A társadalomszervezés típusairól a Csütörtöki Iskolában

Ismét jelentőséget kell adni a lokalitásnak, mely az európai történelem egyik motorja volt. Lányi András író elmondta, a falu revitalizációja ma álom... Nincs értelmisége, tehát a kínálkozó lehetőségek kihasználásához nincsenek meg a szociológiai feltételek.

A Falufejlesztési Társaság és a MÉSZ programsorozata, a Csütörtöki Iskola idei első rendezvényére február 1-jén került sor a szokott helyen, az Építészek Házában. A két meghívott, Lányi András író és Miklóssy Endre író, esszéista, építészmérnök a magyarországi helyi demokráciák problémáiról tartottak előadást.

Miklóssy Endre kiemelte, hogy az 1990 körül létrehozott önkormányzati rendszer lényegében feudális autonómiákat teremtett a demokráciát biztosító intézményrendszer nélkül. Mindez oda vezetett, hogy szinte teljesen megszűnt az egyes központok közötti kommunikáció, az érdekegyeztetés. A civil társadalmi szféra, az intézményi és szellemi támogatás nélkül maradt kistelepülések számára ez a helyzet végzetes lehet. Miklóssy szerint olyan tanácsadó testületekre van szükség, amelyek mindenki számára hiteles személyekből állnak (a régi falvak „tekintélyeihez" hasonló szerepeket viselő emberekből). Ezek irányelveket adhatnának, melyeket a helyi független munkatanácsok tölthetnének meg konkrétumokkal. Ez utóbbiakat a közigazgatási hivatalok, az önkormányzatok valósíthatnák meg. Miklóssy arra hivatkozott, hogy hasonló rendszert 1946-ban már bevezettek, s szemlátomást működőképes is volt – a kommunista diktatúra azonban hamar szétverte. Véleménye szerint ez az elv alkalmas a globalizáció adta feladatok megoldására is.

Lányi András a társadalomszervezés két típusát különböztette meg. Az ún. racionális társadalomszervezés a különböző absztrakt, alapvetően életszerűtlen, de valamilyen alapon ésszerűnek tekintett elvek „áterőszakolását" jelenti.
Az ún. szokásszerű szervezés a hagyományos társadalmi rendszereken alapuló érdekegyeztetésen alapul – azt keresi, hogy mit lehet a szokásokon változtatni a jobbért. Lányi szerint az utóbbi rendszerben a hatalom maximalizálására törekvő személyeknek nincs esélyük, mert a gazdasági-társadalmi döntéseket helyi szintre viszi, kimozdítja a központból. Úgy véli tehát, hogy a két elv szintézisét kell megteremteni. Ismét jelentőséget kell adni a lokalitásnak, mely az európai történelem egyik motorja volt. Leszögezi, hogy a falu revitalizációja ma álom, mert bár felgyorsult a dezurbanizáció, a falvak felvirágzása mégsem indult meg. Nincs értelmisége, tehát a kínálkozó lehetőségek kihasználásához nincsenek meg a szociológiai feltételek.

A tervezett következő porgram: március 1. Kemény Bertalan – Szolidaritás

szöveg és képek: HP