Helyek

Fagyott talaj – ami a szabadkai „városrombolásról” elmondható

1/45

Városi színház egykor

?>
Városi színház egykor
?>
Hazafelé éjjel Szabadkán
?>
Népszínház a bontás előtt
?>
Népszínház területe bontás után
?>
Az épülő színház félkész vasbeton torzója - fotó: Bardóczi Sándor
?>
Torzó a főtéren - fotó: Garai Péter
?>
Főtér a zöld szökőkúttal és a torzóval - fotó: Garai Péter
?>
Főtér és a zöld szökőkút - fotó: Garai Péter
?>
A színház torzója a sétálóutcán - fotó Garai Péter
?>
Raichle-palota - fotó: Garai Péter
?>
Raichle-palota - fotó: Bardóczi Sándor
?>
Raichle-palota - fotó: Garai Péter
?>
Raichle-palota - fotó: Garai Péter
?>
Raichle-palota - fotó: Garai Péter
?>
Szabadka védett városmagja a valorizációval - sárga színnel a bontásra ítélt házak
?>
Utcakép, meglévő és tervezett állapot a Dure Dakovica utcában
?>
Városháza a Főtéren - fotó: Garai Péter
?>
A városháza egyik kapuja - fotó: Garai Péter
?>
Városháza részlete - fotó: Garai Péter
?>
Városháza by night - fotó: Bardóczi Sándor
?>
Városháza részlete - fotó: Garai Péter
?>
Városháza, lépcsőház - fotó: Bardóczi Sándor
?>
Városháza folyosó - fotó: Bardóczi Sándor
?>
Városháza, rózsaablak - fotó: Bardóczi Sándor
?>
Városháza, ülésterem - fotó: Bardóczi Sándor
?>
Ülésterem mennyezete - fotó: Bardóczi Sándor
?>
Városháza, torony lépcsőház - fotó: Bardóczi Sándor
?>
Szabadkai zsinagóga - fotó: Bardóczi Sándor
?>
Zsinagóga részlete - fotó: Garai Péter
?>
Szecessziós ház a belváros szélén - fotó: Garai Péter
?>
Tágas utca a Szabadkára oly jellemző nyugati ostorfákkal - fotó: Garai Péter
?>
Homlokzatilag felújított eklektikus lakóház - fotó: Bardóczi Sándor
?>
Eklektikus lakóház udvari homlokzata - fotó: Bardóczi Sándor
?>
Szabadkai panel - fotó: Bardóczi Sándor
?>
Pusztuló ipari épület - fotó: Garai Péter
?>
Pusztuló szecessziós ház - fotó: Garai Péter
?>
Évtizedes torzó a városközpont közelében, fotó: Garai Péter
?>
Évtizedes torzó a városközpont közelében, fotó: Garai Péter
?>
Szabadka száz év múlva
?>
Kalandtúra Fekete Fürdő romjaiban - fotó: Bardóczi Sándor
?>
Fekete Fürdő medence tér - fotó: Bardóczi Sándor
?>
Palicsi park részlet - fotó: Bardóczi Sándor
?>
Palicsi női fürdő részlet - fotó: Bardóczi Sándor
?>
Palicsi női fürdő rekonstrukció - fotó: Bardóczi Sándor
?>
1/45

Városi színház egykor

Fagyott talaj – ami a szabadkai „városrombolásról” elmondható
Helyek

Fagyott talaj – ami a szabadkai „városrombolásról” elmondható

2011.05.19. 13:51

Cikkinfó

Szerzők:
Bardóczi Sándor

Földrajzi hely:
Szabadka, Szerbia

2010 tavaszán - egy, a Duna Televízióban leadott interjút követően - röppentek fel a hírek arról, hogy a szabadkai szecessziós belváros mintegy 200 házának lebontását irányozta elő az új városrendezési terv. Hogy mindebből mi a valóság, annak személyesen jártunk utána. Bardóczi Sándor elemzése.

Maria Theresiopolis, azaz Szabadka bizonyos szempontból a válság kegyeltje. Történt a városban néhány nagyon szívbe markoló bontás, amely a 2006-os új városrendezési terv elfogadása után rendkívüli módon felborzolta a helyi kedélyeket, ám meg kell állapítani, hogy a válság Szerbiába történő begyűrűzése a város léptékváltónak tekinthető átalakítását ezidáig megakadályozta. Ami tény: a Vase Stajić utca 11. és 13. szám alatt lebontottak két egymás mellett álló Raichle J. Ferenc által tervezett (1899-ben átadott) lakóházat, amelyek bár nem a legértékesebb szecessziós művek voltak, az alföldi szecesszión belül is kiemelkedő Szabadka esetében (ahol ez a korszak szinte kivételes gazdagságban hagyta ott lenyomatát) mégis a romlás virágainak kezdeteit jelenthetik. Különösen nagy felháborodást keltett mind a helyi, mind pedig a magyarországi körökben, hogy az áment a bontásokra Vass Géza műemlékvédelmi igazgató mondta ki: „ez a két épület még ambientálisan sem képez semmilyen építészeti értéket". A két házat tehát lebontották, de helyükre nem épült semmi: a helyi melodráma azzal tetőződött, hogy a beruházóknak időközben elfogyott a hitele/pénze.

 

 

Városi színház egykor
1/45
Városi színház egykor

Hazafelé éjjel Szabadkán
2/45
Hazafelé éjjel Szabadkán

Népszínház a bontás előtt
3/45
Népszínház a bontás előtt

Népszínház területe bontás után
4/45
Népszínház területe bontás után

Az épülő színház félkész vasbeton torzója - fotó: Bardóczi Sándor
5/45
Az épülő színház félkész vasbeton torzója - fotó: Bardóczi Sándor

 

 

Azonban még a két szecessziós ház lebontásának ténye mellett is eltörpül az, amely a város főterén, a városháza közvetlen szomszédságában történt. Az 1854-ben, Skultéty János által klasszicista stílusban felépített, egyébként valóban rossz műszaki állapotban lévő (régóta zárva tartó) Népszínházat egy 2007-es döntés alapján szintén lebontották, hogy a helyébe egy jóval magasabb színházépület kerüljön. A hírek szerint ugyan az eredeti klasszicista portál megmarad, de semmi bizonyosat nem lehet tudni a végleges állapotról – ugyanis a színházépítkezés már majd egy éve szünetel: még a szerkezetkész állapot befejezésére sincs elegendő pénz. A vasbeton torzó új tömegével azonban kissé már most összenyomta a legikonikusabb szabadkai sarokteret, ahol a város – szintén lebontásra váró – 1985-ben Zsolnay-kerámiákból épített, ún. zöld szökőútja található. Magyarországi műemlékes vélemények szerint a színház épülete egyébként szerkezetileg megmenthető volt, és „ha az épület történetesen Magyarországon áll, akkor megmenekült volna". Lebontását az akkori szabadkai magyar vezetés azzal indokolta, hogy a terület igényli egy mélygarázs kialakítását, amelyet csak ilyen módon tudnak megvalósítani. A színházszerető Szabadka - ahol a kőszínházi szerb és magyar társulat mellett egy alternatív magyar színház is működik - rendkívül nehezen éli meg ennek a torzónak a mindennapi látványát. A színházzal együtt ugyanis eltűnt az addig oldalában üzemelő egyik leglátogatottabb kávéház is, amely a szabadkai főtérre állandóan pezsgő életet lehelt.

 

Torzó a főtéren - fotó: Garai Péter
6/45
Torzó a főtéren - fotó: Garai Péter

Főtér a zöld szökőkúttal és a torzóval - fotó: Garai Péter
7/45
Főtér a zöld szökőkúttal és a torzóval - fotó: Garai Péter

Főtér és a zöld szökőkút - fotó: Garai Péter
8/45
Főtér és a zöld szökőkút - fotó: Garai Péter

A színház torzója a sétálóutcán - fotó Garai Péter
9/45
A színház torzója a sétálóutcán - fotó Garai Péter

 

 

A fenti történet jól illusztrálja, hogy az itt-ott szárnyra kapó hírekkel ellentétben nem egy szerb-magyar etnikai konfliktus tanúi lehetünk a soknemzetiségű státuszára mindig is büszke város esetében, hanem inkább egy meglehetősen átgondolatlan, egysíkúan csak gazdasági haszonszerzésben gondolkodó, pusztán rövid távú befektetői érdekeknek engedelmeskedő, rendkívüli pénztelensége miatt teljesen kiszolgáltatott önkormányzat döntéssorozátról van szó - némi telekspekulációval fűszerezve. Az ennek markánsan hangot adó, a Népszínház védelmében a helyi sajtóban nyilatkozó Szabó Zsombor egykori főépítészt kirohanása miatt – arra hivatkozva, hogy alkoholos befolyás alatt nyilatkozott – rövid úton eltávolították a pozíciójából. Szabadkán ma mindenki fél nyilatkozni, különösen a magas munkanélküliséggel küzdő régió városi hivatalaiban dolgozókat nem lehet állásfoglalásra vagy pusztán információ átadására biztatni. Mindeközben a városban senki nem lát teljesen tisztán, óriási a tétovaság és magas a további bizonytalanságot szülő pletykafaktor, ami - mint egy tűz fölé helyezett fazék - egyre magasabb nyomással akarja felemelni a fedőt.

 

Raichle-palota - fotó: Garai Péter
10/45
Raichle-palota - fotó: Garai Péter

Raichle-palota - fotó: Bardóczi Sándor
11/45
Raichle-palota - fotó: Bardóczi Sándor

Raichle-palota - fotó: Garai Péter
12/45
Raichle-palota - fotó: Garai Péter

Raichle-palota - fotó: Garai Péter
13/45
Raichle-palota - fotó: Garai Péter

Raichle-palota - fotó: Garai Péter
14/45
Raichle-palota - fotó: Garai Péter

 

 

Ezt a helyzetet elégelte meg Szabó Ágnes szabadkai származású tájépítész, aki a szülővárosában alapított Land-Art Egyesület, illetve a kecskeméti Kalapos Egyesület segítségével bonyolította le a 2010: Tájodüsszeia című vándorkiállítás szabadkai és magyarkanizsai állomását. Az ostorfák és sétaterek városa hatalmas vendégszeretettel, regionális léptékű szerb-magyar szakmai figyelemmel és érdeklődéssel fogadta a Raichle-palotában megrendezett kiállítást és a hozzá kapcsolódó konferenciát, amely most nem pusztán a városi zöldfelületekről, a jellegzetes szabadkai sarok-, és sétaterek állapotának átbeszéléséhez szolgáltatott apropót, hanem az 1986 óta műemléki környezetként kezelt szabadkai belváros távlatos sorsáról is akart szólni a rendezők szándéka szerint. Illetékeseket e konferenciára azonban hiába vártunk. Ott voltak viszont lelkes civilek, egyetemisták, művészettörténész, műemlékes, építész és tájépítész szakemberek, akiknek a város távlati sorsa szívügy és létkérdés.

 

Szabadka védett városmagja a valorizációval - sárga színnel a bontásra ítélt házak
15/45
Szabadka védett városmagja a valorizációval - sárga színnel a bontásra ítélt házak

Utcakép, meglévő és tervezett állapot a Dure Dakovica utcában
16/45
Utcakép, meglévő és tervezett állapot a Dure Dakovica utcában

Városháza a Főtéren - fotó: Garai Péter
17/45
Városháza a Főtéren - fotó: Garai Péter

A városháza egyik kapuja - fotó: Garai Péter
18/45
A városháza egyik kapuja - fotó: Garai Péter

Városháza részlete - fotó: Garai Péter
19/45
Városháza részlete - fotó: Garai Péter

Városháza by night - fotó: Bardóczi Sándor
20/45
Városháza by night - fotó: Bardóczi Sándor

Városháza részlete - fotó: Garai Péter
21/45
Városháza részlete - fotó: Garai Péter

 

Városháza, lépcsőház - fotó: Bardóczi Sándor
22/45
Városháza, lépcsőház - fotó: Bardóczi Sándor

Városháza folyosó - fotó: Bardóczi Sándor
23/45
Városháza folyosó - fotó: Bardóczi Sándor

Városháza, rózsaablak - fotó: Bardóczi Sándor
24/45
Városháza, rózsaablak - fotó: Bardóczi Sándor

Városháza, ülésterem - fotó: Bardóczi Sándor
25/45
Városháza, ülésterem - fotó: Bardóczi Sándor

Ülésterem mennyezete - fotó: Bardóczi Sándor
26/45
Ülésterem mennyezete - fotó: Bardóczi Sándor

Városháza, torony lépcsőház - fotó: Bardóczi Sándor
27/45
Városháza, torony lépcsőház - fotó: Bardóczi Sándor

Szabadkai zsinagóga - fotó: Bardóczi Sándor
28/45
Szabadkai zsinagóga - fotó: Bardóczi Sándor

Zsinagóga részlete - fotó: Garai Péter
29/45
Zsinagóga részlete - fotó: Garai Péter

 

Dömötör Gábor építész, konzervátor, a Raichle-palota és sok más egyéb szabadkai műemlék felújításában részt vállaló szakember előadásában arról beszélt, hogy a 2006-os városrendezési tervet megelőzte a teljes belvárosra elkészült ún. valorizáció. Ennek a kataszterezésnek a belvárosi védett műemléki környezeten belüli épületállomány feltérképezése és műemléki minősítése volt a célja. Dömötör elmondta, hogy a városnak két, nemzetközi szinten is kiemelt védelmet érdemlő műemléke van: a Komor Marcell és Jakab Dezső által tervezett szecessziós városháza, illetve a szintén általuk tervezett zsinagóga. (Utóbbi időről időre feltűnik az UNESCO 100 legveszélyeztetettebb műemléke listáján és habár a tetőzetét már sikerült megújítani, a legutóbbi rekonstrukciós munkák során az építési területre szállított, őrzött réz esőcsatornákat ismeretlen tettesek ellopták.) Ezeken felül a vizsgálat 9 jelentős műemléki és 25 műemléki épületet azonosított. A szakemberek a belváros területén a fenti országos védelmet élvező épületeken túlmenően azonosítottak és előzetes (helyi) védelemre javasoltak 104 általuk kiemeltnek tartott, és 108 helyileg jelentős épületet, valamint 2 db dokumentációs értékű (lebontott) épületet. Ezek előzetes védelemre terjesztése 3 évig jelent védettséget, ezek után a védelem lekerül róluk, ha nem történik műemlékvédelmi intézkedés. A valorizáció azoknak az épületeknek az azonosítására is kiterjedt, amelyek e műemléki környezetben bonthatóak. Néhány – egyébként fájó – kivételtől eltekintve ezek az épületek a védett városmag értéktelenebbnek minősített, ún. III. övezetében helyezkednek el, zömében földszintes, mezővárosi hangulatú házak.

 

Szecessziós ház a belváros szélén - fotó: Garai Péter
30/45
Szecessziós ház a belváros szélén - fotó: Garai Péter

Tágas utca a Szabadkára oly jellemző nyugati ostorfákkal - fotó: Garai Péter
31/45
Tágas utca a Szabadkára oly jellemző nyugati ostorfákkal - fotó: Garai Péter

 

 

A Dömötör által elmondottakból az látszik: a helyi szakemberekben van egyfajta törekvés az értékmentésre, de az általuk megválasztható, alkalmazható eszközök (ideiglenes védelem 3 évre) rendkívül puhák és alacsony hatásfokúak. Az is látszik, hogy az új településrendezési terv nyomán elsősorban a földszintes Szabadka van veszélyben és egy 3-4 szintes belváros kialakulása várható. Nagyvárosi embernek ez nem egy katasztrofális léptékváltás, ám a mezővárosi hangulat, és a fásított utcák uralta utcakép egészen bizonyosan megsínyli ezt az átalakítást. Már amennyiben megtörténik. Szabadka földje jelenleg fagyott talaj, ahol az őszi vetést a belvárosi szerkezetváltást előkészítő szabályozással már elkészítették, de a válság mozdulatlan telet hozott. Nagy kérdés, hogy a tavaszi engedés idejére milyen állapotban találja a várost az ingatlanpiac.

 

Homlokzatilag felújított eklektikus lakóház - fotó: Bardóczi Sándor
32/45
Homlokzatilag felújított eklektikus lakóház - fotó: Bardóczi Sándor

Eklektikus lakóház udvari homlokzata - fotó: Bardóczi Sándor
33/45
Eklektikus lakóház udvari homlokzata - fotó: Bardóczi Sándor

Szabadkai panel - fotó: Bardóczi Sándor
34/45
Szabadkai panel - fotó: Bardóczi Sándor

Pusztuló ipari épület - fotó: Garai Péter
35/45
Pusztuló ipari épület - fotó: Garai Péter

Pusztuló szecessziós ház - fotó: Garai Péter
36/45
Pusztuló szecessziós ház - fotó: Garai Péter

Évtizedes torzó a városközpont közelében, fotó: Garai Péter
37/45
Évtizedes torzó a városközpont közelében, fotó: Garai Péter

Évtizedes torzó a városközpont közelében, fotó: Garai Péter
38/45
Évtizedes torzó a városközpont közelében, fotó: Garai Péter

 

 

Ennél azonban szomorúbb tendenciákkal is szembesülhet, aki szán néhány napot a szabadkai belvárosra. A néha impozánsan frissen felújított eklektikus homlokzatok mögött a házak teljes leromlását (hátsó homlokzati málló vakolat, szétesett lépcsőházak, szerkezetet is érintő beázások, szerkezeti repedések, vizesedés, barbár kábeldzsungel, üres belvárosi házak, végnapjait élő rejtett értékek) lehet észrevenni. A felszíni, hatalmas erőfeszítésekkel karban tartott történeti máz mögött egy funkciójukat vesztett, nem használt, belső udvarukon túlépített, szlömösödő épületállománnyal és hihetetlen pénztelenséggel szembesül a látogató. Ez az időzített bomba pedig sokkal erősebben ketyeg, mint maga a városrendezési terv. Vagy inkább együtt ketyeg mélygarázsostul, bevásárlóközpontosul, irodafejlesztésestül, lakóparkostul vele. Az elmúlt időszakban épített, néha csak félkész torzóként használatba vett épületek meg sem közelítik azt az építészeti minőséget, amit az egykori szabad királyi város gazdasági prosperitásának fénykorában produkált. A délszláv háborút a közeli palicsi hétvégi házakban házfoglalóként kibekkelő, délről érkezett kevert etnikumú lakosság az elmúlt évtizedben olcsó, műszaki értelemben is alacsony színvonalú új építésű lakásokban talált otthonra. Számukra Szabadka ebben a formájában is az irigyelt nyugatot testesíti meg, míg a törzsökös lakosság szomorúan nézi végig egykori épített környezetének lassú, ámde folyamatos lepusztulását. Hihetetlen messze van mindez a boldog békeidőkben keletkezett jövőlátó képeslapok színes világától, amelyek a szabadkai főtér felett lebegő léghajók, repülő kávéház és egyéb furcsa szerkezetek társaságában gondolták kibontakozni a XXI. századi Szabadkát.

 

Szabadka száz év múlva
39/45
Szabadka száz év múlva

Kalandtúra Fekete Fürdő romjaiban - fotó: Bardóczi Sándor
40/45
Kalandtúra Fekete Fürdő romjaiban - fotó: Bardóczi Sándor

Fekete Fürdő medence tér - fotó: Bardóczi Sándor
41/45
Fekete Fürdő medence tér - fotó: Bardóczi Sándor

 

 

Városi bejárásunk egyik legszomorúbb állomása a Fekete-fürdő, Szabadka egykori hidegvizes gyógyfürdőjének épülete volt, amely jelenleg életveszélyes állapotban van, már csak a falai állnak. A fürdő pontos helyét még a Szabadkán élők közül is kevesen ismerik: egy zártsorúan beépített eklektikus ház kapubejáróján, hátsó szükséglakás toldatain és kertjén keresztül lehet megközelíteni – saját felelősségre. Talán ezek az utolsó fotók az egyedi csempékkel, kádfürdővel és medencés fürdőházzal rendelkező épületről, a teljes összeomlás előtt.

