Épületek/Örökség

A válság mentheti meg Szabadka belvárosát?

1/3

?>
?>
?>
1/3

A válság mentheti meg Szabadka belvárosát?
Épületek/Örökség

A válság mentheti meg Szabadka belvárosát?

2010.08.13. 11:15

Cikkinfó

Szerzők:
Kovács Olivér

Földrajzi hely:
Szabadka, Szerbia

Az egykor virágzó bácskai nagyváros belső tömbjeinek lerombolása nem szerb-magyar kulturális összecsapás. A helybéliek szerint a műemlékvédelem gyöngesége és a pénz uralma miatt alakult ki a nem sok jóval kecsegtető helyzet.

„Rossz városépítészeti koncepció mentén halad a városvezetés, ráadásul a befektetésekre is égető szükség van, ezért vált mostanra kaotikussá a helyzet Szabadkán" – mondta el a műemlékem.hu-nak a bácskai város egykori főépítésze. Szabó Zsombor hozzátette: a tervek azzal számolnak, hogy hamarosan 200 ezer lakója lesz a városnak, azonban a szabadkaiak száma nemhogy nőne, de az elmúlt évek tendenciája szerint folyamatosan csökken – jelenleg 150 ezernél is kevesebben laknak Szabadkán és vonzáskörzetében. Az új városrendezési terv, amelyet januárban fogadott el a közgyűlés, s amely az elkövetkező évtizedben lehetőséget adna a belváros múlt századfordulóról származó épületeinek lebontására, hogy a helyükön négy- és ötemeletes iroda-, illetve lakóházak épüljenek, ennek a rossz koncepciónak az eredménye.

 

1/3

 

 

A területen már a neolitikumban megtelepedtek az emberek az eddig feltárt leletek szerint. Növénytermesztésre ideális a környezet: itt húzódik az alföldi homok és a délvidéki feketeföld határa, melynek mentén mára már jórészt lecsapolt tavak sora alakult ki. Fontos kereskedelmi útvonal is volt kelet és nyugat között. Ugyan az első írásos említése 1391-ből való, Szabadka a 15. századtól vált mind fontosabbá. Mátyás király a Hunyadiak birtokában lévő települést 1464-ban adományozta Dengelegi Pongrácz János erdélyi vajdának, aki várat épített Szabadkán. Ennek nyomait ma már hiába keressük, azonban részben ennek a köveiből épült később az egykori erősség helyén álló ferences rendház. A korszakra a ferences templom mellett lévő, sajnos helyenként ugyancsak átépített, ám 15. század végi Kapitányok Háza emlékeztet csupán.

A törökök 1542-ben foglalták el a várost, s egészen 1686-ig a kezükön maradt. Mária Terézia előbb mezővárosi, majd szabad királyi városi rangot adott Szabadkának, amelynek német és latin neve Maria Theresiapolis. A 18. századtól egyre gyarapodott a város lélekszáma, tömegesen telepedtek le magyarok is (a korábbi magyar népesség szinte eltűnt a török uralom alatt). 1853-ban építették fel a Népszínházat, amely 2007-es elpusztítása a jelképe lett Szabadka 21. századi lerombolásának. Ám a hanyatlás előtt még ugyancsak virágzó korszak adatott meg a városnak, miután bekapcsolódott a vasúti közlekedésbe: rohamosan gyarapodott a lélekszám, gyárak, üzemek épültek. A századfordulón már 12 ezren dolgoztak a szabadkai gyárakban. Ekkor épült ki a szecessziós, sajnos mára már erősen sérült belváros is: a bérpaloták, a zsinagóga, majd 1910-ben átadták a városháza épületét. „Ekkor a korabeli Magyarország harmadik legnagyobb városa volt Szabadka Budapest és Szeged után" – mondta Szabó Zsombor.

 

2/3

 

 

Az egykori monarchia virágzó városának azonban ugyancsak balszerencsésen alakult a sorsa Trianon után. A Szerb-Horvát-Szlovén Királysághoz csatolták, amelynek a legnépesebb városa lett – legalábbis egy ideig. A Kárpát-medencével együtt a vasúthálózatot is felszabdalták, így a magyar határtól légvonalban mindössze hat kilométerre lévő Szabadka elszigetelődött. A gyárak, kereskedők tönkrementek, s a hanyatlást az a három háborús év sem tudta megakasztani, amikor 1941 és 1944 között a város visszakerült Magyarországhoz. A világháború után az elmenekült, kitelepített, meggyilkolt magyar, horvát és német lakók házaiba délről költöztettek be új lakosokat: így alakult ki a térségben a szerb többség.

A cikk folytatása és képgaléria a veszélyben lévő szabadkai belvárosról a műemlékem.hu magazinjában.

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

ÁLLATSZOBROK // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:30
00:07:33

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

Nézőpontok/Történet

SZABADSÁG HÍD // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:27
00:07:16

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk