A tenger gyümölcsei
A tavaly balesetben elhunyt, grafikusból lett ismert divattervező Jürgen Lehl Japánban élt és megvalósította sok városi nomád álmát: meg tudta osztani idejét a világvárosi pörgés és világvégi organikus farmja között, amit egy szigeten rendezett be. Tengeri hulladékokból készült, lenyűgöző munkáiból rendezett kiállítást a tokiói Modern Művészeti Múzeum. Várhelyi Judit recenziója Kovács Bence fotóival.
Jürgen Lehl neve itthon kevésbé ismert, de a tavaly elhunyt, lengyel-német származású tervező nevét viselő divatmárka igen népszerű Japánban. Az ázsiai és európai vonásokat ötvöző, kizárólag természetes anyagokat felhasználó ruhákat a legelegánsabb áruházak árulják.
Lehl több, mint negyven évet töltött Japánban, de csak a véletlenek összejátszásának köszönheti, hogy egyáltalán ide került. A hatvanas években Párizsban grafikusként próbált megélni, majd belesodródott a divat világába, New York-ban és Kaliforniában is dolgozott, mielőtt a hetvenes évek elején - útban Hong Kong felé - megszakította útját Tokióban és végzetesen beleszeretett a japán kultúrába. Letelepedett és hamarosan megalapította a Jurgen Lehl márkát, melynek első kollekciója az európai öltöny és a japán kimonó szabásvonalát ötvözte. A hetvenes években, amikor a japán divattervezők, Miyake, Kawakubo, Yamamoto meghódították a világot, Lehl bebizonyította, hogy a divat és design világában a kelet-nyugati hatás mindkét irányban működik.
Lehl második márkája, a Babaghuri collection szabadabb, kísérletező szellemű és egyben olcsóbb is. A ruhák japán és ázsiai hatásokat, kézműves hagyományokat tükröznek. A természetes anyagból gyártott textileket például ikat és shibori technikák felhasználásával színezik. A Babaghuri boltban hagyományos étkészletek, teáskannák, textilek modern átdolgozásán alapuló lakberendezési tárgyak is kaphatóak.
Lehl elkötelezett környezetvédő volt, aki megosztotta idejét tokiói design studiója és Okinawa egy kis déli szigetén fenntartott organikus farmja között. Mélyen elkeserítette, hogy a gyönyörű, trópusi szigeteket évről évre egyre jobban elönti a partra sodort szemét. Lehl rendszeresen összegyűjtötte, osztályozta ezt a szemetet és a megfakult, kifacsart, csonka darabokat összefűzve új tárgyakat készített.
A képeken látható installáció ilyen műanyag hulladékból készült és a tokiói Modern Művészeti Múzeumban (MOT) volt látható.
Várhelyi Judit