 

Palicsi park részlet - fotó: Bardóczi Sándor
42/45
Palicsi park részlet - fotó: Bardóczi Sándor

Palicsi női fürdő részlet - fotó: Bardóczi Sándor
43/45
Palicsi női fürdő részlet - fotó: Bardóczi Sándor

Palicsi női fürdő rekonstrukció - fotó: Bardóczi Sándor
44/45
Palicsi női fürdő rekonstrukció - fotó: Bardóczi Sándor

 

 

Ugyancsak rossz híreket kaptunk a konferencián a Palicsi-tóról, amely olyan mértékben iszapolódott fel, hogy az állandó vízborítás biztosítása miatt a helyi vízügy rendszeresen magas vízszinten kénytelen tartani. Ez a palicsi parkban – ahol egyébként szintén egy telekspekulációs beépítés kezdetei zajlanak – állandó belvizet, és ezzel együtt az értékes évszázados fák pusztulását okozza. Az utolsó természetes vízfelületre épített történeti fürdőház – amelyhez hasonlóval Magyarországon már nyomaiban sem találkozhatunk – éppen most van rekonstrukció alatt. A kivitelező cég táblára felszerelt szerb nyelven megfogalmazott szlogenje szerint mások dumálnak, mi dolgozunk. Márciusi ottjártunkkor ez a szlogen éppen nem működött tökéletesen: csak a félig lebontott fürdőépület romjai árválkodtak a tó partján, amelyre a romló vízminőség miatt már régen ki van függesztve a fürödni tilos tábla.

Bardóczi Sándor

Kapcsolódó oldalak: 

Interjú a Duna TV-ben
Jövőre teljesen lerombolják Szabadka történelmi belvárosát?
A válság mentheti meg Szabadka belvárosát?
Szabadka: a politikai érdek ad újabb haladékot?
Régi képeslapok a város honlapján
A Népszínház múltja és jövője
A szabadkai népszínház új élettere - Radivoj Dunolović építész tervező írása
Dömötör Gábor 2011. március 5-én tartott előadásának szövege
A Fekete-fürdő végnapjairól - Barácius Zoltán interjúja Cíger Mónika elsőfilmes alkotó dokumentumfilmjéről
Palics nevezetességei
Palics 2020-ig terjedő rendezési terve

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Lakóépület

MÉD 2020 finalista épületek – Családi ház Üllőn

2020.11.16. 16:24
00:01:41

Elérkeztünk a Média Építészeti Díja 2020-as finalistáit bemutató videósorozatunk utolsó részéhez. Az Üllőn található családi ház fekete hullámpala borításával hívja fel magára a figyelmet, de más érdekességeket is rejt a Konkrét Stúdió által tervezett épület.

Elérkeztünk a Média Építészeti Díja 2020-as finalistáit bemutató videósorozatunk utolsó részéhez. Az Üllőn található családi ház fekete hullámpala borításával hívja fel magára a figyelmet, de más érdekességeket is rejt a Konkrét Stúdió által tervezett épület.

Épületek/Lakóépület

MÉD 2020 finalista épületek – SA43 társasház

2020.11.16. 16:21
00:01:40

A Varga Noémi és Szelecsényi Balázs által tervezett SA43 társasház a hegyvidéki telek különleges adottságaihoz igazodik. A Média Építészeti Díja 2020-as finalistáit bemutató videósorozatunk legújabb részében ezt a karakteres megjelenésű épületet járjuk körül.

A Varga Noémi és Szelecsényi Balázs által tervezett SA43 társasház a hegyvidéki telek különleges adottságaihoz igazodik. A Média Építészeti Díja 2020-as finalistáit bemutató videósorozatunk legújabb részében ezt a karakteres megjelenésű épületet járjuk körül.

Támogasd az Építészfórumot most, hogy legyen újabb húsz évünk!

Az Építészfórum minden tartalma ingyenes – és az is marad. De ahhoz, hogy eredeti, értékálló anyagokat hozzunk létre, Olvasóink támogatására is szükségünk van.

Támogatom

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk