A Váci Corner irodaépület kertje

Egy irodaépületbe naponta százak, akár ezrek is dolgozni járnak. Az itt dolgozók életük egy jelentős részét töltik ezen a helyen, így az épületen túl, annak környezete sem mindegy az életminőség szempontjából. Mivel a Váci út felé korlározottak a szabadtér és levegő élvezhetőségének feltételei, evidensnek tűnik a gondolat, hogy olyan műgonddal alakítsák ki az irodaház belső kertjét, ahogyan azt Torma Sarolta és munkatársai tették. Nem mellékesen a metrólejárat sorsát is kézbe vették.

A tájépítész célja

A környezetet alakító tájépítész tevékenységének kulcsszavai a helyteremtés, az összhang és az integráció. A kialakított hely legyen egyedi, karakteres és szolgálja ki a használók igényeinek minél szélesebb skáláját, teremtse meg a szabadtéri tartózkodás ideális helyszíneit.

A kert legyen összhangban az újonnan létrehozott építészeti alkotással, amelynek kiindulása az építésszel történő együttgondolkodás, párbeszéd, folyamatos eszmecsere. A részek ne külön-külön jelenjenek meg, alkossanak egységet, nőjenek eggyé. A közös mű integrálódjon a szűkebb és tágabb környezetébe, reflektáljon a meglévő adottságokra, tárjon fel és használjon ki minden értékes, bemutatásra érdemes környezeti elemet.

Arányok és lehetőségek

A Váci út és Turbina utca találkozásánál lévő telken az irodaház összefogottan, gazdaságosan megszerkesztett épületalaprajza lehetőséget adott arra, hogy a telekterület 42 %-a szabad térként hasznosítható legyen. Az épület metszetét vizsgálva viszont látható, hogy egy aránylag keskeny sáv áll rendelkezésünkre az emberi léptékű tér megteremtésére, a térarányok áthidalására. Mindezt a terepszint alatt elhelyezkedő parkolók födémén kell megvalósítani.

Környezetrendezési koncepció

A forgalmas Váci út zajától épületekkel védett kert az irodaépület bérlőinek, dolgozóinak készült.

A belső udvar a rövidebb munkaközi szünetek és az ebédidő eltöltésére, alkalmi rendezvények lebonyolítására nyújt lehetőséget, az étterem és kávézó szabadtéri teraszának is helyet biztosít. Nem elhanyagolható a kert látványi szerepe sem. A közösségi terekből, az irodákból kitekintők számára is fontos a megnyugtató vagy inspiráló, vonzó kép.

A fenti szempontokat figyelembe véve alakítottuk ki az 1.700 m²-es belső kertet:

• Az épület földszintjéhez változó szélességű burkolt sáv csatlakozik. Itt rendezhető be az étterem szabadtéri terasza, a kávézó kiülő helye, ide csatlakoznak a közösségi terek kijáratai.
• A kert nagy része a szabad természetet megidéző terepformálással tagolt, fákkal árnyékolt zöldfelület, amely elkülönülésre alkalmas pihenőhelyeket, a rekreációt szolgáló térrészt rejt magában.
• A két területet folyószerűen megfogalmazott burkolati sáv választja el, amelybe a kert egész évben üzemelő térelemei kaptak helyet, mint a világítótestek, padok, hulladékgyűjtők.

A terep, mint építőelem

A kerti tér kialakításának legfontosabb alkotóeleme a földanyag volt. a dombok nézetének, elrendezésének, arányainak kialakítása több változat vizsgálatával alakult ki. A terepformák karaktere más-más hangulatot eredményezett. Végül a lekerekített háromszög alaprajzú, kissé szerkesztettebb formájú dombok mellett döntöttünk, amelyek őszintén mutatják a tervezett jelleget, az épülettel való kapcsolatot.

Többfunkciós térelemek

A környezetrendezési koncepció fontos szempontja volt, hogy az alkalmazott építőelemek úgy illeszkedjenek az elkészült alkotásba, hogy több funkció betöltésével integráló szerepkört töltsenek be.

• A terepplasztikák tagolják a teret, elválasztó szerepük minden nézetből más-más látványt eredményez, biztosítva a növényültetéshez szükséges földvastagságot.
• A nagyméretű fák az árnyékoláson kívül meghatározó elemei az emberi léptékű tér megteremtésének, az épület alkotta térfalak lebontásának.
• A dombok összenőttek a pihenő padokkal, amelyben a világítás rejtetten helyezkedik el.
• A kocka formájú lámpatesteken üldögélni is lehet, a világítás a külső téralakítás koncepciójának részét képezte.
• A plasztikai értékű műkő padok szobrászati alkotásokként gazdagítják a látványt.

Az együttműködés szerepe

Az épülettel szervesen összekapcsolódó kertet csak igen intenzív, az egyes szakterületek szempontjait értő szemlélettel, sok egyeztetéssel, megfelelő ritmusú részvétellel lehetséges megtervezni. Az elkészült mű az építész, a statikus, a gépész és elektromos tervezők támogató munkájával, tudásával valósult meg.

A telekhatáron kívül

A tájépítész feladata, hogy a frissen elkészült épületet beillessze a meglévő szűkebb környezetbe, integrálja a város szövetébe. Esetünkben a Megbízó hangsúlyos igénye volt, hogy az érkezés zónáját a megvalósult beruházás színvonalára emeljük, megteremtsük az irodaház „előszobáját". Ez a meglévő adottságok, a közművek, a Metro műszaki létesítményei, a tulajdoni viszonyok , az eltérő üzemeltetők miatt nehezebb feladat volt, mint a belső kert megtervezése. A megvalósult változások nem csak a beruházás érdekeit szolgálják, hanem a tágabb környezetben élők sokaságának biztosítanak élvezhetőbb, színvonalasabb közösségi teret.

Elértük a célt?

A megvalósult kert, a megépült környezet akkor éri el a célját, akkor okoz igazán örömet a tervezőnek, ha használatban láthatja. A benne zajló tevékenységek, az emberi mozgások, a hangok, a használat módozatai keltik életre a papíron megfogalmazott gondolatokat.
Az első próba az átadási ünnepség volt, melynek pezsgő hangulata a bérlők folyamatos beköltözésével reményeink szerint sokszor megismétlődik.

Torma Sarolta
okl.táj-és kertépítész
LAND-A Kft.