Épületek/Középület

A Tornyai János Múzeum bővítése

1/72

Neolit kori lelet: Kökénydombi Vénusz

?>
Neolit kori lelet: Kökénydombi Vénusz
?>
Neolit kori lelet: Kökénydombi oltár
?>
Csőtalpas rézkori edény
?>
Tornyai Múzeum: ilyen volt
?>
Tornyai János, fotó: Varga MártonTornyai János mellszobra: Gyenes Tamás, 1956.Áthelyezve, felújítva: Návay Sándor, 2012.
?>
Dr. Rapcsák András utcáról, fotó: Varga Márton
?>
Dr. Rapcsák András utcáról, fotó: Varga Márton
?>
Dr. Rapcsák András utcáról, fotó: Varga Márton
?>
Dr. Rapcsák András utcáról, fotó: Varga Márton
?>
Dr. Rapcsák András utcáról, fotó: Varga Márton
?>
V. Nagy Nándor: Nézőpont – Lucien Hervé emlékére, fotó: Varga Márton
?>
Bessenyei Kulturális Központ és a szerb ortodox templom, fotó: Varga Márton
?>
Dr. Rapcsák András utcáról, fotó: Varga Márton
?>
Dr. Rapcsák András utcáról, fotó: Varga Márton
?>
Deák Ferenc utcáról, fotó: Varga Márton
?>
Deák Ferenc utcáról, fotó: Varga Márton
?>
Deák Ferenc utcáról, fotó: Varga Márton
?>
Deák Ferenc utcáról, fotó: Varga Márton
?>
Szegfű utcáról, fotó: Varga Márton
?>
Szegfű utcáról, fotó: Varga Márton
?>
Szegfű utcáról, fotó: Varga Márton
?>
Szegfű utcáról, fotó: Varga Márton
?>
Udvar, fotó: Varga Márton
?>
Udvar, fotó: Varga Márton
?>
Nagy Nándor: Archaikus bak, fotó: Varga Márton, Archaikus bak és Nézőpont (Lucien Hervé emlékére): V. Nagy Nándor, 2012.
?>
Fogadóépület, földszint, fotó: Varga Márton
?>
Látványraktár, fotó: Varga Márton
?>
Látványraktár, fotó: Varga Márton
?>
Fogadóépület, földszint, fotó: Varga Márton
?>
Régi lépcső, fotó: Varga Márton
?>
Képzőművészeti kiállítóterem, fotó: Varga Márton
?>
Udvar, fotó: Varga Márton
?>
A saroképület felső szintjén, fotó: Varga Márton
?>
A saroképület felső szintjén, fotó: Varga Márton
?>
Néprajzi gyűjtemény, fotó: Varga Márton
?>
Néprajzi gyűjtemény, fotó: Varga Márton
?>
Néprajzi gyűjtemény, fotó: Varga Márton
?>
Néprajzi gyűjtemény, fotó: Varga Márton
?>
Néprajzi gyűjtemény, fotó: Varga Márton
?>
Restaurátor műhely, fotó: Varga Márton
?>
Régészeti raktár, fotó: Varga Márton
?>
Udvar, fotó: Varga Márton
?>
Fogadóépület, földszint: könyvtár, fotó: Varga Márton
?>
Fogadóépület, emelet: időszaki kiállítás, fotó: Varga Márton
?>
Dr. Rapcsák András utcáról, fotó: Varga Márton
?>
Helyszínrajz
?>
Pince
?>
Földszint
?>
Emelet
?>
Hosszmetszet
?>
Látványterv
?>
A Tornyai János Múzeum megnyitója, fotó:Varga Márton
?>
A Tornyai János Múzeum megnyitója, fotó:Varga Márton
?>
A Tornyai János Múzeum megnyitója, fotó:Varga Márton
?>
A Tornyai János Múzeum megnyitója, fotó:Varga Márton
?>
A Tornyai János Múzeum megnyitója, fotó:Varga Márton
?>
A Tornyai János Múzeum megnyitója, fotó:Varga Márton
?>
A Tornyai János Múzeum megnyitója, fotó:Varga Márton
?>
A Tornyai János Múzeum megnyitója, fotó:Varga Márton
?>
A Tornyai János Múzeum megnyitója, fotó:Varga Márton
?>
A Tornyai János Múzeum megnyitója, fotó:Varga Márton
?>
A Tornyai János Múzeum megnyitója, fotó:Varga Márton
?>
A Tornyai János Múzeum megnyitója, fotó:Varga Márton
?>
A Tornyai János Múzeum megnyitója, fotó:Varga Márton
?>
A Tornyai János Múzeum megnyitója, fotó:Varga Márton
?>
A Tornyai János Múzeum megnyitója, fotó:Varga Márton
?>
A Tornyai János Múzeum megnyitója, fotó:Varga Márton
?>
A Tornyai János Múzeum megnyitója, fotó:Varga Márton
?>
A Tornyai János Múzeum megnyitója, fotó:Varga Márton
?>
A Tornyai János Múzeum megnyitója, fotó:Varga Márton
?>
A Tornyai János Múzeum megnyitója, fotó:Varga Márton
?>
A Tornyai János Múzeum megnyitója, fotó:Varga Márton
1/72

Neolit kori lelet: Kökénydombi Vénusz

A Tornyai János Múzeum bővítése
Épületek/Középület

A Tornyai János Múzeum bővítése

2013.04.03. 11:08

Projektinfó

Földrajzi hely:
Hódmezővásárhely, Magyarország

Építészek, alkotók:
Vesmás Péter

Tornyai János Múzeum

URL:
Tér és Forma-Szeged Építéstervező Kft.

Tervezés éve:
2010

Építés éve:
2012

Bruttó szintterület:
1800 m2

Stáblista

építész munkatársak: Fontos Rómeó, Zákányi Ildikó, Sipos György, Simó Anna, Góg Bence, Egedi Gergely, Vig Viktor, Priskin Zoltán
szakági tervezők:
Lakatos László (Szerkezet és Forma Kft.) – statika
Bodó Attila, Tábory Tamás (Domi Épületgépészet Kft.) – gépészet
Papp Antal (Intenzitás Kft.) – elektromosság
V. Nagy Nándor – Nézőpont és Kecskebak szobor
generálkivitelező: Építészmester Zrt.
helyszín (cím): Hódmezővásárhely, Dr. Rapcsák András u. 16-18.
építtető/megbízó: Hódmezővásárhely Önkormányzat  

Letölthető dokumentumok:

2012 őszén adták át a hódmezővásárhelyi Tornyai János Múzeum bővítését, a Vesmás Péter által vezetett szegedi Tér és Forma építésziroda munkáját. A múzeum nem csak látogatóbarát szolgáltatásokkal, hanem többek között új kiállítótérrel, könyvtárral, raktárakkal és látványraktárral, valamint reprezentatív fogadótérrel bővült. Az új részek a régitől markánsan elkülönülő, szokatlan felületet kaptak - V. Nagy Nándor restaurátor munkájának eredményeképpen.

„Mindent megvizsgáljatok, ami jó, azt megtartsátok" (Pál 1.Thessz.5.21)

A Tornyai János Múzeum története

A hódmezővásárhelyi városi múzeum megalapításának ötletét Tornyai János festőművész vetette föl a 19. század végén. A gyakorlati megvalósítás az 1904-es ipari és mezőgazdasági kiállítás nyomán indult el, akkor ugyanis a kiállításhoz kapcsolódóan egy néprajzi bemutatót is láthatott a közönség. Anyagát Kiss Lajos, a későbbi néprajztudós gyűjtötte egybe Tornyai útmutatása alapján. Ennek sikere, országos szaktekintélyek véleménye, és helyi művészek ösztönzése nyomán döntött a város vezetése 1905 februárjában a múzeum megalapítása mellett.

A múzeum anyagát Kiss Lajos újabb néprajzi gyűjtése alapozta meg. Végleges helyet azonban hosszú ideig nem kapott, a bérelt helyekre való gyakori költözést a tárgyak megsínylették. 1914-ben állami segélyből vásárolta meg a város a múzeum mai épületét (Dr. Rapcsák András út 16.), amelyben azonban több más intézmény is működött, így a gyűjtemény elhelyezése nem kapott végleges megoldást.


Helyszínrajz
46/72
Helyszínrajz

Szakszerű régészeti ásatások 1929-ben indultak meg a város határában, Banner János szegedi egyetemi tanár vezetésével. A kökénydombi ásatáson olyan gazdag és nagy jelentőségű neolit kori telepet tárt föl, melynek anyagával megvetette a régészeti osztály alapját. A képzőművészeti gyűjteményt Tornyai János hagyatéka alapozta meg, aki 1936-ban 923 művét a városnak adományozta.

A múzeum 1946-ban vált önálló, saját költségvetésű intézménnyé, és 1948-ban került végleges, mai helyére. 1951-ben vette fel Tornyai János nevét. 1962-ben a Csongrád Megyei Tanács kezelésébe került. A megye múzeumainak központjává a szegedi Móra Ferenc Múzeumot jelölték ki, így a Tornyai János Múzeum is ennek egyik intézménye volt, három kiállítóhellyel: Alföldi Galéria (1985), Csúcsi Fazekasház (1974), Kopáncsi Tanyamúzeum (1975). 2007. január 1-től a Hódmezővásárhelyi Önkormányzat vette kezelésébe a múzeumot. Jelenleg Tornyai János Múzeum és Közművelődési Központ néven működik.

A múzeum régészeti, néprajzi, képzőművészeti és helytörténeti gyűjteménnyel rendelkezik. Állandó kiállításai: Hétköznapok Vénuszai (régészet), Vásárhely népművészete (néprajz), Az Alföld képzőművészete a 20. század közepéig (képzőművészet). Legfontosabb időszaki kiállítása az 1954 óta megrendezett, országos jelentőségű Vásárhelyi Őszi Tárlat.


Látványterv
51/72
Látványterv

 

A múzeum bővítésének programja

A Tornyai János Múzeum 2005-ben ünnepelte fennállásának százéves évfordulóját. A múzeum épülete, kiállítóhelyei és azok felszereltsége azonban nem felelt meg az új évezred igényeinek. Az eredeti elképzelések szerint közel 85%-ban európai uniós forrásokból finanszírozott, cca. 365 milliós fejlesztés egyik részét az épületfejújítás, másik részét pedig a különböző látogatóbarát szolgáltatások fejlesztése képezte.

Épületfelújítás

A múzeum új bejárati épülettel bővül, tágas, világos tér fogadja a látogatót, ahol számos új és korszerű szolgáltatással találkozik. Itt kap helyet három szinten a látványraktár, a könyvtár és olvasóterem, valamint egy kiállító terem. A meglévő múzeumi épülethez való szerves kapcsolódást biztosító átkötés is megújul.

Látogatóbarát szolgáltatások fejlesztése

A látogatók komfortérzetét növelő szolgáltatások többsége az új bejárati részben összpontosul: ruhatár, múzeumi bolt, mosdók, érintőképernyős információs pultok, ülőbútorok, stb.. Kiemelt fontosságot kap a bővített épületrész teljes körű akadálymentesítése. A megvalósítás során fontos szakmai követelmény volt a műtárgyvédelem, melynek érdekében nagy hangsúlyt kellett fektetni a korszerű installációra, a biztonsági berendezésekre, valamint a műtárgyvédelem többi, alapvető előírásaira (világítás, páratartalom szabályozása stb.).

A bővítés 

2007-ben tanulmányterv készült a hódmezővásárhelyi Tornyai János Múzeum átfogó fejlesztésére. „A BŐVÍTÉS keretbe foglalja a múzeum múlt századi fizikai és szellemi történetét: megjelenésében visszafogott, de karakteres, egyben simuljon a régihez, igazodjék léptékéhez, és örökítse azt. Szóljon a máról és képes legyen a jövő befogadására." (részlet a tanulmánytervből)

 


Dr. Rapcsák András utcáról, fotó: Varga Márton
13/72
Dr. Rapcsák András utcáról, fotó: Varga Márton

 

A Tornyai János Múzeum a Dr. Rapcsák András, a Deák Ferenc, a Szegfű és a Mária Valéria utca által határolt tömb meghatározó épületegyüttese. Bővítésére északról a szanálásra ítélt földszintes sarokház telke, délről 'szocreál' lakóházak felőli oldalkertje - a „foghíj" - ad lehetőséget. Ez utóbbi helyszínen épül föl a múzeumegyüttes bejárati fogadóépülete, mely szervesen kapcsolódik a Dr Rapcsák András utca 16. szám alatti múzeum épületéhez. Ezt az eklektikus, tégladíszes, helyi védettségű épületet Sándy Gyula tervei alapján Dr. Imre József kórházi főorvos építtette magának. A Város 1913-ban vásárolta meg múzeum és könyvtár céljára. Egy ideig Tornyai János is lakott itt. Államosításakor a szomszédos Klein ház (Dr Rapcsák András u.18.) hozzácsatolásával bővült a város múzeumépülete. 

 


Deák Ferenc utcáról, fotó: Varga Márton
16/72
Deák Ferenc utcáról, fotó: Varga Márton

 

Az új bejárati fogadóépület a "téglás épület" és a „szocreál" lakóház közötti foghíjat tölti ki, a Dr. Rapcsák András utcától egészen a Szegfű utcáig nyúlva. Míg a földszint - a foghíj nyitottságát örökítendően - szinte teljesen átlátható, a kiállítóterem funkció miatt az emelet tömör. Volt itt korábban egy melléképület is, ennek helyére került a múzeum oldalszárnya. Az ebben található helyiségek a belső átriumra nyílnak. A bővítésből adódó parkolási igényt az első ütemben a telken belül kellett megoldani. Ha majd elkészül a múzeum közelében a térszint alatti parkoló, az udvar teljes területét parkosítani lehet.

 


Dr. Rapcsák András utcáról, fotó: Varga Márton
45/72
Dr. Rapcsák András utcáról, fotó: Varga Márton

 

A múzeum két fő funkconális egységből áll: az üzemi rész, mely jelenleg is és a későbbi fejlesztés szerint is a Dr. Rapcsák András u. 18. számú épületben van; illetve a látogatók számára szolgáló múzeumi kiállító tér, ami a 16. sz. alatti téglaépületben (valamint az emeleten átnyúlva, a 18.sz. alatti épületben) van, ami most bővül az új fogadóépülettel. A fogadóépület földszintje előcsarnokként és rendezvénytérként szolgál, amelyben a "téglás épület" díszes tűzfala maradéktalanul érvényesülni tud. Innen érhető el a teljesen üvegburkolatú látványlift is, amely az új bővítmény és a “téglás" múzeum összes eltérő szintjét kiszolgálja. Az előcsarnokot - a Szegfű utcára való kitekintéssel – a múzeumi könyvtár zárja olvasóteremmel - mely alkalmanként oktató kabinetként is szolgál –, kutatásra alkalmas dolgozóhelyekkel, valamint a déli oldalában galériásan kialakított kétszintes tömörpolcos tárolórendszerrel berendezett könyvraktárral. A könyvtár előtti sáv üveges portáljaival megnyílik a belső átrium és a parkosított udvar felé, és erre a sávra befut az udvar téglaburkolata is. A könyvtáros–népművelő munkahelye elvileg 2. (hátsó) recepcióként is szolgálhat.

 


Szegfű utcáról, fotó: Varga Márton
22/72
Szegfű utcáról, fotó: Varga Márton

 

A pincében tágas - a megyében egyedülálló műtárgy-bemutatási megoldásként - látványraktár van, amely a belső átriumból kap megvilágítást. Utca felőli végét az installációs raktár zárja. Itt van a liftgépház, és ide érkeznek a gáz- és vízbeötések is. Az emelet teljes területe kiállítótér, mely észak felől, hosszanti irányban húzódó, üvegtető sávval van bevilágítva. Ez a kiállítótér önálló installációs raktárral rendelkezik. Az új és a meglévő épület összekötése a középfolyosó, a lépcsők és az akadálymentes lift csomópontjába került. A "téglás épület" tetőteréből van leválasztva a kötőgerendák fölötti, önálló, szilárd födémes, hőszigetelt szakipari térelhatárolású kazán- és szellőző gépház, amely kiszolgálja a bővítmény komplex klimatizálási igényét. Az új épületszárny tetejére is innen lehet kijutni. A bővítés során két udvari épületet el kellett bontani, az itt lévő tárgyak jelentős része a pince látványraktárában kapott helyet. A régi épületben az emeleti átkötés miatt egy előadóterem szűnt meg. 

 


Neolit kori lelet: Kökénydombi Vénusz
1/72
Neolit kori lelet: Kökénydombi Vénusz

 

A múzeum másik oldalán, a Deák Ferenc utca felőli részben raktárak vannak, amelyek helyet adnak a múzeum 150 ezer műtárgyból álló gyűjteményének. Ebben az épületszárnyban a földszintre kerül a restaurátor műhely, egyrészt a műtárgyak szállítása miatt, másrészt így a műhelyben folyó munkát az utca felé is meg lehet nyitni, illetve mutatni. Ennek a szárnynak a pincéjébe kerülnek a régészeti anyagok, míg az emeletre a néprajzi gyűjtemény darabjai. A raktárak maximális kihasználtsága céljából ún. tömörpolcos, sínen csúsztatható tárolórendszert építenek be. A raktárakat a legmodernebb műtárgyvédelmi- és biztonságtecnikai berendezésekkel szerelik fel. Ez az épületszárny a látogatók előtt zárva van, ugyanakkor időszakonként ide is szerveznek bemutató sétákat. 

 

Régészeti raktár, fotó: Varga Márton
41/72
Régészeti raktár, fotó: Varga Márton

 

A határoló bővítmények egységes kialakítása összefogja a meglévő épületek eltérő karakterét. Tömegük és párkánymagasságuk illeszkedik mindkét meglévő múzeumi épülethez és a tágabb környezet beépítéséhez.

A bővítmények külső felületét V. Nagy Nándor, a Tornyai János Múzeum restaurátora tervezte és kivitelezte. A különleges színű és faktúrájú homlokzat a 7000 éves gorzsai lelet felületeire utal. A kökénydombi és gorzsai leleteket, köztük a Kökénydombi és a Gorzsai Vénuszt az egyetemes kultúra értékei között is számon tartják. A Tornyai János Múzeum főbejárata előtti "Nézőpont" című szobor, valamint a múzeum mögött álló kecskebak figurát ábrázoló szobor is V. Nagy Nándor munkája, amely megbízásokat a múzeum restaurátora titkos, jeligés pályázaton nyerte. A Nézőpont című szobor a város szülöttének, Lucien Hervének állít emléket. A bak figura arra az állatábrázolásra utal, amely egy Kőrös-kultúrából származó hombáron jelent meg először.

 

A szöveget a műszaki leírás, valamint a promenad.hu-n megjelenő cikkek felhasználásával Pásztor Erika Katalina állította össze.    

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk