Épületek/Örökség

A válság mentheti meg Szabadka belvárosát?

1/3

?>
?>
?>
1/3

A válság mentheti meg Szabadka belvárosát?
Épületek/Örökség

A válság mentheti meg Szabadka belvárosát?

2010.08.13. 11:15

Cikkinfó

Szerzők:
Kovács Olivér

Földrajzi hely:
Szabadka, Szerbia

Az egykor virágzó bácskai nagyváros belső tömbjeinek lerombolása nem szerb-magyar kulturális összecsapás. A helybéliek szerint a műemlékvédelem gyöngesége és a pénz uralma miatt alakult ki a nem sok jóval kecsegtető helyzet.

„Rossz városépítészeti koncepció mentén halad a városvezetés, ráadásul a befektetésekre is égető szükség van, ezért vált mostanra kaotikussá a helyzet Szabadkán" – mondta el a műemlékem.hu-nak a bácskai város egykori főépítésze. Szabó Zsombor hozzátette: a tervek azzal számolnak, hogy hamarosan 200 ezer lakója lesz a városnak, azonban a szabadkaiak száma nemhogy nőne, de az elmúlt évek tendenciája szerint folyamatosan csökken – jelenleg 150 ezernél is kevesebben laknak Szabadkán és vonzáskörzetében. Az új városrendezési terv, amelyet januárban fogadott el a közgyűlés, s amely az elkövetkező évtizedben lehetőséget adna a belváros múlt századfordulóról származó épületeinek lebontására, hogy a helyükön négy- és ötemeletes iroda-, illetve lakóházak épüljenek, ennek a rossz koncepciónak az eredménye.

 

1/3

 

 

A területen már a neolitikumban megtelepedtek az emberek az eddig feltárt leletek szerint. Növénytermesztésre ideális a környezet: itt húzódik az alföldi homok és a délvidéki feketeföld határa, melynek mentén mára már jórészt lecsapolt tavak sora alakult ki. Fontos kereskedelmi útvonal is volt kelet és nyugat között. Ugyan az első írásos említése 1391-ből való, Szabadka a 15. századtól vált mind fontosabbá. Mátyás király a Hunyadiak birtokában lévő települést 1464-ban adományozta Dengelegi Pongrácz János erdélyi vajdának, aki várat épített Szabadkán. Ennek nyomait ma már hiába keressük, azonban részben ennek a köveiből épült később az egykori erősség helyén álló ferences rendház. A korszakra a ferences templom mellett lévő, sajnos helyenként ugyancsak átépített, ám 15. század végi Kapitányok Háza emlékeztet csupán.

A törökök 1542-ben foglalták el a várost, s egészen 1686-ig a kezükön maradt. Mária Terézia előbb mezővárosi, majd szabad királyi városi rangot adott Szabadkának, amelynek német és latin neve Maria Theresiapolis. A 18. századtól egyre gyarapodott a város lélekszáma, tömegesen telepedtek le magyarok is (a korábbi magyar népesség szinte eltűnt a török uralom alatt). 1853-ban építették fel a Népszínházat, amely 2007-es elpusztítása a jelképe lett Szabadka 21. századi lerombolásának. Ám a hanyatlás előtt még ugyancsak virágzó korszak adatott meg a városnak, miután bekapcsolódott a vasúti közlekedésbe: rohamosan gyarapodott a lélekszám, gyárak, üzemek épültek. A századfordulón már 12 ezren dolgoztak a szabadkai gyárakban. Ekkor épült ki a szecessziós, sajnos mára már erősen sérült belváros is: a bérpaloták, a zsinagóga, majd 1910-ben átadták a városháza épületét. „Ekkor a korabeli Magyarország harmadik legnagyobb városa volt Szabadka Budapest és Szeged után" – mondta Szabó Zsombor.

 

2/3

 

 

Az egykori monarchia virágzó városának azonban ugyancsak balszerencsésen alakult a sorsa Trianon után. A Szerb-Horvát-Szlovén Királysághoz csatolták, amelynek a legnépesebb városa lett – legalábbis egy ideig. A Kárpát-medencével együtt a vasúthálózatot is felszabdalták, így a magyar határtól légvonalban mindössze hat kilométerre lévő Szabadka elszigetelődött. A gyárak, kereskedők tönkrementek, s a hanyatlást az a három háborús év sem tudta megakasztani, amikor 1941 és 1944 között a város visszakerült Magyarországhoz. A világháború után az elmenekült, kitelepített, meggyilkolt magyar, horvát és német lakók házaiba délről költöztettek be új lakosokat: így alakult ki a térségben a szerb többség.

A cikk folytatása és képgaléria a veszélyben lévő szabadkai belvárosról a műemlékem.hu magazinjában.

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk