Épületek/Ipari és kereskedelmi épület

A Teleki új ruhája - piac Józsefvárosban

1/39

fotó: Frikker Zsolt

?>
fotó: Frikker Zsolt
?>
fotó: Frikker Zsolt
?>
fotó: Frikker Zsolt
?>
fotó: Frikker Zsolt
?>
fotó: Frikker Zsolt
?>
fotó: Frikker Zsolt
?>
fotó: Frikker Zsolt
?>
fotó: Frikker Zsolt
?>
fotó: Frikker Zsolt
?>
fotó: Frikker Zsolt
?>
fotó: Frikker Zsolt
?>
fotó: Frikker Zsolt
?>
fotó: Frikker Zsolt
?>
fotó: Frikker Zsolt
?>
fotó: Frikker Zsolt
?>
fotó: Frikker Zsolt
?>
fotó: Frikker Zsolt
?>
fotó: Frikker Zsolt
?>
fotó: Frikker Zsolt
?>
fotó: Frikker Zsolt
?>
fotó: Frikker Zsolt
?>
fotó: Frikker Zsolt
?>
fotó: Frikker Zsolt
?>
fotó: Frikker Zsolt
?>
fotó: Frikker Zsolt
?>
fotó: Frikker Zsolt
?>
fotó: Frikker Zsolt
?>
fotó: Frikker Zsolt
?>
fotó: Frikker Zsolt
?>
fotó: Frikker Zsolt
?>
fotó: Frikker Zsolt
?>
fotó: Frikker Zsolt
?>
fotó: Frikker Zsolt
?>
fotó: Faragó Csaba
?>
fotó: Faragó Csaba
?>
fotó: Faragó Csaba
?>
fotó: Faragó Csaba
?>
fotó: Faragó Csaba
?>
fotó: Faragó Csaba
1/39

fotó: Frikker Zsolt

A Teleki új ruhája - piac Józsefvárosban
Épületek/Ipari és kereskedelmi épület

A Teleki új ruhája - piac Józsefvárosban

2014.08.08. 12:35
MÉD

Projektinfó

Földrajzi hely:
Budapest, Magyarország

Építészek, alkotók:
Alföldi György

Vélemények:
1

A Teleki téri piac

URL:
Rév8 Zrt

Tervezés éve:
2013

Építés éve:
2014

Bruttó szintterület:
3900 m2

Stáblista

tervező csapat: Alföldi György vezető tervező
projekt építész: Faragó Csaba
építész munkatársak: Gál Borbála, Sámson Rita, Hegedűs-Balog Katalin, Kázár Katalin 
épületszerkezet: Dr. Kakasy László 
statika: Tölgyesi András (HMI Mérnök Iroda)
épületgépészet: Frastaczky Károly  épületvillamosság: Baracskai Gyula 
tűzvédelem: Fenyvesi Zsolt 
tűzvédelmi berendezés: Paulusz Miklós 
akadálymentesítés: Pandula András , környezetvédelem: Zsilinszki János 
forgalomtechnika: Molnár Péter 
geotechnika: Szántó Roland
fakivágás: Tihanyi Dominika, Szohr Gábor építtető: Józsefvárosi Önkormányzat
projekt manager: Fernezely Gergely, Annus Viktor, Sipos Mátyás 

MÉD:

Letölthető dokumentumok:

Ideje másként gondolni a Teleki térre? A főváros egyik legkomplexebb térrehabilitációja zajlik Józsefvárosban, amelynek fontos eleme a nagy hagyományokkal rendelkező Teleki téri piac épületének megújítása volt Alföldi György és munkatársai tervei nyomán.

A Teleki tér Józsefváros harmadik legnagyobb, de kulturális hagyományokkal legerősebben átszőtt tere.

A ma Teleki László néven ismert teret mindig is piaci funkciónak szánták, hiszen 1785-ben Pest város tanácsa rendeletére erre a területre helyezték át az állatvásárt, melyet a lakosság Baromvásártérnek nevezett el. A lábasjószágokkal való kereskedés egészen az 1840-es évekig folyt. A környéken működő, egymással összefüggő piacok vonzották a kereskedőket, fuvarosokat, akik környéken telepedtek le. A 19. század elején a beépítésnek köszönhetően már önálló, kezdetben “L", majd négyzetes térként jelent meg.

fotó: Frikker Zsolt
1/39
fotó: Frikker Zsolt

A piac is Budapest egyik legjelentősebb tradíciókkal rendelkező intézménye, régen vegyes piac, utána használtcikk piac volt. Ennek 1950-es elköltöztetése után 1980-as években alakították ki azt az épületet, mely jelentős fejlesztések és felújítás híján a 2000-es évekre teljesen leromlott.

A piac műszaki állapotában a kor elvárásainak, a törvényi előírásoknak és szabványoknak nem felelt meg. Mind a piac, mind a környezete teljes átalakítást igényelt. 2007-ben elkészült három koncepcióterv a Teleki téri piac és park beépítésére, rekonstrukciójára, amelyeknek fő iránylevei az üzleti megvalósíthatóság, a hagyományos piaci funkciók megőrzése és azok korszerű környezetbe helyezése, a műszaki elvárásainak, a törvényi előírásoknak és szabványoknak való megfelelés, valamint a tér közvetlen környezetének rendezése voltak.

A Teleki tér mindhárom jelentős területegységének felújítása 2014-re valósul meg. A két park részlet, Európai Uniós pályázatból kerül rekonstrukcióra, a harmadik területrész domináns eleme a piac, Önkormányzati beruházásban. A park jelenlegi állapotában nem képes funkcióját betölteni, a rekreációt szolgáló infrastruktúra gyakorlatilag hiányzik, a területet hajléktalanok és más leszakadó társadalmi csoportok vették birtokba. A terület rehabilitációjának kiindulópontja a kor igényeit kielégítő, funkcionálisan diverzifikált új piacépület, és a Teleki téri park teljes rekonstrukciója.

fotó: Frikker Zsolt
13/39
fotó: Frikker Zsolt

A Teleki téri piac rekonstrukcióját az önkormányzat külső források bevonásával kivánta az önkormányzat megvalósítani. Az eredeti 7 765 m2 nagyságú telekből 3 970 m2-t nyílt pályázat keretében értékesített szakmai ajánlattevő (élelmiszer lánc) részére azzal a kikötéssel, hogy a pályázat nyertese kizárólag az önkormányzat tervei alapján építhet csak az ingatlanra. Figyelembe véve a Teleki tér hagyományait, a piac szolgáltatásait igénybevevők körét és igényeit, a befektetőkkel szembeni elvárásként a piaci-szolgáltató funkciók megtartása, erősítése került megjelölésre. 

Az építészeti koncepció a Népszínház utca, a Szerdahelyi utca, a Karácsony Sándor és a Lujza utca által határolt mintegy 3900 m2-es területet egyben fedi le. Az épület főleg a Karácsony Sándor és a Népszínház utcával (a parkkal) kommunikál. Ezek homlokzatok egyszerre zártak és nyitottak. Nyitottak napközben, szívják magukba az odaérkező vásárlókat, átszellőztetett falaikon keresztül az egész csarnok friss levegőt kap. Zártak, mert szakít azzal hagyománnyal, hogy egész éjjel rossz érzés kering a piac körül, az új burkolat tisztán zárja körül az egész épületet. Az új épület egyik legfontosabb homlokzata a tető mely tartalmazza a környezettudatos elemeket, és megnyugtató képet ad a rátekintőknek. A két épületrészből – egy tető alatt – fog állni a piac. A két épületrészt térelhatároló falak (tűzszakasz határok) választják ketté, de az egységes tetőszerkezet alatt.

 

Vélemények (1)
Pákozdi Imre
2014.08.08.
15:18

Világ benzinkútjai, egyesüljetek!

Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk