A váci Madách Imre Művelődési Központ ötletpályázatának kiemelt megvételben részesült terve
Chen Ming Rong, Soós Zsófia, Szolga Kata, Gellár Jakab és Szunter Tibor közös pályaműve a váci Művelődési Központ ötletpályázatán kiemelt megvételben részesült. A terv az újonnan kialakítandó könyvtárral a művház épülete és a szomszédos park közötti, eddig hiányzó kapcsolódásra keresi a megoldást, nagy hangsúlyt fektetve a park megújítására és kulturális élettel történő megtöltésére is.
Koncepció
A Madách Imre művelődési ház egy ikonikus épülete Vác városának, ami 1976 óta tölti be kulturális szerepét mind a mai napig, annak ellenére, hogy a történeti, forgalmasabb belvárosi részen kívül helyezkedik el. A tervezési feladat a városi könyvtár funkciójával bővítené ki az épületet és a hozzá tartozó parkot. A művelődési ház számos városi rendezvénynek, előadásnak ad helyet, emellett a mindennapi, hétköznapi városi életben is fontos szerepet játszik, mint szakkörök, foglalkoztató órák, zene- és táncpróbák helyszíne. Az épületet körülölelő park passzív viszonyban van a funkciót tekintve, nem szolgálja ki azt, nincs kapcsolat a kettő között, de a park önmagában sem tekinthető kihasználtnak. Ez annak az eredménye, hogy az 1970-es években a művelődési ház mintaterv alapján épült meg, ami más városokban is megvalósult, így részleteiben nem viszonyul az azt körülvevő zöldfelületekhez. A könyvtárral való bővítés megoldást adhat erre a kapcsolatra is.
A művelődési központ határozott tömegekkel jelenik meg az alacsonyabb beépítési intenzitású családi házas zóna és a nagyobb intenzitású paneles épületek között. A tömeg hangsúlya a nézőtér-színpad kettősére fókuszál, aminek tengelyében a főbejárat található, körülötte pedig a kiszolgáló és alárendelt funkciójú terek. A bővítés tervezése során a tömeggel nem szerettünk volna konkurálni, ellenpontot létrehozni, minél érzékenyebben nyúltunk a feladathoz, ami inkább csak finomítja a meglévő állapotot. A művelődési ház felújításakor pedig az egyszerűsítés volt a fő szempont, átlátható, logikus alaprajzi rendszer megalkotása, ami kihasználja a környezetét, mind a belső udvar szempontjából, mind pedig a park felé. A park kialakításakor arra törekedtünk, hogy a nagyobb rendezvényeket is ki tudja szolgálni, miközben alkalmazkodik a művelődési központ és a könyvtár funkcionális elvárásaihoz is.
Beépítési koncepció
1.
Jelenleg az épület nem nyit a park irányába, nem vonzza be az embereket. Erre a problémára is kerestük a választ és a megoldást a művelődési ház rendszerének újraértelmezésekor és a bővítés kialakítása során is. Az épület fejlesztésével fontos, hogy mindenki számára elérhető közösségi tér és park jöjjön létre, a terület meghatározó része legyen a város vérkeringésében. A tervezés során alapvető feltétel volt számunkra, hogy a terület használata ne csak a művelődési házban töltött tartózkodás idejére szóljon, az itt eltöltött idő bővüljön ki a foglalkozások/programok előtti és utáni időszakra is.
2.
Elsődlegesen a meglévő művelődési ház elrendezését értelmeztük újra a mai igényeknek megfelelően. A földszinti alaprajzi elrendezést úgy alakítottuk át, hogy a belső terek, valamint a park és az épület is kapcsolatban legyen egymással. Az alaprajzi rendszer és a belső udvar határozottabb kialakítása érdekében kiegészítettük az épületet úgy, hogy egy négyzetes, körbejárható belső kert jöjjön létre. Így olyan körbejárható közlekedési rendszer alakult ki, ami funkciók szempontjából zónákra osztja az épületet. A főbejáraton az aulába érkezünk, ahonnan minden helyiség könnyen elérhető: az irodablokk, próba- és foglalkoztatótermek, kiszolgáló helyiségek, közösségi terek, belső udvar, park és az új épületrész, a könyvtár is. Egymástól elválasztva, mégis egy egységben alkotják meg az új alaprajzi rendszert.
3.
Az épületet a kialakult tiszta rendszerével bővítettük tovább. A bővítés főút mentén történő irányát több tényező is indokolta. A városi könyvtár így kiemelt helyen tud megjelenni, egyértelműen észrevehető a városon áthaladó 2-es főút mentén, a városnak jól látható, kiemelt helyén van. Szempont volt az is, hogy ebbe az irányba történő bővítés esetén csekély mennyiségű fa kivágása szükséges, a parkba tömegével nem, de funkcionálisan és vizuálisan beáramlik. Így egy kompakt beépítés jött létre.
4.
A rendszer, a tömeg folytatódik, miközben az épülethez illeszkedő bővítés közelebbről megvizsgálva egyértelműen különbözik, jelöli, hogy itt más funkció van, egy új hozzácsatolás. A művelődési ház karakteres, konzolosan kinyúló emeleti szintjeivel és a kupolával az bővítmény nem szeretne rivalizálni, a maga rendszerében tűnik ki és lesz különböző a régitől. A könyvtár bővítmény a földszint alatt folytatódik a fő utcáról észrevétlenül, viszont beljebb lépve, akár kívül, akár épületen belül észrevehető, hogy a hátsó homlokzat két szinten át kapcsolatba lép a parkkal. A földszint és a pince között izgalmas födémáttörések biztosítanak átlátást. Az áttöréseket a függönyfalak mellett helyeztük el, így természetes bevilágítást is biztosítanak az alsó szintnek. Az üvegfelületek mellett elhelyezett födémáttörések a külső szemlélőknek is izgalmas belátást nyújt.
Tájépítészeti koncepció
Elsődleges szempont volt a park esetében, hogy minél több zöldterületet tartsunk meg és alakítsunk ki a meglévő fák megtartásával, a kivágandó fák helyett pedig úgy telepítsünk új növényeket és fafajtákat, hogy egy biodiverz kert alakuljon ki Vác sűrűn beépített, forgalmas városrészében. Ennek megfelelően az épületet délkeleti irányba a tűzfalak felé bővítettük, a főút irányába zöldfelületet hoztunk létre és az áthelyezett parkolók kialakításában is figyelembe vettük a meglévő, megtartandó faállományt. Az újonnan telepített növények a városi klímát jól bírják, különleges talajt és gondozást nem igényelnek a rózsák kivételével.
A park közlekedési rendszere egyszerű szerkesztésű. A megérkezési pontok (Dr. Csányi László körút, Ősz utca, Nyár utca, Tavasz utca, Hattyú utca) és a parkban lévő központi, forgalmasabb terület összekötése adja meg a hálózat elsőrendű, betonlapokkal burkolt útvonalait. A másodrendű kavicsterítésű útvonalak a parkon belüli más-más rendeltetésű pontokat köti össze a fő irányokkal.
A park két fő megérkezési irányát a könyvtár és a tűzfalak mellett elhelyezett pavilon közötti urbánus léptékű sétány, valamint a Hattyú utca felőli új megnyitás irányából érkező gyalogos/kerékpáros forgalom adja. A földbe süllyesztett közösségi tér mellett található nagyobb teresedés pedig a park központja, ami a pavilonba elhelyezett kávézóval egészül ki.
A Hattyú utca felőli megérkezés irányából a 3902-es helyrajzi számú telken a zártsorú beépítéshez igazodó pavilonos kialakítású kaput helyeztünk el, ami kijelöli a park másik bejáratát, így a főút felőli park bejáratával egy tengelyt alkot. Erre a területre helyeztük át az aradi emlékművet rózsaágyások kíséretében.
A park tehát különböző zónákra van bontva, és ezekben a hozzájuk illő tájépítészeti gesztusok érvényesülnek. A főút felőli bevezető urbánus sétányon több burkolt felület, magaságyásokba ültetett növények és kávézó kapott helyet. A kisvárosias bevezető út környezete zöldebb, nyugodtabb, a családi házak környezetéhez igazodik. A park középső részén a közösségi süllyesztett térrel és a szakkörtermek kitelepülésével, játszótérrel, a parkoló felőli gyalogos úttal egy nyüzsgő zóna. A park hátsó része a családi házas övezet felé pedig egy nyugodt, árnyékos terület padokkal és alacsony forgalmú kisebb, másodlagos utakkal. A lakózónák felé a parkot sűrűbb telepítésű növényzónákkal vizuálisan zártuk le.
Kivágott és telepített fák listája: A parkoló kialakítása és a parkban végzett átalakítások miatt 14 db fát szükséges kivágni, emellett több cserjesávokat. Az épületbővítés és a pavilon 10 db kisebb, nagyobb fák, és bokrok kivágását eredményezi. A parkoló az új ültetett fák száma 27 db (Acer platanoides, Robinia pseudoacacia). A parkban és a belső udvarokban az új fák száma 20 db (Pyrus calleryana, Acer campestre, Fraxinus excelsior, Tilia tomentosa). Az épület előtt a főút irányába cserjesáv kerül kialakításra, és a park határaiban is a családi házak felé.
A teljes műleírás ide kattintva érhető el.
Chen Ming Rong, Soós Zsófia, Szolga Kata, Gellár Jakab, Szunter Tibor
Szerk.: Hulesch Máté