Épülettervek

A Tabán és a Várkert Bazár – A történelmi városmag hiányzó láncszemei

1/21

Az Elit-Tabán a Gellérthegyről - 1920-1970, forrás: Timár Benedek szakdolgozata, FSZEK Budapest Képarchívum

?>
Az Elit-Tabán a Gellérthegyről - 1920-1970, forrás: Timár Benedek szakdolgozata, FSZEK Budapest Képarchívum
?>
A Döbrentei tér 1900
?>
A területhasználat fő arányai, forrás:  Timár Benedek szakdolgozata
?>
A tabáni közpark napjainkban, forrás:  Timár Benedek szakdolgozata
?>
A jelenlegi és a tervezett közlekedési rendszer, forrás:  Timár Benedek szakdolgozata
?>
Tervezett beépítések, fő közlekedési irányok, térkapcsolatok és szabadtér-építészeti előképek, forrás: Timár Benedek szakdolgozata
?>
Kialakuló új terek, szerkezeti kapcsolatok és gyalogos-vizuális tengelyek, forrás: Timár Benedek szakdolgozata
?>
Térszerkezet a Belvároson belül – „a hiányzó láncszemek”, forrás: Timár Benedek szakdolgozata
?>
A szerző portréja, fotó: Radványi Mihály
?>
Területlehatárolás – a két Tabán, forrás: Timár Benedek szakdolgozata
?>
Dunai átkelőhelyek a Tabánnál, forrás: Timár Benedek szakdolgozata
?>
A tömbstruktúra és a beépítés főbb korszakai az elmúlt 150 évben, forrás: Timár Benedek szakdolgozata, térkép: Lenkei Ákos
?>
A bontás előtti tömbstruktúra a mai állapotra vetítve, forrás: Timár Benedek szakdolgozata
?>
Jellegzetes régi tabáni hangulatok, forrás:  Timár Benedek szakdolgozata, FSZEK Budapest Képarchívum
?>
A ma is álló, eredeti tabáni épületek: 8 lakóház, 2 fürdő és 1 templom, forrás: Timár Benedek szakdolgozata
?>
Régi tabáni utcaképek – és amit ma láthatunk, forrás: Timár Benedek szakdolgozata, FSZEK Budapest Képarchívum
?>
Régi tabáni utcaképek – és amit ma láthatunk, forrás: Timár Benedek szakdolgozata, FSZEK Budapest Képarchívum
?>
Régi tabáni utcaképek – és amit ma láthatunk, forrás: Timár Benedek szakdolgozata, FSZEK Budapest Képarchívum
?>
Régi tabáni utcaképek – és amit ma láthatunk, forrás: Timár Benedek szakdolgozata, FSZEK Budapest Képarchívum
?>
Régi tabáni utcaképek – és amit ma láthatunk, forrás: Timár Benedek szakdolgozata, FSZEK Budapest Képarchívum
?>
Koncepció a Tabán rendezésére, forrás: Timár Benedek szakdolgozata
1/21

Az Elit-Tabán a Gellérthegyről - 1920-1970, forrás: Timár Benedek szakdolgozata, FSZEK Budapest Képarchívum

A Tabán és a Várkert Bazár – A történelmi városmag hiányzó láncszemei
Épülettervek

A Tabán és a Várkert Bazár – A történelmi városmag hiányzó láncszemei

2013.03.21. 13:44

Projektinfó

Földrajzi hely:
Budapest, Magyarország

Építészek, alkotók:
Timár Benedek

Vélemények:
1

A Tabán és a Várkert Bazár – A történelmi városmag hiányzó láncszemei

Tervezés éve:
2011

Stáblista

Szakdolgozat, Budapesti Corvinus Egyetem, Tájépítészeti Kar, Településépítészeti Tanszék
konzulens: Szövényi Anna

Dosszié:

Letölthető dokumentumok:

Timár Benedek alapos helyszíni vizsgálatokon és elemzéseken alapuló diplomamunkájában a Tabán rendezésére vázolt fel koncepciót, amelynek célja egy hagyományokra épülő, új funkciókkal bővített, önmagában is működőképes városi rendszer megteremtése. A szakdolgozat a MUT Diplomadíját kapta településtervezés és városépítés kategóriában.

