Design/Formatervezés

A szabadság építészete - magyar pavilon kurátori pályázat

1/8

látványterv - A szabadság építészete - FUGA

?>
látványterv - A szabadság építészete - FUGA
?>
látványterv - A szabadság építészete - FUGA
?>
látványterv - A szabadság építészete - FUGA
?>
látványterv - A szabadság építészete - FUGA
?>
látványterv - A szabadság építészete - FUGA
?>
látványterv - A szabadság építészete - FUGA
?>
látványterv - A szabadság építészete - FUGA
?>
látványterv - A szabadság építészete - FUGA
1/8

látványterv - A szabadság építészete - FUGA

A szabadság építészete - magyar pavilon kurátori pályázat
Design/Formatervezés

A szabadság építészete - magyar pavilon kurátori pályázat

2015.11.26. 15:03

Cikkinfó

A Design rovatot támogatja a 

Földrajzi hely:
Magyarország

Építészek, alkotók:
Nagy Bálint, Winkler Barnabás, Őry Júlia

Dosszié:

Egyetlen életműre koncentráló mo­nografikus kiállítástervezettel nyújtotta be programját a Velencei Építészeti Biennálé magyar pavilonjának kurátori pályázatára Őry Júlia és a FUGA Budapesti Építészeti Központ stábja, akik Bán Ferenc életművének nem­zetközi megismertetésére vállalkoztak. 

Rezümé

A pályázat közvetlen előzménye a FUGA Bán Ferenc építészete című kiállítása (2015. október 7-25), amely aktualitását Szabó Levente azonos című könyvének meg­jelenése adta. A Biennále kiállításának címe: A szabadságépítészete -a monográfia első fejezetének címe - az életmű lényegi tartalmát összegzi. A pályázat találó időzítését a főkurátori programhoz való könnyű kapcsolódás is megerősíti. A kiállítás jelentés az elmúlt 50 év magyar építészetének frontvonalairól, fókuszban a peremvidéknek tekinthető északkelet-magyarországi régióval. Bán rajzasztalán, fe­lülemelkedve az építőipar korlátozott lehetőségein és az általános építészeti közízlésen, világszínvonalú épületek születtek. A kiállítás három kulcsművet emel ki: a nyíregyházi Megyei Művelődési Központot, a budapesti Nemzeti Színházat és a tokaji nyaralót, és az ezekhez tematikusan kapcsolódó műveket. Célunk emlékezetes kiállítást létrehozni, kihangsúlyozva Bán fantasztikus rajztudását, ars poeticáját kö­vetve a "léptéktől független monumentalitásra" törekedve.


látványterv - A szabadság építészete - FUGA
2/8
látványterv - A szabadság építészete - FUGA


 

A kiállítás tervezésének szempontjai

Saját tapasztalatainkból tudjuk, hogy a látogatóknak átlagosan két napjuk van a biennálé megte­kintésére. Ez még a szakmabeliek és a gyakorlott kiállításlátogatók számára is komoly kihívást jelentő fel­adat. Nagyon fontos az első benyomás, a pavilon külső nézete. A látvány, ami kedvet csinál a belépéshez. A jó pavilonkiállítás - a látogató nagyjából 15 percet tölt el benne -áttekinthető, befogadható mennyiségű vizuális és szöveges információt tartalmaz, és már az első percben erőteljesen hat, maradandó vizuális élményt nyújtva. Az installáció "könnyedségét" a bemutatott, a legmagasabb kvalitást képviselő művészeti érték érvényesíti és súlyozza. A kiállítás tervezésekor az elsődleges cél a rácsodál­kozás élményének megteremtése, a feldolgozott anyagban a megfelelő hangsúlyok megtalálása. Bővebb információ és tudományos tartalom a kiállítás katalógusában és honlapján érthető el, valamint a többféle kísérő kiadványban (poszterek, képeslapok, füzetek), amelyek közül mindenki érdeklődése és pénztárcája szerint válogathat és vihet haza emléket és olvasnivalót.
 

A kiállítás leírása

A kiállítás nem az életmű didaktikus áttekintése. Célunk nagyvonalú, elegáns, áttekinthető és látvá­nyos kiállítást létrehozni, Bán ars poeticáját követve kis léptékben is a monumentalitást keresve.1 A pavilon elé a 2008-ban a nyíregyházi Kossuth téren felállított szökókutat (Életfa és vízzuhatag, 2007-2008) helyezzük. Ennek látványa, a vízcsobogás hangja felhívja a figyelmet a pavilonra. A szö­kőkút Bán egy 1975-ös terve alapján született meg (érdekes formai analógia Frank O Gehry ka­liforniai Venice-ben (!) álló 1991-es Chiat/Day székháza). A 2008-ban felavatott vizes térplasztikát a városlakók tiltakozása 2012-ben lebontásra ítélte. A szökőkút szétszerelt állapotban, épségben meg­ van, Velencébe szállítása megoldható. A művet Bán eredeti szándékai szerinti állapotban állítjuk fel, ezzel rehabilitálva a mester egy fontos munkáját. Szimbolikus értékű, hogy ez a mű nemzetközi szakmai kontextusban újra teljes valójában látható legyen. (A biennále bezárása után keressük a mű végleges elhelyezésének lehetőségét.)
 

látványterv - A szabadság építészete - FUGA
4/8
látványterv - A szabadság építészete - FUGA


 

Az idő

A nyíregyházi középület 1969-ben, Bán Ferenc 30 éves korában indult története, elhúzódó, akadá­lyokkal teli megépítése és az épület 2014-es felújítása és átalakítása egyfajta keretes szerkezetet alkot az életműben. A ház két "stációját" mutatjuk be.
 

A funkció

Bán pályáját végigkísérték a színházépületek. Az összetett funkció, az emelkedettség lehetősége építészeti alapfelfogásához különösen jól illik. Három Nemzeti Színházat tervezett Budapestre (1966, 1989, 1997). Az 1997-es győztes pályamű elkezdett építkezésének leállítása újabb "jelentés a frontról." A budapesti tervek mellett bemutatunk megépült házakat és további terveket (mátészalkai színház, nyírbátori kulturális központ, határon túli magyarak színháza, rockszínház terve, stb).
 

látványterv - A szabadság építészete - FUGA
6/8
látványterv - A szabadság építészete - FUGA


 

A pavilon kialakítása

A pavilon kiállítóterét leegyszerűsítjük egy téglalapra. Az átrium és a pavilon közötti üvegfalakat el­bontjuk, hogy az átriumban megállva átlátható teret kapjunk. Az egységesen kezelt kiállítótér padlóját a meglévő szintkülönbségek miatt beborítjuk feketére festett tűzálló MDF lopokkal. A pavilon fedett ré­szein üvegfátyol álmennyezet készül. E felett helyezzük el az egyenletes fényt adó világítást.
 

A pavilon bejárása

A tokaji nyaraló Bán által rajzolt eredeti, színezett alaprajzát 1:1-es méretűre felnagyítva leragasztjuk a pavilon tengelyébe a padlóra. Ez a rajz a belső- és az előlépcsőn kifut a Giardini kertjének szintjére, és addig folytatódik, amíg az előkert engedi. Ebbe az alaprajzba a pavilon épülete több he­lyen "beleharap", ahogy a tengelytől jobbra elhelyzett szökőkút is. A padlóra ragasztott alaprajzon a nyaraló egyetlen elemét építjük meg, a szintén Bán által tervezett és kivitelezett konyhapultot. Ez a térbeli megjelenésen túl funkciót is kap: a vendéglátás helye.


látványterv - A szabadság építészete - FUGA
1/8
látványterv - A szabadság építészete - FUGA


 

Az átriumban megállva, körbenézve hét rajz látható, (egyszerre tartózkodhatunk a három ház közös terében). A pavilon teljes magasságában textilre felnagyított rajzokat a fal előtt kifeszítve mutatjuk be. Mind a hét nyomat előtt megjelenik egy-egy eredeti, restaurált Bán-rajz, plexidobozban belógatva a térbe. A padló felett "lebegő" monitorokon a témák bővebb kifejtése (további rajzok, fotók az építkezés közbeni és megépült állapotról) látható. A falakon körbe néhány angol nyelvű Bán Ferenc idézet olvasható. A kiállítótérben elhelyezzük a három épület modelljét is.

A kiállítás atmoszféráját Mátrai Péter hanginstallációja teremti meg. A két megépült ház esetében a házban felvett és a házon keltett hangok alapján készült művek szólnak. A meg nem épült színház esetében a csend "szól."
A belső boltív két oldalán lévő pillérek egyikén Bán Ferenc életrajza olvasható, a másikon egy tér­képet helyezünk el.


látványterv - A szabadság építészete - FUGA
8/8
látványterv - A szabadság építészete - FUGA




A kiállítótérről leválasztott két kis helyiségben egy-egy vetítést helyezünk el, ahol a Bán Ferencről ké­szült portréfilm (Túl a vizen, rendező: Szomjas György, 2014, ´51) tekinthető meg, az egyik vetítőben angol, míg a másikban olasz szinkronnal, mindkét esetben magyar felirattal. A bal oldali rotunda információs pultként és könyvesboltként funkcionál. A falon az árusított plakátok és képeslapok mintapéldányai láthatóak, valamint a Bán Ferenc építészete című könyv és a kiállítás katalégusai. A jobb oldali rotundában 5 kisméretű monitoron tematikus fotó- és filmválogatás látható.

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk