Ifjúsági központ és Előadóterem - Gellár Jakab diplomamunkája
"Jakab diplomatémájának otthonát, Érdet választotta [...]. A terület rendkívül heterogén, családi házak és falakkal elkerített ipari maradványok, kisebb gazdasági épületek konglomerátuma. Ez a területi sajátosság találkozott a valós funkcionális igényekkel és "személyes tapasztalattal." – írja Frikker Zsolt építész opponenciájában.
Az épületegyüttes két fő épületből áll, meglévő csarnoképület korszerűsítésével létrejövő előadóteremből, és az elbontott földszintes épületek helyére kerülő újépítésű ifjúsági központból. A helyi védettség alatt álló épület nem kapcsolódik közvetlenül az új épületegységhez, a vizuális kapcsolatot a két épület között létrejövő kertben kialakuló fedett pavilon biztosítja.
Az építészeti koncepció egyik fő eleme a tervezés elejétől kezdve a fenntarthatóság volt. Erre fókuszálva vizsgáltam a helyszínen már meglévő épületeket. A helyi védett épület eredeti formájában kerül helyreállításra. A vízművek épülete jó állapotú, viszont nem tudja kiszolgálni az ide tervezett funkciót, ezért a tartószerkezet megtartásával és a homlokzat korszerűsítésével éled újjá. A csarnoképület revitalizációja során a csarnok acél és falazott szerkezete marad meg (rácsostartó, B30-as falazóblokk). A tartóváz és a külső tartófal új hőszigetelt homlokzatot kap, amely megfelel a ma érvényes előírásoknak. A tetőszerkezet és a homlokzat is kéthéjúként kerül kialakításra, így jelentősen csökkenthető az előadóterem hőterhelése, viszont megmarad az eredeti ipari jelleg. A kibontott külső nyílászárók újrahasznosítása az új épület belső terében történik, az ablakok és ajtók kibontása után a belsőépítészeti koncepcióba ágyazva kerülnek elhelyezésre. A jelenlegi csarnokhomlokzaton nagy mennyiségben található profilüveg, amelyet szintén a fenntarthatóság jegyében, az új épületrészen külső homlokzati elemként használtam fel. Ez az üveg nem felel meg a ma érvényes előírásoknak, ezért a kéthéjú üveghomlokzat részeként hasznosul, a 60 cm-es légrés után egy hőszigetelő üvegezésű függönyfal rendszer biztosítja a szabványoknak való megfelelést.
Építészeti koncepció és tervezési program:
Az érdi iskolákba rengeteg diák jár, ennek ellenére a délutáni tanulásnak, illetve a közös időtöltésnek nincs rendes és dedikált helye a környéken. Ezért egy olyan épületegyüttes tervezése volt a célom, ami Érd központjában ad helyet a környékbeli fiataloknak találkozásra, tanulásra és kikapcsolódásra.
A telek legnagyobb előnye a helye. A kialakult sétáló utca és a meglévő középületek között található, így ezekkel együttműködve igazi központtá tudna válni. A tervezés elején nulladik lépésként azt jelöltem ki, hogy ezt a telket szerves részéve kell tenni a környezetének, és egy nyitott, kifelé kommunikáló épületet kell ide elhelyezni. Ennek érdekében a telek közepén egy belső udvart hoztam létre, amelyet közvetlenül összekapcsoltam a Múzeum sétánnyal. Érden, ha valamilyen közösségi esemény vagy rendezvény zajlik, az mindig a Fő téren, illetve a Múzeum sétányon történik. Az összeköttetés lehetővé teszi, hogy élő kapcsolat alakuljon ki a sétány használóival.
A meglévő csarnok megtartása is fontos szempont volt, ezt az épületet egy multifunkciós térként használnám újra, és a bontásból származó építőanyagot a már bemutatott módon hasznosítanám. A felújított helyi védett épületben kapnak helyet az üzemeltetési irodák és a tárgyaló. Míg a telek két szélén a különböző módon átalakított, felújított épületek vannak, a telek közepén kap helyet az új épületben maga az ifjúsági központ, mely formálásban és alaprajzi szervezésében is illeszkedik a 21. századi igényekhez.
A két épületrészt egy földszintes lapostetős tömeg köti össze. A lapostető extenzív zöldtetős kialakítású, de nem járható. Az összekötő tömegben kap helyet az előtér és a recepció, amely mind az előadótermet és az ifjúsági központot szolgálja ki. Az ifjúsági központ épületében olyan terek jönnek létre, melyek a diákok iskolán kívüli tanulását segítik elő. Ezek az informális tanulási terek különböző módokon vannak kialakítva, erre elnevezésük is utal (kávézó, könyvtár, nappali stb.), a terek minősége és berendezése is elősegíti a használatot.
A belsőépítészetbe olyan elemeket helyeztem el, amelyek testközelbe hozzák a fenntarthatóságot és az újrahasznosítást. Ilyen a belső térelhatároló fal, ami az acélvázba helyezett PET palackokból épül fel. Itt kaptak helyet a csarnok bontásából származó nyílászárók is, ezek biztosítják a belső térben a vizuális kapcsolatot a helyiségek között. Ezen kívül a bútorok között is találhatóak olyan darabok melyek újrahasznosított ruhákból készülnek. Ezek az elemek azért is fontosak, mert idővel elhasználódnak, de közösségi események és workshopok alkalmával könnyen felújíthatók, ezzel is közelebb hozva a fiatalokat a fenntarthatósághoz.
Térszervezés:
A meglévő épületek bizonyos átalakításon esnek át. A helyi védett épület cellás rendszere átalakul egy egyterű irodává, ahonnan közvetlenül nyílik a tárgyaló. A meglévő csarnokból csak a tartószerkezet marad meg, így lehetőség van egy nagy belmagasságú előadóterem kialakítására, a tartószerkezet látszó marad, ezzel is megőrizve a tér ipari jellegét. Az új épületben és az összekötő épületrészben, már ilyen jellegű kötöttséghez nem kell igazodni, így sokkal szabadabb elrendezés lehetséges. Itt a középpontban szintén egy dupla belmagasságú galériás tér kap helyet. Az összes tér eköré szerveződik az ifjúsági központban.
Az új épületben fedett nyitott terek bővítik az épület tömegét, elmosva a kint és a bent határát. Az emeleten az épület két végén a sétány és a zöldtető felé temperált terek alakulnak ki. A földszinti dupla belmagasságú térben egy lelátó szerűen kialakított belső lépcső kap helyet, ez elősegíti, hogy ez a központi tér többféleképpen tudjon működni. Ehhez kapcsolódik az emeleten egy szintén nyitott, de térelválasztó falakkal elhatárolt tér, így a lépcsőről nem egy folyósóra érkezünk meg, hanem egy tágas nyitott térbe, ahol biztosított a vizuális kapcsolat az emelet és a földszint között. Innen nyílnak a kisebb tanulószobák, melyek közvetlen kapcsolatban vannak a temperált terekkel.
Gellár Jakab
szerk.: Czigány Lilla