
A változás kulcsa
Prilep Észak-Macedónia negyedik legnagyobb városa. A település határában illegálisan épült ki a Trizla elnevezésű lakónegyed. A rendezetlen jogi környezet és a kontrollálatlan építkezések következtében 5000 ember él ma itt méltatlan körülmények között. Mikus László diplomamunkája erre a problematikára keres alternatívát.
A közművek és szolgáltatások hiánya a terület nagy részére jellemző. A Habitat for Humanity és a Macedón kormány beavatkozása nyomán a körülmények fokozatos javulása várható, a használható épületek jogi státusza rendeződik és korszerűsítésre kerülnek. A teljesen szabálytalan, veszélyes építményekből a lakókat szociális bérlakásokba költöztetik. Munkámban ezt a programot kívánom kiegészíteni egy közösségi funkcióknak helyet adó épületegyüttessel.

Alaprajz, Szociális fejlesztő és integrációs központ, Macedónia, Prilep, Tervező: Mikus László, Pécsi Tudományegyetem, 2019.

Koncepció, Szociális fejlesztő és integrációs központ, Macedónia, Prilep, Tervező: Mikus László, Pécsi Tudományegyetem, 2019.
A program fő célja a területen élők integrációja és felzárkóztatása. Ennek kulcsát a gyerekekben látom, ők azok akik legfogékonyabbak a változásra és rajtuk keresztül lehetőség nyílik a szülők és családtagok szociális felzárkóztató programokba történő bevonására.
A Trizla területén élő családokban a szülők nagyrészt képzetlenek. Az ilyen családban felnövekvő gyerekek nagyon rossz kilátásokkal indulnak neki a felnőtt életnek. A tervezett épület olyan foglakozásoknak kíván helyet adni, amelyek segítik őket és pótolni tudják a család által nyújtott támogatást. Az iskolás korúak tehetséggondozásán túl, az óvodás és kisiskolás gyermekek idegrendszeri fejlődését segítő készségfejlesztő foglalkozások is helyet kapnak.
Míg a gyerekek foglalkozáson vannak, alkalom nyílhat a szülőkkel történő kommunikációra, megsegítésükre is. A területen olyan felnőttképzési program is szervezhető, amely az általános iskolai alapok pótlását szolgálja az elérhető felnőtt továbbképzéseknek első lépcsőjeként. A közösségi terekben családi és csoportos foglalkozások is tarthatóak. Így a tervezett épület teljessé tudja tenni a területen jelenleg is zajló családsegítő és otthonteremtési programokat.

Funkció,Szociális fejlesztő és integrációs központ, Macedónia, Prilep, Tervező: Mikus László, Pécsi Tudományegyetem, 2019.
Olyan épület kialakítása szükséges, mely számos foglalkozástípusnak helyet tud adni, a közösség számára befogadható, és vonzóerővel rendelkezik. Lehetőséget ad Trizla városrészben élők számára a jelen körülményeikből való kitörésre. A területen élők bizalmatlanságán és zárkózottságán át kell törni. Jelenleg a Roma SOS munkatársai, utcáról utcára, házról házra járva igyekeznek kapcsolatot építeni és segítséget nyújtani. Az épület egy bázisként is funkcionálna számukra.
Fontos, hogy az épület ne csak a szolgáltatások befogadására legyen alkalmas, hanem közösségteremtő ereje is legyen, ahol az itt élők szívesen tartózkodnak, és akár saját programokat is szervezhetnek. A széleskörű használhatóság és vonzerő biztosítása érdekében egy rendezvények megtartására alkalmas udvar az, amely véleményem szerint egy ilyen épület lelkét adhatja. A helyi közösség összetartó, zárkózott és hagyománytisztelő. A program fontos részét képezi a közösségi programok, rendezvények szervezése melyeken keresztül kapcsolat teremthető a helyiekkel. Ezen udvar közé szervezhetőek a tervezett funkciók.

Alaprajz, Szociális fejlesztő és integrációs központ, Macedónia, Prilep, Tervező: Mikus László, Pécsi Tudományegyetem, 2019.
Helyszínválasztás
A tervezési helyszín kiválasztása, a beavatkozás egyik leglényegesebb eleme. A terület nagyon sűrű beépítettségű. Rendezetlen városi szövetet figyelhetünk meg. Kézenfekvő volna a tervezett épületet a településrész központjában elhelyezni, ám a sűrű beépítettség miatt erre csak bontás árán volna lehetőség. Egy ilyen érzékeny közegben, ahol azt kívánjuk sugallni, hogy a jövőt építjük, nem célszerű bontással kezdeni. Ezért több helyszín megvizsgálását követően, a településrész perifériáján került kijelölésre a tervezési terület. Ez a rész könnyen bekapcsolható a belvárosba és a célterület legtávolabbi része sincs messzebb 1km-nél, így a funkcióját el tudja látni anélkül, hogy bontásra volna szükség, valamint lehetőség van további bővítésre is.

Homlokzatok, Szociális fejlesztő és integrációs központ, Macedónia, Prilep, Tervező: Mikus László, Pécsi Tudományegyetem, 2019.
Telepítés
A terület sűrűn és rendezetlenül beépített, jellemzően családi házakkal, kis léptékű épületekkel. Így a tervezett épületnek is a családi házas léptéken kell megfelelnie, és egy „rendezett rendezetlenséget" kell mutatnia. Mivel a közfunkció ennél nagyobb tömeget és területet igényel, az épület egyes feladatait különválasztottam és és kisléptékű épületekben helyeztem el.
A meglévő épületállomány között kialakuló térközök méretét is elemeztem. Az átlag méretű térarány határozza meg a tervezett épületek közötti terület méretét. Az ezzel kapcsolatos másik lényeges dolog, hogy a területen nincsenek teljesen magánhasználatú intim udvarok, semmi nincs lekerítve, minden terület bármely irányból átjárható. Így a tervezett épületegyüttes udvarai is ezt az elvet követve, nyitottak és szabadon átjárhatóak.

Szociális fejlesztő és integrációs központ, Macedónia, Prilep, Tervező: Mikus László, Pécsi Tudományegyetem, 2019.
A telepítés során az előzőekben említett átlagos térarány és a családi házas lépték tartása volt a fő szempont. Azonban fontos volt, hogy az épületek egy egésszé álljanak össze, csak léptékükben legyenek családi házhoz hasonlatosak, az együttes legyen középület jellegű. Ezért a telepítés saját rendszerében geometrikus elrendezésű, egyes elemek azonban ki vannak mozdítva a környezet erővonalai mentén. Két meghatározó irányt figyelhetünk meg. Az egyiket az utca vonal nyújtja, a másikat a Prilep mellett emelkedő hegy lankája. Bár a környező házak telepítése véletlenszerű, mégis a domboldal hatása miatt megfigyelhető egyfajta rendezettség az elhelyezkedésükben.

Szociális fejlesztő és integrációs központ, Macedónia, Prilep, Tervező: Mikus László, Pécsi Tudományegyetem, 2019.
Bejárati zóna
Jelkép szerű monumentális kapuzat kialakítására az illeszkedés igénye miatt nem volt lehetőség, továbbá a terület mindenfelé átjárhatóságát a tervezett épületegyüttesben is meg kívántam tartani. Ezért a terület számos bejárattal rendelkezik, melyet az épületek képeznek. Egy főbejáratot jelöltem ki, ezt az utca vonala és a két egymásra merőleges épület, valamint a visszavágott, tölcsér alakú épülettömeg adja.
Tornaterem:
A tornaterem az épületegyüttes központi eleme, mind térben mind funkcionálisan. Nem hagyományos tornafoglalkozásoknak ad helyet, hanem fejlesztő tornákat tartanak majd itt. A foglalkozás jellegének megfelelően alakítható az alaprajz. Nagycsoportos foglakozások esetén teljesen nyitott a tér. Kiscsoportos és egyéni fejlesztés esetén mobil falakkal osztható.
Ha nincs nagy öltözési igény, akkor az előtérben elhelyezett szekrényben tarolhatók a kabátok cipők, stb. A tárolók alatt kihúzható pad található. Amennyiben szükséges, rendelkezésre áll egy hagyományos öltözőblokk is.
Közösségi épület:
A közösségi épület az együttes fogadó objektuma. Az épület formálja a főbejáratot, nyit az utca felé. Sokrétűen használható, a szülők itt várakozhatnak. Történhet itt tanácsadás, egyéni és csoportos fejlesztés, családi foglalkozások, valamint rendezvények befogadására is alkalmas. Állandó alapfunkciója a szabadpolcos könyvtár. A könyvek nem uralják a teret, oldalt alacsony parapet magasságú polcokon sorakoznak, így a tér átlátható és jól alakítható marad. A tér jó szervezhetőségét olyan egyedi bútorok biztosítják, melyek alkalmasak nyitott közösségi funkció kiszolgálására és intim terek lehatárolására is.
Mikus László
Szerk.: Pleskovics Viola