A tiny house mozgalom hatása a magyarországi vidéki szállásépületekre

A tiny house mozgalom olyan építészeti és egyben társadalmi-környezetvédelmi program, amelynek középpontjában az élettér egyszerűsítése, minimalizálása áll.

A koncepció lényege, hogy ezekben a körülbelül 40 m²-es házakban csak a nélkülözhetetlen berendezési elemek jelenjenek meg, ennek segítségével pedig a lehető legalacsonyabbra redukálódjon az ott lakók energiafelhasználása és fenntarthatóvá is váljon az általuk vezetett életforma. Amellett, hogy mindez környezetvédelmi hatással társul, természetesen nem utolsó szempont az anyagi kiadások szabályozása, illetve a minimalista esztétika megteremtése.

A mozgalom kialakulásának előzményeként lehet megemlíteni a XIX. században induló “shoutgun house"-hullámot, amely a fekete amerikai munkás családok lakhatását biztosította. Elméleti háttere szintén ebben a században gyökerezik, és többek között Henry David Thoreau Walden (1854) című munkájához köthető, amely a szerző személyes tapasztalatai alapján mutatja be a várostól elszakadó, természethez közeli, egyszerű életmód hatásait.

A modern tiny house-koncepció elterjedése az 1970-es években indult meg, amikor olyan művészek döntöttek a városból való szabadulás mellett, mint Allan Wexler. Ettől kezdve számos publikáció jelent meg, amely sikeresen propagálta a “vissza a természetbe" szemléletmódot és amely a fölöslegesen nagy, funkciótlan és ezzel együtt nagymértékben környezetszennyező lakóépületekkel vette fel a harcot.

A pusztán funkcionális kabinok népszerűsége Jay Shafer munkássága nyomán és a 2008-as gazdasági világválság idején ugrott meg jelentősen. 2002-ben Shafer Greg Johnsonnal, Shay Salomonnal és Nigel Valdezzel megalapította Small House Societyt, ahol azonnal megkezdődött a különböző útmutatók, kézikönyvek publikálása a Small House Movementről. 2008-tól rengeteg ember kényszerült arra, hogy kiadásait minimalizálja, így a tiny house-ok olcsó előállításuk és fenntarthatóságuk miatt addig még nem látott népszerűségnek kezdtek örvendeni. Az élettér csökkentése, a fölösleg elhagyása miatt ezeknek a lakóhelyeknek automatikusan visszaesett az energiafelhasználása is. Pénzügyileg sokaknak sikerült stabilizálódniuk, ökológiai lábnyomuk pedig jelentősen kisebb lett.

Ahogy a gazdaság megindult a felépülés útján, ezek a kis kabinok is túlléptek a pusztán lakhatási szerepükön: home office-ok, vendégházak létesültek ugyanennek a minimalista mintának az alapján. Előbbire a covid-időszak alatt alakult ki jelentős igény. Utóbbiak létrejöttével párhuzamosan olyan fogalmak jelentek meg a turisztika szótárában, mint a konténerház – amely lényegében nem, csak anyagában különbözik a fából épült kabinoktól –, vagy a lombház. A tiny house-hoz hasonlóan mindkettő a kezdeti funkcionális lakhatási helyzetből nőtte ki magát turistacélponttá.

Kevésbé funkcionális – de innen gyökerezik –, a glamping és a dizájnkabin is, amelyeknél a kivitelezéskor már sokkal inkább előtérbe került a luxus, a kényelmi és az esztétikai szempontok figyelembe vétele, mint elődeiknél. Ennek ellenére az utóbbi két típus is jelentősen kisebb ökológiai lábnyommal bír, mint egy “hagyományos" vendégház, hiszen energiaellátásuk többnyire elektromos árammal és nem gázzal vagy egyéb fűtőanyaggal működik.

A kabinok legjellemzőbb anyaga a fa és az üveg. A fa az épület szerkezete és a falakat alkotó matéria, az üveg a környezettel való párbeszédet, a beltér és a kültér összekapcsolását eredményezi. A turisztikai célú felhasználás – főleg a skandináv és az észak-amerikai dizájntrendeket követve – itthon is egyre terjed. Ezek a beruházások szinte kivétel nélkül magánjellegűek, sőt, sok esetben a tulajdonosok nem is kérnek fel külön építészt, hanem ők maguk tervezők és/vagy a kivitelezők. Ilyen például két kismarosi ház, a Bohém Kabin és a Tölgy Kabin, valamint a zebegényi Kanyar Kabin.

A Bohém Kabint egy korábban már álló házból alakították át. A meglévő épületen fontosabb belső, technológiai felújításokat végeztek, illetve az építészeti átalakításokat is úgy kivitelezték, hogy további építési engedélyek kérésére ne legyen szükség. A sátortetős faház végül egy kényelmes, modern köntösbe bújtatott, a városi életből való kiszakadást biztosító épületté alakult át.

A Tölgy Kabint gyakorlatilag teljes mértékben saját tulajdonosai tervezték és kivitelezték. A műszaki rajzot tervező építészt már látványtervvel és pontos paraméterekkel keresték meg. A nagy belmagassággal és üvegfelületekkel nyitották meg a ház terét a privát szférát biztosító erdő felé.

A Kanyar Kabint egy régi kis nyaralóból alakították át. A Kanyar A-frame stílusú ház, természetes anyagokból épült, a fenntarthatóságot és az egyszerűséget szem előtt tartva. Ezzel együtt törekedtek a kényelmi funkciók maximalizálására. A szintén zebegényi Hegyi Kabin a Kanyar Kabin üzemeltetőjéhez tartozik, ennek tervezésére már Birkás Zoltán verőcei építészt kérték fel – az előzőkhöz hasonlóan – saját elképzelések alapján, melynek központi koncepciója volt, hogy a Dunakanyar természetvilágát beemelje a kabin terébe. Ennek eszközei az “élő fal", amelyet növényekkel ültettek be, valamint a homlokzati üvegfal, amely az előbbi házhoz hasonlóan a külső látvány felé nyitja ki a belső teret. 

A Börzsönytől kelet felé haladva, Mátrakeresztesen is találkozhatunk néhány kabinnal, mint a Fenyővölgy vagy a mára átalakult Studio This által tervezett Kabinka, a saját tervezésű kabinok sorát pedig a kétszemélyes PanoNest erősíti, a zempléni hegyvonulatra táruló kilátással.

A Bükk lábánál, a Síkfőkút tó mellett pedig talán a legnépszerűbb magyarországi “rezervátum", a noszvaji Treehouses komplexuma terül el. Utóbbiak már nem saját kivitelezésű szállások: az egri ARKT Építész Stúdiót bízták meg a négy lombház tervezésével. A lábakon álló könnyűszerkezetes épületek a hegy oldalában felfutó erdei telken épültek, szinte egybeolvadva a természeti környezettel. A tervezéskor ügyeltek a nagyobb, idősebb fák védelmére, így a házak alapozásakor csak legszükségesebb mennyiségű bentont használták. A házak a tó felé nyitottak, másik három oldaluk deszkafallal borított, annak érdekében, hogy a használóik ne zavarják egymást. Korábbi cikkünkben részletes leírást adunk a házak szerkezetéről, funkciójáról. A kabinok közös jellemzője, hogy maximum két férőhelyesek, és célközönségük elsősorban a párok, illetve kis baráti társaságok, nem pedig nagycsaládok, amely jelentős különbség a megszokott vendégházakhoz képest. Ugyanez igaz a kapolcsi SZIKLÁKra is, mely a Treehouses komplexum részét képezi. A SZIKLÁK épületei a Média Építészeti Díjának 2022-es indulói is egyben, amelynek közönségszavazásán még lehet értékelni a projektet.

Noszvaj nemcsak a lombházairól, hanem a Három Ház projektjéről is híres, melynek tervezésére Csongrádi Jánost kérték fel. A három épület külön telkeken, de egymás szomszédságában helyezkedik el. “A lejtős terepviszonyok, az erdősödött hegyoldal, a lenyűgöző panoráma olyan természetközeli inspirációs hátteret jelentettek, melyek elvezettek a lábakon álló, acélszerkezetes, faanyagú külső és belső borítással ellátott, a délnyugati kilátás felé nagy ablakfelületekkel néző, korcolt fémlemez fedésű épületek megtervezéséhez." – írja a vezető tervező.  

Az ARKT Stúdió mellett olyan építészeket, irodákat érdemes megemlíteni a témában, mint a Hellowood Kft., a Béres Építésziroda Kft. és az RJZS Architects, akik Zebegényben tervezték meg a 12 lábon álló házat. A Hellowood nevéhez kötődik az Őrségi Fürdőház, amely szerkezetében kitűnően illeszkedik a környéki parasztházakhoz, de számos olyan projektjük is van, amelyek keretében, lakókabinokat vagy home office-okat hoznak létre nemcsak turisztikai, hanem piaci céllal is. Ezeknek hatalmas előnye, hogy a helyszínre kiszállítva könnyen és gyorsan összerakhatók, energiafelhasználásuk pedig alacsony.

A Béres Építésziroda Kft. Vonyarcvashegyen és Kőszegen is tervezett kabint. A Cabin Balaton elsődleges célja a glamping trendek és a természettel való kapcsolatteremtés, a Mohás Kabiné a természet értékeinek tiszteletben tartása és egy kényelmi, egy ember által felépíthető búvóhely kialakítása volt. Előbbi jellegzetessége, hogy elrugaszkodik a “hagyományos" kabin-szerkezettől, és egy élére fordított hasábban alakítja ki a belső tereket.

A Zalai dombság szőlőhegyén, Nagyradán állnak a Petrus Ferenc által tervezett és a tulajdonosok által kivitelezett WoodParadise A-frame házai, amelyek betonalap helyett talajcsavarokra épültek, nagy ablakaik miatt pedig fontos elemük a természetes fény. A tervek szerint a jövőben több, egymástól távolabb eső faház is épül még ide, amely így lakott területtől távol eső bulihelyszínként is szolgálhat.

Az őrségi Csillagkabinok ötletét az űr és a csillagok adták. A Berta Balázs által tervezett három kabint kívülről egyforma faburkolatot kapott, belülről viszont egyedi berendezést, melyeknek jellemző színei a sárga, a vörös és a zöld. A sárga Space POP kabin a bohémságot testesíti meg, a vörös HeyMars a sötét égbolton feltűnő karakteres fényeknek ad otthont, a zöld HyperMoon pedig az őrségi helyszín adottságaira reflektál. Mindhárom ház alapterülete 36 m², de a galériaszintnek köszönhetően 54 m²-es a kihasználható terület. A közel 6000 négyzetméteres birtok házai egyszerre biztosítanak privát szférát és közösségi együttlétet a saját jacuzzival és terasszal rendelkező kabinoknak, valamint a közös nyári konyhának köszönhetően.

Azáltal, hogy a kabinok egytől egyig természetközelben helyezkednek el, egyértelmű, hogy nem a hagyományos, fogyasztói turizmust támogatják, hanem élhető, relaxációs környezetet alakítanak ki az odautazók számára, természetesen a lehetőségekhez mérten minden kényelmi funkciót megadva. Néhány kabinban ugyanis wellness részleg is található. Ez dézsát vagy jacuzzit, esetenként szaunát is jelent. Dézsa található például a Tölgy Kabinban, a Kabinkában és a noszvaji Fekete Rigóban, Sárga Rigóban és Mini Noszvajban is, jacuzzi pedig a PanoNestben, a Fenyővölgyben, a WoodParadise-ban, a noszvaji Treehouses-ban, és az őrségi Csillagkabinokban is. A pezsgőfürdők legtöbb esetben szaunával is társulnak. A kismarosi Bohém Kabin különlegessége, hogy a fafűtésű dézsa és a szauna mellett még sószoba is található itt. Ráadásul a felsoroltak közül ez az egyetlen olyan kabinház, amely nemcsak párok vagy négyfős baráti társaságok, hanem hatfős családok elszállásolására is alkalmas.

Akinek kevésbé fontos a wellness, és inkább az aktív kikapcsolódás mellett dönt, az Budapesttől nem messze, a zebegényi Hegyi Kabin és Kanyar Kabin adta lehetőségek között is megtalálhatja a számára megfelelő elfoglaltságot, a kirándulást, az olvasást, a főzést, az evezést, sőt, még a kertészkedést is.

Ezen kabinok tulajdonképpen egytől egyig teljesítik azt a Thoreau-féle “követelményt", amely a vidéki, csendes, elvonuló életet részesíti előnyben. A magyarországi kabinok az első tiny house-okhoz hasonlóan az ember által még el nem foglalt természethez közel, és ebbe a természetbe illeszkedő módon szolgálják ki a turisztikai igényeket. Funkcionálisak, nagyobb részben természetes anyagokból épültek és energiaellátásuk minimalizálható, ezáltal fenntarthatóbbak, ugyanakkor mégis biztosítják azt a kényelmet, amelyre a látogató egy nyaralás, évközi üdülés vagy csak egy kikapcsolódást szolgáló hétvége alkalmával számít.

Schell Réka