösség épülete. Urbanizálta környezetét, gazdasági és közösségi élettel emelte azt fel. Ahhoz, hogy Sopron szellemi életébe újra bekapcsolódhasson, minél szélesebb réteget kell megszólítania.

Erre teszik alkalmassá a bekerülő elemek, melyek az épület lényegéből gyökereznek. A tervezés során szem előtt tartottuk a ház múltját és rendeltetését, melyre a soproni zsidó közösségnek ma is igénye van. Hosszú távon nem szeretnénk kizárni azt a lehetőséget, hogy a megerősödő közösség az épületet fenn tudja tartani annak hagyományával, történelmi múltjával. Addig is, a szükséges építészeti beavatkozásokkal az épület újra bekapcsolódhat Sopron szellemi életébe, minél szélesebb réteget megszólítva és minél több tevékenységet befogadva.

s o p r o n i l é p t é k , t á g a b b  v á r o s i  ö s s z e f ü g g é s e k

A Tűztorony és a kurucdombi szélmalom közé húzható tengely egyik eleme a zsinagóga. A továbbiakban ennek a tengelynek a pontjait vesszük számba.
A belvárosi élet a Várkerület mentén zajlik (annak is főleg a déli és keleti oldalán), miközben az Óváros pang. Komoly közösségi terek és programok hiányoznak a város életéből. Még az IVS is kiemeli, mennyire kevés a nagyobb városi rendezvény. Az Ikva áruház és környékének kereskedelmi potenciálja kiaknázatlan. A Paprét közpark, mégis a városi közlekedés rendezetlensége terheli. Az Ikva patak zöldfelületi potenciálja és városszerkezeti szerepe nincs kihasználva, pedig különböző városrészeket összekapcsoló elem lehetne. A kurucdombi városrész kedvelt lakókörnyezet, népszerű sportközponttal;, a malom tömb műemlék értékű, ma szociális lakásoknak ad helyet. E városképileg is fontos elem fejlesztése Kurucdomb városrész lakóminőség színvonalának emelkedését hozná magával.

A tengely elemei külön-külön is erős karakterrel rendelkező városrészek, az Ikvára felfűzhető közösségi terek sorozata.

a P a p r é t

A Paprét vizes kaszáló, majd a későbbi századokban - a többi, belső várfal körüli lejtős területhez hasonlóan - közösségi találkozóhely, piac volt. A történeti beépítés szűk hátsó kertekkel fordul felé, az északnyugati újabb beépítés zártsorú. Déli oldala fel-fel szakadó, mégis errefelé zártabb, ez irányba nehezen tud kapcsolódni más városrészekhez. A parkból nézve a zsinagóga markáns elemként jelenik meg.

a P a p r é t  k ü l s ő  k a p c s o l a t a i

A Paprét a Várkerületből könnyen elérhető, az Ikva-menti városrésszel is közvetlen kapcsolatban van; a patak mentén délkeletre a Kurucdombhoz, észak felé az Ikva-áruház piacos zónájába juthatunk. Ezeknek a kapcsolatoknak az erősítése szükséges ahhoz, hogy a jelenleg átjáróként használt tér jobban bekapcsolódhasson a város életébe.

A Várkerület felől, a Torna utcán érkezve - az ötirányú autóközlekedés között - egyértelműbb és biztonságosabb gyalogos bejáratot kell adni a parknak. Az Ikva mentén az autós forgalommal szemben a gyalogos jelleget kell erősíteni. A patak jelenleg leszakad a Paprétről, ehelyett a patak-menti sétányt még inkább a parkhoz kell kötni.

a P a p r é t  b e l s ő  m ű k ö d é s e

A Paprét karakteres elemei: patakpart, tornacsarnok a sportpályával, platános a zsinagóga előtt. A tornacsarnok és környéke jelenleg markánsan leválik a park platános részétől, részben a parkot ketté szelő út, részben a terület zártsága miatt. Ez oldható fásítással, a sportpályák nappal nyitottabbá tételével, a sok helyet elfoglaló parkolás átszervezésével.

A platánok között olyan térsorok halmazát tervezzük, mely tengelye a parkot átszelő gyalogos utat keresztezi, a zsinagógától indul és a Béke utcai hídba fut. A zsinagóga előtti tér az épület burkolt előtere, mely alkalmas lehet az épülethez kapcsolódó rendezvények kitelepülésére, segítve az épület nyitását a park és a város felé. A platánok közötti zártabb területek belső, pihenésre alkalmas helyek. A patakpart felé nagyobb, akár városi léptékű rendezvények szervezésére alkalmas hellyel folytatódik a térsor. A három féle tér burkolt mezői áthatnak egymásba; a meglévő kelet-nyugati átjárás egy észak-déli tengellyel egészül ki, új megközelíthetőséget adva a zsinagóga épületének, egyben megtörve a meglévő átjárás hangsúlyosságát. Ezek a halmazok különböző intenzitású használatot adnak a parknak, miközben nemcsak a környező épületeket - így a zsinagógát is -, de a környező városrészeket is erősítik.

A térsor kialakításának feltétele a jelenlegi parkolás átszervezése. A patakpart menti parkoló javasolt új helye a tornacsarnok felőli utcák mentén; a zsinagóga előtti buszparkoló pedig hasznosabb helyre kerül az Ikva áruház mellett.

a  z s i n a g ó g a

A zsidó élet szellemi központja volt, egyszerre gyülekezeti ház, imaház és tanház. Az egykor befelé forduló épület a XIX. században a magabiztos és tevékeny közösségé. Telepítése mindig az adott település egy fontos funkciójához - főútvonal, templom, piactér, vasút - kötődött, közben az épület urbanizálta környezetét, gazdasági és közösségi élettel emelte fel. Egy ilyen közösségteremtő elemre ma is szüksége van Sopronnak.

Az épülethez nem építünk hozzá, körüljárhatósága megmarad, minimális beavatkozásokkal alakítjuk mai működésre alalmassá.
Az épület belső tereinek struktúráját megtartottuk. Ennek kivetítése, valamint a szomszédok viszonya szervezi az épület környezetét: a Paprét felé a telek teljes szélességében felnyíló kerítés és burkolt előudvar, burkolatlan oldalkert, és a nagyteremből kinyíló burkolt hátsó udvar.

Az épület tagolásánál a meglévő két fő traktust - előtér és nagyterem - megtartottuk. A ház legfontosabb eleme a nagyterem; karzat nélküli önálló egység a maga erős karakterével. A terem észak-déli tengely mentén intenzív kapcsolattal nyílik az első traktus valamint a hátsó udvar felé. A kapcsolódó kiszolgáló funkciók az épület első traktusába kerülnek, az emeleten egy új födémmel egy intimebb közösségi tér alakul, a Paprét és a nagyterem között.

a  h á z e l e m e i

az előudvar

A meglévő kerítést átalakítva a telek teljes szélességében nyithatóvá tesszük, hogy minél erősebben kapcsolódhasson a Papréthez. Itt a nyitott, burkolt előudvar a belépés helye; belépés a házba, vagy hátra az udvarra.

az előtér

A házba való belépés tere; szervező eleme az emeletre felvezető körlépcső.
Ez a nagyterem előtere, innen jutunk fel az emeleti kisterembe. Az akadálymentes mosdók és a raktár/ruhatár is innen érhető el. A gépészeti helyiség az udvarról nyílik.

a nagyterem

A ház legnagyobb tere; a közösségi események színtere.
A termet karzat nélkül, üres volumenjében hagyjuk. Hátsó homlokzati falát a terem teljes szélességében kiváltjuk, így egybenyitható a hátsó udvarral. Az áttörés egy duplaajtós köztes tér, mely télen raktárként tud szolgálni, zárt állapotban vetítőfelület. A terembe új fűthető padló kerül. A jelenlegi fedélszéket megtartjuk, belső oldalán fekete festéssel látszó szerkezet marad.
A terem fényviszonyait több elem alakítja: a felső nyílászárók új árnyékoló spalettája, az alkalmanként felnyíló ajtósor az udvar felől, és a tér szimmetriájából kilépő egyetlen állandó elem, a csillár.

az emeleti kisterem

Kisebb csoportok eseményeinek ad helyet.
Az előtérből egy körlépcső vezet fel ide. Az eredetileg három traktusból álló teret egybenyitottuk, így egy jól használható termet kapunk, a Paprét és a nagyterem között. A kupola és a tetők látszó fedélszéke a nagyteremhez hasonlóan fekete festést kap.

a hátsó udvar

A ház bővítményeként működő burkolt közösségi tér.
Egybenyitható a nagyteremmel vagy megközelíthető az oldalkerten át, így önálló egységként is működtethető. A nyári időszakban szabadtéri rendezvénytérként tud szolgálni, nappal kávézóként működik; ez épület fenntarthatóságát segíti. Része egy funkciósor a kerítés mentén: kiszolgálópult, raktár és mosdók. A kerthelyiség két részén ponyvákkal lefedhető. Az udvar fontos szervező eleme a vízmedence.

anyaghasználat

A lepusztult tagozatokat nem építjük vissza, mindössze konzerváljuk a jelenlegi állapotot. Csak a bekerülő új szerkezetek adnak új anyagokat, új felületeket.

A zsinagóga átalakítása önmagában nem áll meg, szükséges hozzá a környező intézmények programadó hatása. A házat tudatos és jól szervezett szoft elemekkel kell belakni, hogy felkerülhessen Sopron kulturális palettájára. Az épület e tervben mutatott kialakítása lehetővé teszi a többféle intézmény és közösség különböző rendezvényeinek befogadását. Ugyanakkor az épület eredetében és a zsidó kultúrában gyökerező formai elemei egy sajátos hangulatú hellyé teszik. Arculatot és karaktert adnak a háznak.

Bokányi Imre, Tóth Gábor