„Nem tudom, illik-e az idegenforgalmi illemkódex értelmében, megmutatni valamit, ami nincs. Mert Ön, teljes joggal, csak sáros réteket lát, amint únottan csapkodják a Gellérthegy lábát. […] Valamikor itt házak álltak, Uram, de milyen házak! és a házak közt utcák kanyarogtak, de milyen utcák! A házak földszintesek voltak és a közepükön a szederfa mellett mosóteknő állt. Leve hivogatólag csorgott végig az utca közepén, mély csatornákat vájva a szabálytalan macskafejek közt."
/Szerb Antal: Budapesti kalauz marslakók számára, Tabán/

A két Tabán

A Tabánról számos kép él a köztudatban: a budapestiek számára egy park; más városokban külvárosi ligetet, vagy szegénynegyedet jelent. Míg a századforduló városépítészei szemében „gennyes kelés" a város arcán; addig sokaknak ma keserédes ábránd egy romantikus, ódon negyedről. A Tabánra azonban csak kevesen tekintenek eredeti, évszázadokon keresztül fennálló szerepében: Budapest városmagjának egy karakteres, élettel teli városrészeként.

A mai állapot megértéséhez fontos tudnunk, hogy a történeti Tabán két részből állt. Az Elit-Tabán a Várhegy déli lejtőin és a Duna mentén húzódó, szabályosabb, nagyobb tömbökből álló, az itt élő polgárságnak köszönhetően rendezettebb terület, amelyhez északról csatlakozik a Várkert Bazár. Ez a mai Krisztina körút és a Duna közötti terület, amelyet elkerült a XX. század eleji városrendezési láz. Az Ördög-ároktól nyugatra fekvő Bohém-Tabán lazább szerkezetű, organikus utcahálózatú, többnyire földszintes vályogházakból álló rész, mely jellegzetes arculatát a XVII. század végén ide települő szerbeknek köszönhetően nyerte el és őrizte meg - tűzvészek és árvizek pusztításival dacolva - egészen 1936-os bontásáig.

A bontás előtti tömbstruktúra a mai állapotra vetítve, forrás: Timár Benedek szakdolgozata
13/21
A bontás előtti tömbstruktúra a mai állapotra vetítve, forrás: Timár Benedek szakdolgozata

A városrendezés sodrában

A Tabán és a mai Vigadó tér – Március 15. tér térsége a történelem során a legfontosabb dunai átkelőhely volt Pest és Buda között: közel 500 éven keresztül itt volt az egyetlen kiépített átkelőhely, hiszen az északabbra fekvő Buda és a délebbi Pest ezen a ponton került átfedésbe. Domborzati adottságai és a környező városrészek speciális jellege (Budai Vár: erődítmény; Gellért-hegy) miatt azonban nem tudott szervesen kapcsolódni a városszövethez, így a XVIII. századtól kezdve látványosan fejlődő Pest-Budán mindvégig zárvány maradt. A Lánchíd megépültével elvesztette kereskedelmi jelentőségét, a szőlőkultúrának a filoxéra-járvány, a kisiparos mesterségeknek pedig a feltörekvő gépipar vetett véget. Utolsó fellángolásában a századforduló kétes hírnevű művész- és mulatónegyedévé vált, borozókkal és bordélyházakkal.

A Tabán rendezése a Közmunkatanács legnagyobb kudarca volt. A Tabánt bontásra ítélték egy új városnegyed felépítése érdekében, de a sorsáról kialakult, évtizedekig húzódó vita, a pénzhiány, majd az I. világháború megmentette a pusztulástól. A háború után, immáron modernista szellemben zajló városrendezési lázban – vígjátékba illő huzavona után – végül 1933-36 között a Bohém-Tabánt lebontották, helyén parkot alakítottak ki, ideiglenes jelleggel. Az új negyed építése azonban a II. világháború kitörése miatt ismét félbeszakadt; a háborúban és az azt követő – politikai ideológiától sem mentes – romeltakarításban pedig a kevés megmaradt épület is elpusztult.

A tömbstruktúra és a beépítés főbb korszakai az elmúlt 150 évben, forrás: Timár Benedek szakdolgozata, térkép: Lenkei Ákos
12/21
A tömbstruktúra és a beépítés főbb korszakai az elmúlt 150 évben, forrás: Timár Benedek szakdolgozata, térkép: Lenkei Ákos

A jelen

A Tabán problémáit a gépkocsi-közlekedés egyoldalú szempontjai mentén kialakított, területpazarló közlekedési rendszer okozza. Az Erzsébet hídhoz csatlakozó lehajtórendszer alkalmas a forgalom különszintű biztosítására, ugyanakkor használhatatlan darabokra töri szét a környékét, elvágja a gyalogos kapcsolatokat, és tönkreteszi a Duna-part látványát. A bizonytalan struktúra a térélmény szempontjából is érezhető. Hiányoznak a városias közterek, a karakteres térfalak, látványsorozatok, miközben a meglévő elemek – elsősorban az Ybl Miklós tér és a Várkert rakpart – méltatlanul elhanyagoltak.

Bár az alacsony beépítettség révén jelentős terület áll rendelkezésre közterek és parkok számára, a szabad területek közel felét a közlekedés emészti fel. A szigetszerű zöldfelületek ápolatlanságuk miatt nem járulnak hozzá a közterek jobb hangulatához, fokozzák a területre jellemző zaklatott légkört. A zöldterületek minősége messze elmarad mennyiségük mögött. A tabáni park rekreációs értéke és kihasználtsága csekély; ennek oka, hogy a központi fekvés ellenére hiányoznak a szerkezeti kapcsolatok (nincs igazi ráhordó területe, a Hegyalja út elvágja a Gellért-hegytől); illetve a parkot övező forgalmas utak miatt jelentős a zajterhelése. A Várlejtő jobb adottságokkal rendelkezik, ugyanakkor kevésbé ápolt, és itt is hiányoznak az elérési pontok (pl. a Duna-part felől).

A területhasználat fő arányai, forrás:  Timár Benedek szakdolgozata
3/21
A területhasználat fő arányai, forrás: Timár Benedek szakdolgozata

Jövőképek

Az elmúlt években számos terv született a Tabán és a Várkert Bazár környékére. E tervek többsége idegenforgalmi attrakció, amelyek nem illeszthetők egy átfogó koncepcióba, sőt, fokozzák a káoszt a térségben. A legéletképesebb a Gellért-hegyi sikló terve, mely közvetlen kapcsolatot hozna létre a Tabán és a Citadella között. A Várkabin fantázianevű, a Dunakorzó és a Palota közötti lanovka, vagy a 22 borospince ötlete a tabáni parkba ugyanakkor funkcionálisan átgondolatlan, és érzéketlen a városmag szellemi-építészeti jelentőségével szemben.

Kényes kérdés a Vígadó tér – Ybl Miklós tér közötti gyaloghíd. A híd létjogosultsága történelmi és városszerkezeti szempontból igazolható: szerves kapcsolatot állítana helyre a két partra osztott történelmi városmag között, és erősítené a Belváros gyalogos bejárhatóságát. A hídfők beillesztése a környezetükbe azonban a szerkezeti sajátosságok miatt gyakorlatilag megoldhatatlan; az egyes tervekben a hídon megjelenő „függőkertek" és üzletek pedig indokolatlanok.

A hosszú évtizedek óta méltatlanul elhanyagolt Várkert Bazár fejlesztése végre elindult. A hatékony működés érdekében a térszint alatti bővítés mindenképp szükséges – sőt, talán nagyobb mértékben is, különösen a mélygarázs tekintetében. Az épület az Ifipark idején volt a legsikeresebb, hagyományainak újraértelmezése ma is a legideálisabb funkciót jelentené. Az Erzsébet tér és a Gödör intenzív használatát látva óriási igény van Budapesten az ehhez hasonló kulturális-szabadidős helyekre. Azaz a megújuló Várkert Bazárban is olyan funkciókat kell kialakítani, ami városlakókat és nem csak a turistákat szolgálja.

Koncepció

Sajnos a felújítás hatalmas lehetőséget szalaszt el a rakpart rendezése szempontjából: egyedülálló Duna-menti tér jönne létre, ha a Lánchíd utca forgalmát a Várkert Bazár előtti szakaszon lesüllyesztenék – az amúgy is szükséges mélygarázs-lehajtókhoz csatlakozva. A gyalogos-kerékpáros konfliktus a kerékpárút áthelyezésével a villamospálya nyugati oldalára jelenleg is könnyen megoldható.

A Várkertek korhű rekonstrukciója nagy veszélyt rejt magában, hiszen ez eredetileg a Palota kastélykertje volt – ehhez pedig olyan intenzív fenntartómunka és korlátozott használat szükséges, amely a fővárosi körülmények ismeretében nehezen elképzelhető. A rekonstrukció a Bazárhoz közvetlenül csatlakozó teraszokon indokolt – e mellett a lehető legtöbb, a panorámát kihasználó, szabad zöldfelületet kell kialakítani. Az Öntőház utca megnyitásával megteremthető a Várlejtő körbejárhatósága, míg a Ferdinánd kapuhoz vezető útvonal rendezésével a Várat, a Tabánt és a Duna-partot felfűző vizuális és gyalogos tengely jöhet létre.

A jelenlegi és a tervezett közlekedési rendszer, forrás:  Timár Benedek szakdolgozata
5/21
A jelenlegi és a tervezett közlekedési rendszer, forrás: Timár Benedek szakdolgozata

A Tabán rendezésének kulcsa a közlekedési rendszer átszervezése, amelynek célja az elválasztó hatás megszüntetése, a kihasználatlan szigetek összevonása, új területek felszabadítása. Az Erzsébet híd rámpáinak kiváltása mellett a Krisztina körút elég széles ahhoz, hogy a forgalom – az eredeti terveknek megfelelően – kétirányú legyen, és a villamos a csillapított forgalmú Attila úton közlekedjen.

A Tabán olyan, mint egy félig összegyúrt tészta, amely az összetevők rossz arányai miatt nem áll össze. Az Elit-Tabán területén az eredeti tömbstruktúrát követő beépítettség növelésével, a lakó és munkahelyek bővítésével a zöldfelületek felértékelődnek, működőképes városszövet jön létre, míg a térfalak kialakításával a tércsírákban rejlő energiák kibonthatók. A parkok felújítása mellett a Bohém-Tabán hangulatát kertépítészeti gesztusok és a régi mulatók helyén kialakított interaktív emlékpontok idézhetik meg.

Összegzés

A Tabán Budapest egyik leginkább ellentmondásos városrésze. Az elmúlt száz évben a városrendezésnek sehogy sem sikerült egy olyan koherens városrészt létrehoznia, mint amilyen a természetes fejlődés révén alakult ki. A régi Tabán lebontásának legnagyobb hibája nem az épületek pusztítása volt, hanem az, hogy a rendezési tervek a felmerült problémákra nem tudtak, sokszor nem is akartak választ adni. A város működése szempontjából a Tabán rendezetlen maradt, ami további rendetlenséget eredményezett. Előbb a közlekedés szabdalta élhetetlen zárványokra, az elmúlt években pedig ingatlanfejlesztők próbálnak kihalászni valamit a zavaros vizeken.

Kialakuló új terek, szerkezeti kapcsolatok és gyalogos-vizuális tengelyek, forrás: Timár Benedek szakdolgozata
7/21
Kialakuló új terek, szerkezeti kapcsolatok és gyalogos-vizuális tengelyek, forrás: Timár Benedek szakdolgozata

A Várhegy déli lejtőire felfűződő városrészeket elsősorban a budapestiek szolgálatába kell állítani. A Tabán, mint városrész revitalizációja csak nagyobb léptékben lehetséges. A szakdolgozatban felvázolt koncepció célja egy, a történelmi hagyományokra épülő, új funkciókkal bővülő, önmagában is működőképes városi rendszer megteremtése. Ennek eszközei a lakó- és munkahelyek arányának növelése, a közösségi terek használatának elősegítése, és a városrész karakterének, identitásának visszaadása.


A történeti vizsgálatok alaptérképe:
Lenkei Ákos: A Tabán Térképes Képarchívuma

A teljes szakdolgozat a csatolmányban olvasható.

Vélemények (1)
Pákozdi Imre
2013.03.21.
21:19

Érett, sokszempontú tanulmány, tárgyilagos elemzésekkel, az opciók kritikus, de azokat jól továbbgondoló értékelésével. Le a kalappal. Egy apróság: a Tabán naphegyi lejtője élő, jóminőségű közpark, télen ragyogó ródlipálya. Ezt az Oxigén Wellness és az új Rácz Fürdő egymással - sajnos az előző javára - össze nem hasonlítható építészeti minőségű tömbje sem kérdőjelezte meg. Azonban nem kell több emlékpont, retró-pince, tanösvény és büfé-terasz; padok kellenek, ha lehet, rosszul megvilágítva és orgonabokrok.

Új hozzászólás
Helyek/Infrastruktúra

MOSÓHÁZAK // Egy hely + Építészfórum

2020.09.16. 13:04
00:05:55

Ismét a Balaton környékére, konkrétan pedig a Balaton-felvidék három falvába visz el Torma Tamás az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában. Köveskálra, Kővágóörsre és Óbudavárra a három település jó állapotú mosóházai kapcsán a stáb, de persze a nagy hagyományú, egykor a közösség életének központi helyszínét jelentő épületek mellett a korabeli szokások is szóba kerülnek a videóban.

Ismét a Balaton környékére, konkrétan pedig a Balaton-felvidék három falvába visz el Torma Tamás az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában. Köveskálra, Kővágóörsre és Óbudavárra a három település jó állapotú mosóházai kapcsán a stáb, de persze a nagy hagyományú, egykor a közösség életének központi helyszínét jelentő épületek mellett a korabeli szokások is szóba kerülnek a videóban.

Helyek/Köztér

A GÖMBKILÁTÓ // Egy hely + Építészfórum

2020.09.03. 14:12
00:05:11

A brüsszeli Atomiumra is reflektáló Gömbkilátó az 1963-as fővárosi BNV-re készült a Székesfehérvári Fémmunkás Vállalat tervezésében. Hogy a poli-gömb története miként ível át Brüsszeltől egészen Balatonboglárig, arról az Egy hely és az Építészfórum videósorozatában Torma Tamás mesél.

A brüsszeli Atomiumra is reflektáló Gömbkilátó az 1963-as fővárosi BNV-re készült a Székesfehérvári Fémmunkás Vállalat tervezésében. Hogy a poli-gömb története miként ível át Brüsszeltől egészen Balatonboglárig, arról az Egy hely és az Építészfórum videósorozatában Torma Tamás mesél.

Támogasd az Építészfórumot most, hogy legyen újabb húsz évünk!

Az Építészfórum minden tartalma ingyenes – és az is marad. De ahhoz, hogy eredeti, értékálló anyagokat hozzunk létre, Olvasóink támogatására is szükségünk van.

Támogatom

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk