| CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY
Nézőpontok/Tanulmány

A tervezői szerepvállalás sokszínűsége a szomszédsági közösségi tervezésben

1/2

Kihasználatlan átjáróból kulturális közösségi hely és kert fotók: AAA, urbantactics.org

Clignancourt Danse sur les Rails, esemény egy közösségi kertben a régi körvasút vonalán fotók: les amis du jardin du ruisseau

Hirdetés
?>
Kihasználatlan átjáróból kulturális közösségi hely és kert fotók: AAA, urbantactics.org
?>
Clignancourt Danse sur les Rails, esemény egy közösségi kertben a régi körvasút vonalán fotók: les amis du jardin du ruisseau
1/2

Kihasználatlan átjáróból kulturális közösségi hely és kert fotók: AAA, urbantactics.org

Clignancourt Danse sur les Rails, esemény egy közösségi kertben a régi körvasút vonalán fotók: les amis du jardin du ruisseau

A tervezői szerepvállalás sokszínűsége a szomszédsági közösségi tervezésben
Nézőpontok/Tanulmány

A tervezői szerepvállalás sokszínűsége a szomszédsági közösségi tervezésben

2017.06.06. 15:10

A városfejlesztést, a városok komplex rendszereinek összehangolását, szakértő településtervező csapatok munkájára alapozott, fejlesztési stratégiák, szabályozási, rendezési és keret-tervek mentén tudjuk megvalósítani. Ugyanakkor a hetvenes évek óta egyre világosabbá válik, hogy a szomszédsági közösségi tervezéssel is párosuló városfejlesztési projektek fenntarthatóbbnak bizonyulnak. Kristály Anikó írása párizsi, bordeaux-i, nantes-i példákkal.

Szomszédsági közösségi tervezésű projektek esetében utólag kisebb valószínűséggel találkozunk elégedetlen polgárokkal, vagy alulhasznosított, szlömösödő területekkel, mert ezek a projektek olyan ismeretanyagra támaszkodnak, mely egy-egy városi mikro-helyhez, szomszédsághoz köthető ismeretek összessége, ami az íróasztal mellől nem található ki. A közösségi tervezés módszere lehetővé teszi a felülről jövő és az alulról építkező városfejlesztés összehozását egy innovációs platformra. Létrehozása elsősorban a „tervező szakember", de inkább a multidiszciplináris tervező csapat kreatív feladata. A tervező szerepvállalása, mely ebben a kontextusban innovatív és változó, minden projekt kapcsán újradefiniálódik, végleges válaszok, kőbe véshető sémák nincsenek. Úgy tűnhet, hogy a participáció révén a tervező szerepe háttérbe szorul, de ez nincs feltétlenül így. A tervező szerepvállalása egyre innovatívabb, kreatívabb, és egyre inkább meghatározó lehet ezekben a folyamatokban, ugyanis a közösségi tervezés sajátossága, hogy rendkívül kontextuális, egy adott helyen bevált módszerek nem alkalmazhatók minden esetben egyformán.

A tervező nem csak ötletterveket, vagy műszaki terveket készít, hanem a közösségi tervezést – a tényleges részvételt – lehetővé tevő eszközöket, vagy adott esetben magát a közösségi tervezési folyamatot, mint szolgáltatást találja ki. A kisközösségekkel való munkának több típusát is elkülöníthetjük a tervező szerepvállalása és az alkalmazott eszközök szerint.

  • Konzultációs és programalkotó eszközök biztosítása, mint például interjúk, kérdőívek, viselkedés térképek, child-tracking map, fórumok, műhelymunkák, szomszédsági tervezői iroda létrehozása.
  • A helyi közösség megszólítását, mozgósítását, figyelmének, érdeklődésének felkeltését, információgyűjtést, a kommunikációt célzó eszközök alkalmazása, mint például streetart, landart, esemény, performance, happening.
  • Funkciómodellezés, mely előrevetíti egy hely lehetséges használatait; egy hely belakása: installációk, ideiglenes építmények és ezekhez kapcsolódó „rendezvények" létrehozása, mely a helyi erőforrásokat mozgásba hozza és kreatív kommunikációs platformot ad a munkához.
  • Eszközök biztosítása a helyi közösség számára lakóhelyük közvetlen alakításában való részvételhez: a tervezést, építést, fenntartás megtervezését segítő eszközök.

A Párizs és Bordeaux városához köthető példák bemutatásának nem az a célja, hogy kész recepteket adjon, hanem a diverzitás, a hely és közösségei által inspirált kreatív munka felmutatása.

Az első fejezetben olyan projektek szerepelnek, melyek létrehozását és megvalósulási formáját meghatározzák a már meglévő, a projekt helyszínéhez kötődő helyi közösség cselekvésmintázatai. A második részben olyan munkák szerepelnek, melyek ideiglenes építészeti és művészeti installációkat használnak a helyi közösségek, egyének felé nyitó innovációs platformként, vagy a „nem-helyek" belakására. A cél a városi környezet alakítása a helyi szellemi (tervezés) és fizikális (építés) erőforrások bevonásával. Az esettanulmányok harmadik része a városi közösségi kertes projekteket, mint kreatív kisközösségi városfejlesztő laborokat vizsgálja. Az esettanulmányok egy része elsősorban az alulról építkező és a felülről indított kezdeményezések, tervek együttműködésének, összehangolásának lehetőségeire világít rá, másik része pedig kifejezetten a tervezői eszközrendszert gazdagító példákat mutat be.


Esettanulmányok - városi beruházások helyi közösségi programozással


Jardins d’Eole - Cour du Maroc

  • Vezető tervezők: Claire és Michel Corajoud tájépítészek
  • Tervezőcsapat tagjai: Georges Descombes - tájépítész, A.D.R tájépítész iroda, Laurent Fachard - világítástervező, Carmen Perrin - művész, Stéphane Tonnelat, Yann Renaud - szociológusok, A.E.P. Normand, E.C.E.R.P. mérnöki irodák
  • Kontextus: ZAC Cour de Maroc (Koncentrált Városfejlesztési Zóna) – 5,3 ha

Párizs nagy vasútállomásai a városkapukhoz épültek, majd ezeket fokozatosan körbenőtte a város. A mögöttük elterülő vasúti pályák, rakodó és szerviz területek a vasúti szállítás fénykorában terjeszkedtek, később viszont e területek jelentősége csökkent, illetve egy idő után az értékes belvárosi helyet foglalták más fontosabb funkciók elől. Az utóbbi évtizedekben ezek a felhagyott városszöveti zárványok a párizsi városfejlesztés értékes tartalékterületei.

Ezek a területek lehetőséget adnak arra, hogy az erősen beépített belvárosi részek kinyíljanak és a megvalósuló komplex, vagy kifejezetten park – köztér témájú fejlesztések keretében új életre keljenek (életminőség javulása, szociális szabályozó hatás). Ezen új generációs párizsi parkok/ közterek megvalósításában megfigyelhető a francia szabadtér tervezési gyakorlatban hagyományosan meglévő szociális felelősség vállalás: a helyi lakossági kezdeményezések figyelembe vétele és a lakosság részvétele minden tervezési fázisban.

A 4,2 hektárnyi területen megvalósuló multifunkciós parkot a keleti pályaudvar (Gare de l’Est) vasúti területein hozták létre, egy szociálisan kedvezőtlen helyzetű kerületben. A városrészben a zöldfelületek hiánya is problémát jelentett. Az itt élők a vasút menti nyílt területeket spontán módon kezdték el használni. Különböző közösségi funkciók jelentek meg. A környékbeliek egy játszóteret építettek, rendszeresen tartottak ünnepségeket, étkezéssel összekötött összejöveteleket, ezeknek a funkcióknak azonban hiányzott az infrastrukturális és építészeti háttere. A terület fejlesztéséről hozott döntéssel az önkormányzat szentesítette a lakosság spontán területfoglalását.

A lakossági konzultációt követően, 2002-ben került sor egy nemzetközi tervpályázat kiírásra. A földterület 2004-ben vásárolták meg a vasúttársaságtól, a kiviteli munkálatokat 2005-ben kezdték el, a park átadására 2007-ben került sor. A területen közösségi kerteket, sportpályákat, játszótereket hoztak létre. A fejlesztés teljes folyamata a helyi lakosság részvételével történt, ennek első lépéseként, az ötletpályázatot megelőzően a negyed lakosságát képviselő egyesületekkel egyeztetéseket folytattak. Az itt körvonalazódó elképzelések és igények, valamint a területen már működő funkciók feltérképezése határozta meg a későbbi tervezési folyamatot. A cél az volt, hogy a területen zajló élet folytonosságát megőrizzék és ennek az építészeti hátterét biztosítsák.

A tervezés és kivitelezés során az ökologikus szempontok prioritást élveztek pl. biotópokat és dinamikus kiültetéseket (mozgó kerteket) hoztak létre és természet-közeli növényanyag használatára, valamint a csapadékvíz területen tartására törekedtek (a vízmennyiség kevesebb, mint 6 százaléka megy a csatornába, az elfolyó vizeket a zöldfelületekbe vezetik, vagy a medencébe). A fenntartás során is hangsúlyosak az ökológiai szempontok (pl. kaszált rétek, komposztálás). A vegyszermentesség is lakossági igény, és Párizsban 2003 óta városgazdálkodási szabály is.


Játszótér a Belleville parkban

  • Tervező: Base tájépítészek

A Belleville park meredek dombján, a régi elhasználódott és veszélyessé vált játszóteret 2002-ben bezárta az önkormányzat. Az új játszótér tervezése előtt egy nonprofit szervezet bevonásával konzultációt indítottak a környék lakóinak körében. Az építészeti tervpályázati kiírást a lakossági fórumok és műhelymunka eredményeként létrejött építészeti programra írták ki. Ebből váratlan módon, nem az derült ki, hogy biztonságos és szabvány, hanem fizikai kihívásokat és a felfedezés lehetőségét biztosító, bátorságra és önállóságra nevelő, egyedi tervezésű játékteret képzelnek el gyermekeik számára a családok.

Az egyedi építészeti programra kiírt pályázatot a Base iroda csapata nyerte el, mely a helyszín adottságait - 30 százalékos lejtő 12 méteres szintkülönbség – kiaknázva adott kreatív választ. A különleges és merész, véletlenül sem szabványos építészeti feladatmegoldást a hely és a hozzá tartozó közösség együttese határozta meg, és a projekt beágyazottságát döntő fontosságúként kezelő önkormányzati hozzáállás.


Esettanulmányok - Interaktív városmegújító projektek: efemer közösségi terek, ideiglenes építészeti installációk, mint kreatív platform

Olyan közterek kerülnek itt vizsgálat alá, melyek hosszabb-rövidebb, de meghatározott időre jönnek létre a közösségi tervezés elősegítésére.
Az esettanulmányok tanúsága szerint Franciaországban jól működnek a konkrét fejlesztési célterület fejlesztésére irányuló, épített rendezvénytér és urbanisztikai műhely felállításával létrehozott ötletelős fórumok. Az épített rész a rendezvény keretéül szolgál és egy motivációs közeget ad, a fejlesztéssel kapcsolatos innovatív gondolatok felszínre kerülését támogatja, máskor előre vetíti a jövőbeni fejlesztés eredményét. Például egy kulturális centrum helyén olyan funkciókat állít fel, melyek már most belakják/ működővé teszik a területet.


Bruit du frigo projektek/ Bordeaux/ Lieux possibles (Lehetséges helyek) program

Bruit du frigo egy urbanisztikai iroda, egy kreatív alkotó-közösség és egy népiskola egyvelege. A város és a lakott területek kutatásával és aktiválásával foglalkoznak közösségi részvételre alapozott kulturális és művészeti programjaik segítségével. Projektjeik alternatív megoldásokat mutatnak fel arra, hogyan álmodjuk meg és munkáljuk ki élettereinket a helyi közösségek és más kreatív alkotó közösségek bevonásával. A cél érdekében részvételre alapozott urbanisztikai műhelyeket állítanak fel ideiglenes helyszíneken, köztéri művészeti akciók szervezői, foglalkoznak tanácsadással a megrendelők/befektetők (ált. közszféra) felé.

Települések, helyi közösségek, művészeti és kulturális intézmények / egyesületek, szociális központok, iskolák, civil szervezetek programjainak a kidolgozásában és véghezvitelében működnek közre.
Minden megmozdulásukhoz számos területről: művészet, építészet - tájépítészet, urbanisztika, kommunikáció, multimedia, grafika, szociológia... von be szakembereket, és ezekből mindig az adott feladatra szabott akciócsoportot állít fel, de mindig meghatározó a kreatív inspiráló jelleg.

A „Lieux possibles" egy kísérleti program, amely befektet a városi terekbe és részvételi alapon újraprogramozza azokat. Ideiglenesen megváltoztatja a funkciókat, ezzel aktiválja a terek kreatív potenciálját, új, valódi funkciókat és a terek lehetséges kialakítását teszteli, megmozgatja a lakók fantáziáját. Minden egyes akció-téren egy időszakos installáció és egy művészeti program valósul meg. A „Lehetséges helyek" 2008-2010-ben került megrendezésre több „epizódban", több helyszínen a bordeaux-i agglomerációban.


Lieux Possibles #1: Kreatív város és kívánatos fejlesztés (2008)

  • Megrendelő: Bruit du frigo
  • Partnerek: Beaudésert kulturális központ, Coloco tájépítészek

A helyszín a Mériadeck negyed és a Garonne folyó egy partszakasza Bordeaux-ban. Az installáció elemei: videó vetítés, játékok, tánc, bálterem, hang és szobor installációk, fürdő, masszázsasztalok, fodrászműhely... Az esemény résztvevői az akciócsoport tagjai, illetve a környéken lakók vagy arra járók voltak. A cél az volt, hogy a területet újszerűen használják (pl. a Garonne folyó partján felállított fürdőkádakban lehetett gyógynövényes fürdőt venni), megmozgassák a helyi közösséget, lehetőséget teremtve a hely közösségi funkcióinak újragondolására. Az egész esemény, mint egy városfejlesztő kommunikációs platform működött, a helyre vonatkozó motivált ötletek összegyűjtését egy az installációk részeként megépített „iroda" végezte.





Lieux possibles # 2 éPISODE 1: La Plage, Mirage à Beaudésert (2010)

  • Megrendelő: Mérignac város önkormányzata
  • Partnerek: Centre Social de Beaudésert, Coloco tájépítészek

A ’Plage-Mirage’ Beaudésert városban egy 5000m²- es területre épült, olyan ideiglenes installációként, mely előrevetíti a jövőbeni területhasználatokat: a későbbiekben a kerületet ellátó szociális és kulturális funkciókat telepít ide a város. Az installáció elemeiként műhelyeket, teaszalont, közösségi kerteket, párásítókkal ellátott multifunkcionális teraszt hoztak létre. A területen az aktív sportolásra is lehetőséget teremtettek, cross motor és kerékpár-pályát alakítottak ki. Itt az efemer közösségi terek egy olyan játékteret képeztek, mely a környékbeliek számára egy nyár idejére a kikapcsolódás helyévé vált, míg az önkormányzat a legnagyobb biztonsággal felmérhette a helyi igényeket a létesítendő kulturális központtal kapcsolatban.

Lieux possibles # 2 éPISODE 2: Le Jardin des Remparts (Rámpás kert, 2010)

  • Megrendelő: Bruit du frigo
  • Partnerek: La Cabanon Vertical

Ebben a programban egy eddig megközelíthetetlen, és a publikum számára „láthatatlan" műemléki magánkertet nyitottak meg a nyilvánosság előtt. A kert a város szívében található, ahol egyébként sincs sok zöldfelület. A terület megközelítését ideiglenes lépcső felállításával oldották meg.
A terület berendezése egyedi bútor-, videó-, és hanginstallációkat tartalmazott. A kert az akció ideje alatt civil szervezetek rendezvény helyszíneként szolgált, közkertként, koncert- és kiállítóhelyként, este pedig étteremként és „hotelként" funkcionált.

A külön ez alkalomra a kertbe tervezett fából készült rámpa – bútor rendszer, sokféle funkciót vett fel: asztalként, székként, ágyként, színpadként, pallóként, kilátóhelyként, egy visszahajló végződésénél hotelszobaként is szolgált. Ez az akció láthatóvá tette a helyi lakosság fokozott igényét a hasonló közösségi térhasználatokra a sűrűn beépített városközpontban. Városfejlesztési modellként szolgál, az efemer térhasználat létrehozott egy közösségi operatív erőt, mely a későbbiekben talál alternatívát a megvalósulásra.

Le Bistrot du Porche – „A kapualj bisztró" - 2008

A megrendelő (Mire) egy nante-i progresszív film műhely, egy egyesület, mely szomszédági kulturális akciókat is menedzsel, és más akcióik mellett, például közösségi kertet és építettek már. Nante egy panelházas lakótelepén a lakossággal való együttes munkára alkalmas műhelyt akartak létrehozni és erre hívták meg a Bruit de Frigo kollektívát. Az egyik panelépület kapubejárójához ideiglenes bisztrót építettek és ide várták a közösségi akcióban és vélemény-nyilvánításban részt venni kívánó lakosságot. A vendéglátóhely az emberi és művészeti mozgósítás eszközéül szolgált. A cél egy meghitt és inspiráló közösségi hely kialakítása, mely néhány héten keresztül a lakókkal folytatott munka helyszíne volt. A menüt egy helyi civil szervezet, a helybéli és Nante-ból ill. Bordeux-ból érkezett szakácsok állították össze. A konyhát a kapubejáró feletti lakásban működtették. Átlagosan napi 500 vendégnek szolgáltak fel a nyitvatartás két hete alatt. A lakótelep megújítására létrejött utópisztikus városépítészeti műhelyben kidolgozott ötleteket és javaslatokat azután fotómontázsokkal illusztrálták és kiállították. A dokumentációt átadták a városvezetésnek és ez alapját képezi a lakótelepre készülő terveknek.


Esettanulmányok - közösségi kertek, mint kreatív platform

A közösségi kertek nem csupán termesztő felületek, hanem a helyi közösségi élet fontos helyszínei, gyakran közösségi tervezés és autokonstrukció eredményeként jönnek létre egy-egy informális szomszédsági közösség, vagy a városnegyedhez kötődő egyesület, egy kreatív alkotócsoport, vagy az önkormányzatok indítványára. Franciaországban a városvezetés az új közparkok tervezésénél is általában külön területet szán közösségi kert létesítésére és megépíti a kert alapinfrastruktúráját. Az egyesületekhez könnyű csatlakozni (hiszen legtöbb esetben közterületek elfoglalásáról van szó), elsősorban nem tagdíj a belépő, hanem a beadott munka. Ezeket a területeket azután nem a város, hanem az egyesület tartja fenn. A párizsi közösségi kertekben a zöldségtermesztési tevékenységnél dominánsabb módon jelennek meg a kulturális és közösségi funkciók.

A „Jardin du ruisseau" alapítói Párizs XVIII. kerületében, a felhagyott körvasútvonal (la petite centure) Ornano állomásán spontán helyfoglalással hozták létre. A kertet 1998-ban, az egyik legelső közösségi kertként a környéken lakók egy csoportja alapította azzal a céllal, hogy a családok városban felnövő gyermekei láthassák, megtapasztalják a növények növekedését, termesztésük módját, az évszakok körforgását és hogy a város életében való aktív részvételre nevelje a gyerekeket.


Clignancourt Danse sur les Rails, esemény egy közösségi kertben a régi körvasút vonalán fotók: les amis du jardin du ruisseau
2/2
Clignancourt Danse sur les Rails, esemény egy közösségi kertben a régi körvasút vonalán fotók: les amis du jardin du ruisseau



A kezdeti tevékenység – a parcellák kialakítása és művelése - után egyre több kulturális – művészeti akciót vonzott be a kert és társasága. Fennállása óta számos kiállítás, performance, táncelőadás, koncert, alkotóműhely, művészi fotózás, előadás színterévé vált a közösségi kert. Egy szakközépiskola diákjainak bevonásával újrahasznosított boros hordókból esővízgyűjtő rendszert építettek; közös munkával kaptárokat telepítettek, virágos rétet, méhlegelőt ültettek. A kert végig megfelelt az alapítók kettős célkitűzésének. A kert tehát területfoglalással, teljesen lakossági kezdeményezésre jött létre és később, ezt a városvezetés elfogadta, közterület-foglalási megállapodást írtak alá a várossal.

Jelenleg 300 magánszemély és 20 szervezet a tagja. Ahogy szaporodtak a hasonló kezdeményezések, Párizs a közösségi kertekre kidolgozott egy szabályzatot, melyet kertek használói elfogadnak, aláírnak. Ez a «Charte Main Verte» („Zöld kéz karta"), mely nemcsak a biotermesztést irányoz elő, hanem a városnegyed életében való aktív részvételt és szezononként legalább egy kulturális program szervezését. Bárki kapcsolódhat az itt folyó munkához, aki jelentkezik (a tagok a minimális tagdíj befizetésén túl munkájukkal járulnak hozzá a terület működéséhez és fenntartásához).

Ebben az esetben nem volt kívülről jött kreatív tervezői segítség, vagy akár a közösség által manifesztált programnak infrastruktúrát, fizikai környezetet álmodó építész. A tervezők is a helyi autonóm közösség részeként alkottak. A Petite Centure nyomvonalán azóta több közösségi kert és sétány is létesült. Párizs városa felismerte a körvasút területének megnyitásában rejlő lehetőségeket, 2015-ben döntés született a vasúttársasággal a Petite Centure megnyitásáról, és a helyi közösségekkel való együttműködésre alapozott fejlesztési programot indítottak. Ennek keretében a vonal több régi állomásépületében közösségi tervezési irodát nyitottak, ahol folyamatosan várják a lakosság részéről érkező inputot mind a tervezés, mind a későbbi funkciókra és fenntartásra tett javaslatok terén. A 2017-től kezdődő közösségi tervezési és építési munkákra három csapat nyert pályázati úton megbízást a várostól.

Atelier d’architecture autogérée (AAA): Eco-Urban Network - ECObox

AAA városi akciócsoport kezdeményezései a városi életmódok változatosságának megőrzését és növelését, rugalmas térhasználatok létrehozását célozzák.
Egyik első akciójukkal hozták létre az ECObox elnevezésű közösségi kertet Párizs egyik kerületében, mely újrahasznosítható anyagokból és a helyi közösség részvételével épült meg és fenntartását is az ott lakók végzik. Kialakítása moduláris és mozgatható, költöztethető, változatos funkciókkal belakható.

 

AAA: 56

Az „56" egy épületek közti átjáró Párizsban, mely évek óta bezárva állt. 2005-ben a párizsi önkormányzat meghívta az Atelier d’Architecture Autogérée– t az Ecobox projekt tapasztalatainak hasznosítására a 200 m2-es területen.
A helyi lakosokkal, egyesületekkel és iskolákkal folytatott párbeszédet követően az AAA javaslatot tett a fejlesztési programra. Ennek megvalósulásaként új funkciók jelentek meg a területen (közösségi pavilon, közösségi kert, teaházak, piknikező hely).

Egy ökologikus építészettel foglalkozó civil szervezet iskolát létesített hat hónapon keresztül, ahol el lehetett sajátítani az ökologikus építészet technikáit, ezzel párhuzamosan folyt a lakosok részvételével a terület fejlesztése, mobil üvegházat és a közösségi kertet hoztak létre. A beépítés öko elemei: fa szerkezetű fogadóépület, komposzt WC, esővíz gyűjtő zöldtető, újrahasznosított anyagok, napelemek. A közösségi helyet nagyjából negyven aktív tag és a látogatók használják kertészkedésre, bio zöldség termesztésére, előadások tartására, kiállítótérnek, megbeszélésekre, koncertekre, vetítésekre, szemináriumokra. Az eddig megvalósult programok között: egy amszterdami közösségi kert projekt bemutatása, mag és növény csere-bere piac, felolvasóest a költészet napja alkalmából palacsinta-partival, filmvetítés, karácsonyi vásár, koncert és büfé, komposzt tanfolyam stb. Az AAA építészei a programalkotás, a tervezés és megépítés során is a helybeliekkel dolgoztak.


Kihasználatlan átjáróból kulturális közösségi hely és kert fotók: AAA, urbantactics.org
1/2
Kihasználatlan átjáróból kulturális közösségi hely és kert fotók: AAA, urbantactics.org

 

Konklúzió

A bemutatott példákat áttekintve elmondható, hogy a közösségi tervezés megvalósításának is van speciális tervezési igénye, melynek sikeressége nagyban múlik a tervező (-csapat) kreativitásán. A közösségi tervezéssel zajló városfejlesztések a városok megújításáért és fenntarthatóságáért végzett munka innovációs területét adják. A részvételi tervezési munkában a tervező kreatív platformot és eszközöket biztosít egy szomszédságnak, hogy érdemben vehessenek részt környezetük alakításában. A tervező a közösség helyhez fűződő gondolati erőterét, innovatív módon gazdagítja, illetve átfogó műszaki tudását a közösség rendelkezésére bocsátja. Hozzáállása adaptív, flexibilis, inspiráló és a tervezés során a kontextualitás igényével dolgozik. Nem csak a design, hanem a design processzus tervezője is. Jelenléte, kreativitása és szakértelme lehetővé teszi az egyedi, a helyi igényekre készülő megoldásokat.
A részvételi városfejlesztés hozzájárul az élhetőbb városok kialakulásához, mert lokális ismeretanyagot hasznosít, valós igényeket támogat, fokozza a lokális autonómiát. A közösségek tudatosodását, erősödését hozza, a helyiek felelősségvállalásának növelésével az épített környezet, vagy a városi zöldfelületek hosszú távú fenntartását is biztosíthatja. A szomszédsági közösségi tervezés lokálpatriotikus jellege miatt enyhíti a globális gazdasági, politikai érdekeknek való kiszolgáltatottságot.

Akkor működik jól a közösségi tervezési folyamat, ha a szabályozások támogató keretet adnak a helyi kezdeményezéseknek. Ehhez a civil lakosság és a városvezetés megfelelő irányultsága szükséges. Ennek létrejöttében is fontos szerep juthat a jövő tervező generációinak, melyek munkájában a közösségi részvétellel zajló tervezés alapkövetelmény lesz, amennyiben kizárólag a környezetileg és szociálisan is fenntartható város jövőképét tartjuk perspektivikusnak.

Kristály Anikó


Források:

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Salgótarjáni utcai zsidó temető // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:15
9:15

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Design

Premontrei templom, Ócsa // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:14
8:50

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.