Épületek/Örökség

Szabadka: a politikai érdek ad újabb haladékot?

1/3

Szabadka, fotó: Kovács Olivér

Hirdetés
?>
Szabadka, fotó: Kovács Olivér
?>
Szabadka, fotó: Kovács Olivér
?>
1/3

Szabadka, fotó: Kovács Olivér

Szabadka: a politikai érdek ad újabb haladékot?
Épületek/Örökség

Szabadka: a politikai érdek ad újabb haladékot?

2011.05.18. 07:30

Cikkinfó

Szerzők:
Kovács Olivér

Földrajzi hely:
Szabadka, Szerbia

Az elhúzódó válság miatt gyakorlatilag szünetel Szabadka történelmi belvárosának bontása. A nagyívű városátépítési terveket szerencsére most a politikai számítás is mérsékelheti. Kovács Olivér írása.

„Ebben az évben helyhatósági választásokat tartanak Szerbiában. Ugyan a polgármesterek személye nem ezen dől el, csupán a jövőre esedékes parlamenti választáson, de nyilvánvaló, hogy ilyenkor egyik politikai erő sem akar nagy tömegekkel szembehelyezkedni. Így jelenleg a városvezetés nem erőlteti a bontásokat" - mondta el a műemlékem.hu magazinnak Szabó Zsombor, a bácskai város egykori főépítésze. Hozzátette: így mivel a válság miatt alaposan megcsappant a vállalkozói kedv, szinte teljes egészében leálltak a belváros lerombolására, majd újraépítésére irányuló kezdeményezések.

 

Szabadka, fotó: Kovács Olivér
1/3
Szabadka, fotó: Kovács Olivér

 

 

Mint arról korábban már beszámoltunk, a városrendezési tervet, amely pusztulásra ítélte volna a 19-20. század fordulóján épült belváros épületeinek nagy részét, tavaly januárban fogadta el a szabadkai közgyűlés. A szinte példátlan mértékű „városrendezésre" azért került volna sor, mert a városvezetés Szabadka lakosságának nagyarányú növekedésével számolt az elkövetkező években. Ehhez a megnövekedett lakosságszámhoz tervezték volna az új, befektetői tőkéből épülő belvárost is, ahol 4-5 emeletes épületek foglalták volna el az építészettörténetileg értékes régi házak zömének helyét.

Szabadka népességnövekedésével kapcsolatban azonban tévedtek az előrejelzések: bár rövidesen 200 ezer lakossal számoltak, a jelenleg (vonzáskörzettel együtt) 150 ezres lakosság is még csökkent az elmúlt időben. Ráadásul a gazdaság sem idult be, hiszen szerbiai mérték szerint is rendkívül magas Szabadkán a munkanélküliek aránya.

 

Szabadka, fotó: Kovács Olivér
2/3
Szabadka, fotó: Kovács Olivér

 

 

„A válság közepette nem üzlet az építés, a politika pedig a választások miatt nem erőlteti, így csupán kisebb súlyú építészeti ügyek kavarják fel az állóvizet" - folytatta Szabó Zsombor, aki az egykori Népszínház 2007-ben történt lebontása miatt mondott le főépítészi megbízatásáról. „Ilyen a Városháza oldalánál található szökőkút, amelyet le szeretne bontatni a városvezetés, mivel állítólag beázik miatta a Városháza pincéje. Ugyanakkor egy új, kortárs alkotók által tervezett szökőkutat építenének fel a helyén. Sokan nem értik, hogy miért bontani akarnak, s nem szigetelni."

A cikk folytatása, egy korábbi riport Szabadka felemelkedéséről és hanyatlásáról és képriport a pusztuló városról a műemlékem.hu magazinjában

Fotó és szöveg: Kovács Olivér

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk