Épületek/Középület

A város szövete benövi a felhagyott ipari területeket – elkészült az Operaház Műhelyháza

1/45

Operaház Eiffel Műhelyház és Próbacentrum - terv: Marosi Miklós / KÖZTI - fotó: Bujnovszky Tamás

?>
Operaház Eiffel Műhelyház és Próbacentrum - terv: Marosi Miklós / KÖZTI - fotó: Bujnovszky Tamás
?>
Operaház Eiffel Műhelyház és Próbacentrum - terv: Marosi Miklós / KÖZTI - fotó: Bujnovszky Tamás
?>
Operaház Eiffel Műhelyház és Próbacentrum - terv: Marosi Miklós / KÖZTI - fotó: Bujnovszky Tamás
?>
Operaház Eiffel Műhelyház és Próbacentrum - terv: Marosi Miklós / KÖZTI - fotó: Bujnovszky Tamás
?>
Operaház Eiffel Műhelyház és Próbacentrum - terv: Marosi Miklós / KÖZTI - fotó: Bujnovszky Tamás
?>
Operaház Eiffel Műhelyház és Próbacentrum - terv: Marosi Miklós / KÖZTI - fotó: Bujnovszky Tamás
?>
Operaház Eiffel Műhelyház és Próbacentrum - terv: Marosi Miklós / KÖZTI - fotó: Bujnovszky Tamás
?>
Operaház Eiffel Műhelyház és Próbacentrum - terv: Marosi Miklós / KÖZTI - fotó: Bujnovszky Tamás
?>
Operaház Eiffel Műhelyház és Próbacentrum - terv: Marosi Miklós / KÖZTI - fotó: Bujnovszky Tamás
?>
Operaház Eiffel Műhelyház és Próbacentrum - terv: Marosi Miklós / KÖZTI - fotó: Bujnovszky Tamás
?>
Operaház Eiffel Műhelyház és Próbacentrum - terv: Marosi Miklós / KÖZTI - fotó: Bujnovszky Tamás
?>
Operaház Eiffel Műhelyház és Próbacentrum - terv: Marosi Miklós / KÖZTI - fotó: Bujnovszky Tamás
?>
Operaház Eiffel Műhelyház és Próbacentrum - terv: Marosi Miklós / KÖZTI - fotó: Bujnovszky Tamás
?>
Operaház Eiffel Műhelyház és Próbacentrum - terv: Marosi Miklós / KÖZTI - fotó: Bujnovszky Tamás
?>
Operaház Eiffel Műhelyház és Próbacentrum - terv: Marosi Miklós / KÖZTI - fotó: Bujnovszky Tamás
?>
Operaház Eiffel Műhelyház és Próbacentrum - terv: Marosi Miklós / KÖZTI - fotó: Bujnovszky Tamás
?>
Operaház Eiffel Műhelyház és Próbacentrum - terv: Marosi Miklós / KÖZTI - fotó: Bujnovszky Tamás
?>
Operaház Eiffel Műhelyház és Próbacentrum - terv: Marosi Miklós / KÖZTI - fotó: Bujnovszky Tamás
?>
Operaház Eiffel Műhelyház és Próbacentrum - terv: Marosi Miklós / KÖZTI - fotó: Bujnovszky Tamás
?>
Operaház Eiffel Műhelyház és Próbacentrum - terv: Marosi Miklós / KÖZTI - fotó: Bujnovszky Tamás
?>
Operaház Eiffel Műhelyház és Próbacentrum - terv: Marosi Miklós / KÖZTI - fotó: Bujnovszky Tamás
?>
Operaház Eiffel Műhelyház és Próbacentrum - terv: Marosi Miklós / KÖZTI - fotó: Bujnovszky Tamás
?>
Operaház Eiffel Műhelyház és Próbacentrum - terv: Marosi Miklós / KÖZTI - fotó: Bujnovszky Tamás
?>
Operaház Eiffel Műhelyház és Próbacentrum - terv: Marosi Miklós / KÖZTI - eredeti épület: MÁV Északi Járműjavító üzem - terv: Feketeházy János  - fotó: Lugosi Lugo László
?>
Operaház Eiffel Műhelyház és Próbacentrum - terv: Marosi Miklós / KÖZTI - eredeti épület: MÁV Északi Járműjavító üzem -terv: Feketeházy János  - fotó: Lugosi Lugo László
?>
Operaház Eiffel Műhelyház és Próbacentrum - terv: Marosi Miklós / KÖZTI - eredeti épület: MÁV Északi Járműjavító üzem -terv: Feketeházy János  - fotó: Lugosi Lugo László
?>
Operaház Eiffel Műhelyház és Próbacentrum - terv: Marosi Miklós / KÖZTI - eredeti épület: MÁV Északi Járműjavító üzem -terv: Feketeházy János  - fotó: Lugosi Lugo László
?>
Operaház Eiffel Műhelyház és Próbacentrum - terv: Marosi Miklós / KÖZTI - eredeti épület: MÁV Északi Járműjavító üzem -terv: Feketeházy János  - fotó: Lugosi Lugo László
?>
Operaház Eiffel Műhelyház és Próbacentrum - terv: Marosi Miklós / KÖZTI - eredeti épület: MÁV Északi Járműjavító üzem -terv: Feketeházy János  - fotó: Lugosi Lugo László
?>
Operaház Eiffel Műhelyház és Próbacentrum - terv: Marosi Miklós / KÖZTI - eredeti épület: MÁV Északi Járműjavító üzem -terv: Feketeházy János  - fotó: Lugosi Lugo László
?>
Operaház Eiffel Műhelyház és Próbacentrum - terv: Marosi Miklós / KÖZTI - eredeti épület: MÁV Északi Járműjavító üzem -terv: Feketeházy János  - fotó: Lugosi Lugo László
?>
Operaház Eiffel Műhelyház és Próbacentrum, alaprajz -1 szint - terv: Marosi Miklós / KÖZTI
?>
Operaház Eiffel Műhelyház és Próbacentrum, alaprajz földszint - terv: Marosi Miklós / KÖZTI
?>
Operaház Eiffel Műhelyház és Próbacentrum, alaprajz 1. emelet - terv: Marosi Miklós / KÖZTI
?>
Operaház Eiffel Műhelyház és Próbacentrum, tetőkert alaprajz - terv: Marosi Miklós / KÖZTI
?>
Operaház Eiffel Műhelyház és Próbacentrum, tető felülnézet - terv: Marosi Miklós / KÖZTI
?>
Operaház Eiffel Műhelyház és Próbacentrum, metszet - terv: Marosi Miklós / KÖZTI
?>
Operaház Eiffel Műhelyház és Próbacentrum, metszet - terv: Marosi Miklós / KÖZTI
?>
Operaház Eiffel Műhelyház és Próbacentrum, metszet - terv: Marosi Miklós / KÖZTI
?>
Operaház Eiffel Műhelyház és Próbacentrum, metszet - terv: Marosi Miklós / KÖZTI
?>
Operaház Eiffel Műhelyház és Próbacentrum, homlokzat - terv: Marosi Miklós / KÖZTI
?>
Operaház Eiffel Műhelyház és Próbacentrum - terv: Marosi Miklós / KÖZTI
?>
Operaház Eiffel Műhelyház és Próbacentrum - terv: Marosi Miklós / KÖZTI
?>
Operaház Eiffel Műhelyház és Próbacentrum - terv: Marosi Miklós / KÖZTI
?>
Operaház Eiffel Műhelyház és Próbacentrum, tető felülnézet- terv: Marosi Miklós / KÖZTI
1/45

Operaház Eiffel Műhelyház és Próbacentrum - terv: Marosi Miklós / KÖZTI - fotó: Bujnovszky Tamás

A város szövete benövi a felhagyott ipari területeket – elkészült az Operaház Műhelyháza
Épületek/Középület

A város szövete benövi a felhagyott ipari területeket – elkészült az Operaház Műhelyháza

2020.05.14. 17:28
MÉD

Projektinfó

Szerzők:
Sulyok Miklós

Földrajzi hely:
Budapest

Építészek, alkotók:
Marosi Miklós, Közti Zrt.

Címkék:
ipari műemlék

Vélemények:
1

Operaház Eiffel Műhelyháza és Próbacentrum

URL:
KÖZTI Zrt.

Tervezés éve:
2013-2016

Építés éve:
2020

Bruttó szintterület:
33810 m2

Stáblista

Építészet: KÖZTI Zrt. Marosi Studió

Vezető tervező: Marosi Miklós

Építészek: Ács István, Pernesz Ágnes, Rabie Anisz, Hódosi Dániel, Dányádi Áron, Süveges Adél, Weimper Viktória, Csízy László. Kelemen Bálint, Petri Dávid

Statika: Váczi Péter

Gépészet: Szakál Szilárd

Erősáram: Máramarosi András

Gyengeáram: Ritzl András

 

Egyéb tervezők: 

Belsőépítészet: Szenes István 

Tájépítészet: Potyondy Flóra 

Alapozás: Petik Csaba

Közlekedés: Rhorer Ádám 

Akusztika: Dr Huszty Csaba 

Speciális technológiai rendszerek: Balogh Géza 

Színházi gépészet: Schramm Péter 

Épületautomatika: Harmath László 

Épületszerkezetek: Dr Becker Gábor 

Épületszerkezetek: Dr Kakassy László 

Statikus szakértő: Dr Dunai László 

Statikus szakértő: Dr Armuth Miklós 

Gépészet: Virág Zoltán 

Elektromos: Kapitor György 

Statikus: Honti Gábor 

MÉD:

Marosi Miklós (KÖZTI) tervei alapján elkészült az Operaház Eiffel Műhelyháza és Próbacentruma a Kőbányai úton. Egy ipari terület, egy városrész átlényegülésének első etapja ez. A helyről, a folyamatról és az épületről Sulyok Miklós művészettörténészt kértük fel kritikára.

Operaház Eiffel Műhelyház és Próbacentrum - terv: Marosi Miklós / KÖZTI - eredeti épület: MÁV Északi Járműjavító üzem -terv: Feketeházy János  - fotó: Lugosi Lugo László
31/45
Operaház Eiffel Műhelyház és Próbacentrum - terv: Marosi Miklós / KÖZTI - eredeti épület: MÁV Északi Járműjavító üzem -terv: Feketeházy János - fotó: Lugosi Lugo László

A MÁV Északi Járműjavító üzem története 1867-ben kezdődött, amikor a magyar történelem egyik legprosperálóbb időszaka virradt fel hazánkra a vasútfejlesztés tekintetében, s nem mellesleg ebben az évben alapították a Magyar Mérnök- és Építészegyletet is. Az „Északi", ahogyan mindig is emlegették, 142 éves fennállása alatt a honi vasútipar egyik alapintézményévé vált.[i] Ez építészeti értelemben is meglátszott rajta, hiszen az 1886-ban épült, a maga idejében igen korszerű épületet a kor legjobb magyar acélszerkezettervező és hídépítő mérnöke, Feketeházy János tervezte. A Zürichben diplomázott szakember nevéhez olyan jelentős épületek acélszerkezete kötődik, mint a budapesti Fővámház (ma Corvinus Egyetem) tetőszerkezete (1870-74), a Déli összekötő vasúti híd (1873), a szegedi közúti Tisza-híd, amelyet az Eiffel Iroda munkatársaként tervezett 1883-ban, az Operaház acél tetőszerkezete (1884),a Keleti pályaudvar csarnok tetőszerkezete (1884), a komáromi vasúti híd (1892), a Mária Valéria-híd (1895) és nem utolsó sorban a budapesti Ferenc József-, ma Szabadság-híd (1896).

Operaház Eiffel Műhelyház és Próbacentrum - terv: Marosi Miklós / KÖZTI - eredeti épület: MÁV Északi Járműjavító üzem - terv: Feketeházy János  - fotó: Lugosi Lugo László
24/45
Operaház Eiffel Műhelyház és Próbacentrum - terv: Marosi Miklós / KÖZTI - eredeti épület: MÁV Északi Járműjavító üzem - terv: Feketeházy János - fotó: Lugosi Lugo László

Marosi Miklós, a mai felújítás építésze, a KÖZTI stúdióvezetője és részvénytársasági elnöke találóan a „magyar vasúttörténelem egyik legfontosabb szentélyének" nevezi az Eiffel-csarnokot. A kor sajátosságai szerint Feketeházy téglafal- és fémszerkezetet vegyesen használt, a monumentális historizáló karaktert a pályaudvarokhoz hasonlóan az üzemépületek esetében is alkalmazta. Gondoljunk csak a kor számos magyarországi és európai pályaudvarépülete fő- és oldalhomlokzatainak historizáló, lényegében palotaépítészeti karakterére. A rendkívüli méretű, kettőszáz méter hosszú és száz méter széles, huszonkétezer négyzetméteres, öthajós épület térlefedésének tartószerkezete szegecselt acél, mint az a korban – a hegeszthető Siemens-acél feltalálása előtt  – általános volt. A lehető legkevesebb helyet foglalja el és a lehető legjobb bevilágítást biztosítja. 

Operaház Eiffel Műhelyház és Próbacentrum - terv: Marosi Miklós / KÖZTI - fotó: Bujnovszky Tamás
1/45
Operaház Eiffel Műhelyház és Próbacentrum - terv: Marosi Miklós / KÖZTI - fotó: Bujnovszky Tamás

Az Eiffel csarnok ipari műemléki örökségünk része, vagyis a magyarországi iparosítás öröksége. Ezzel az épületvagyonnal az ipari régészet, azaz a modern kor régészete foglalkozik. Az ipari örökség kérdéskörét a nemzetközi kulturális örökség diskurzusában a 2003-as Nyizsnij Tagil-i ajánlás foglalta össze. „Az ipari örökség társadalmi érték, amely a köznapi emberek, férfiak és nők, életének dokumentálása révén fontos identitásérzetet ad. Technológiai és tudományos értéket képvisel a gyártás, a mérnöki tudomány és az építés területén és ugyancsak jelentős művészi értékkel rendelkezhet építészetének, tervezésének és kivitelezésének minősége miatt is".[ii]

Operaház Eiffel Műhelyház és Próbacentrum - terv: Marosi Miklós / KÖZTI - fotó: Bujnovszky Tamás
4/45
Operaház Eiffel Műhelyház és Próbacentrum - terv: Marosi Miklós / KÖZTI - fotó: Bujnovszky Tamás

Az ipari építészet emlékeit rendkívül sikeres projektekben élesztették újjá Európában az elmúlt évtizedekben. Az egyik első ilyen revitalizáció a bécsi gáztartályok átépítése volt lakóházi és bevásárló központ funkcióra magántőkéből, 1989-2001 között, meglehetősen hosszú, de végül eredményes folyamat során. Ahogyan Sonkoly Gábor történész, a kulturális örökség elméleti feldolgozásának szakértője írja: „Bécs valószínűleg nemcsak világelső az ipari örökség elemei felmérésének szándéka tekintetében, de később azok felújításában is nemzetközi hírnevet vívott ki, különösképpen a Gasometer, a hajdan volt legnagyobb európai városi gázmű városi kultúr- és lakónegyed-jellegű felújításával.".[iii] A Ruhr-vidék elavulttá vált ipari övezeteinek kezelése a német műemlékvédelem egyik legnagyobb feladata, amelyen máig dolgoznak.

Operaház Eiffel Műhelyház és Próbacentrum - terv: Marosi Miklós / KÖZTI - fotó: Bujnovszky Tamás
7/45
Operaház Eiffel Műhelyház és Próbacentrum - terv: Marosi Miklós / KÖZTI - fotó: Bujnovszky Tamás

Már az UNESCO világörökségében is helyet kapnak a régi ipari épületek, mint például – csupán véletlenszerűen kiemelve – 1995 óta, az olaszországi Bergamo melletti Crespi d’Adda-i gyár és munkáslakótelep-együttes, de a kulturális újrahasznosítás kiválóan működő példáit láthatjuk a párizsi Gare d’Orsay múzeummá alakításában (1986), a londoni Tate Modern múzeum 2000-ben megnyílt új részlege a volt Temze-parti erőműben, a római Centrale Montemartini volt városi elektromos erőmű épületében, ahol a Capitóliumi Múzeum ókori szoborgyűjteményének egy részét helyezték el a nagyobbfajta családi ház méretű dízel turbinákat befogadó ipari csarnokokban. Itthon a jó példákat Budapesten a Millenáris Park volt gyárépületeinek magas színvonalú építészeti és kulturális „feltámasztása", vagy az óbudai Gázgyár épületeinek felújítása szolgáltatja. De rendkívül sokrétű, átgondolt és jól sikerült revitalizációs folyamat eredménye Ózdon korábbi nehézipari gyár épületeiben kialakított Nemzeti Filmtörténeti Élménypark épületegyüttese (2016), Csontos Györgyi építész vezetése alatt. A sort sokáig lehetne folytatni nemzetközi és hazai példákkal is, hiszen ma a műemlékek kezelésének, használatának egyik fő területe az ipari örökség rehabilitációja.

Operaház Eiffel Műhelyház és Próbacentrum - terv: Marosi Miklós / KÖZTI - fotó: Bujnovszky Tamás
13/45
Operaház Eiffel Műhelyház és Próbacentrum - terv: Marosi Miklós / KÖZTI - fotó: Bujnovszky Tamás

A budapesti Eiffel-csarnok épülete tehát túlélte az Északi járműjavító üzemet. Az új rendeltetés, a Magyar Állami Operaház műhelyközpontja és próbajátszó helye tökéletes funkcióválasztás: ha Magyarország valamiben a igényes kulturális  turizmus jelentős szereplője lehet, akkor az éppen a klasszikus zene, az opera- és operettjátszás. Az opera mint összművészeti műfaj különlegesen sokrétű térigényt támaszt a színházépület iránt. Pontosan ez az, amit az Eiffel-csarnok nyújtani tud, s ez teszi ideális helyszínné az Operaház számára. Az asztalos, a festő, a díszletépítő, valamint a lakatos műhely, a jelmezvarroda és jelmeztár, a monumentális méretű díszletraktár, a kisszínpad (Bánffy Miklós Színpad) egy tágas, közönségforgalmi előcsarnokkal együtt olyan jó elférnek benne,  hogy még sportteremre, tetőkertnek becézett zárttéri üvegházra is jut hely. 

Operaház Eiffel Műhelyház és Próbacentrum - terv: Marosi Miklós / KÖZTI - fotó: Bujnovszky Tamás
23/45
Operaház Eiffel Műhelyház és Próbacentrum - terv: Marosi Miklós / KÖZTI - fotó: Bujnovszky Tamás

A felújítás során építészeti szempontból vajon az új funkció az előbbre való, vagy a műemléképület megőrzése? Marosi Miklós és tervező csoportja egyértelműen az utóbbit tartja fontosnak, ezért sem támogatja például új főbejárati kapu megnyitását a középső hajó homlokzati falán, még akkor sem, ha azon nagyobb áteresztést lehetne biztosítani az alkalmanként megnövekedett létszámú közönség részére. „Elsődleges szempontunk, hogy bemutassuk ennek a háznak az értékét, szépségét, azt a csodálatos acélszerkezetet, amely valami isteni véletlen folytán megúszta a világháborúkat." – mondja egy interjúban.

Operaház Eiffel Műhelyház és Próbacentrum, metszet - terv: Marosi Miklós / KÖZTI
38/45
Operaház Eiffel Műhelyház és Próbacentrum, metszet - terv: Marosi Miklós / KÖZTI

Az új beépített szerkezetek az előcsarnokban is elválnak a régitől, Marosi Miklósék műemléki felfogása szerint. A meglévő, régi acélszerkezet mellé nem tesznek mai acélszerkezetet, hanem betonnal képeznek ellenpontot. A tervezők monolit vasbeton falakat javasoltak, ez azonban a kivitelezés során előregyártott vasbeton kéregpanelekkel a helyszínen zsaluzott, belül monolit kiöntésű szerkezetre módosult. A finomra csiszolt felületű, világosszürke betonfelület, az emeleti üveg parapet elegánsan deríti a fogadó csarnok hangulatát, és hagyja érvényesülni a régi,fekete színűre mázolt acélszerkezeteket, amelyek a rendkívüli, mintegy 12m-es magasságukkal önmagukban építészeti és esztétikai térélményt nyújtanak. 

Operaház Eiffel Műhelyház és Próbacentrum, alaprajz földszint - terv: Marosi Miklós / KÖZTI
33/45
Operaház Eiffel Műhelyház és Próbacentrum, alaprajz földszint - terv: Marosi Miklós / KÖZTI

A közönség innen közelíti meg a Bánffy-termet, amely – nem tévedés –az Andrássy úti Operaház színpadával azonos méretű, zenekari árokkal ellátott kisterem (ötszázfősre bővíthető befogadóképességgel), valójában az Operaház próbaterme. Itt maradéktalanul bepróbálhatóak az előadások, és a számítógépes világításvezérlési rendszer segítségével, amely szintén megegyezik a belvárosi helyszín technikájával, ott is azonos feltételekkel valósítható meg az itt betanult előadás. Azaz, lényegében megkettőződött a budapesti Operaház színpadi kapacitása. Sőt, a nézőtér üléssorai mozgatható acélszerkezetűek, és összecsukhatóak, miáltal – a zenekari árok szintjét a padlószintre emelve kb. ötezer négyzetméteres multifunkcionális tér, például terem jön létre. De rendelkezésre áll egy ötszáz négyzetméteres nagyzenekari próbaterem is a túlsó szárnyban, amely hangfelvételekkészítésére alkalmas stúdióként is működik, valamint egy háziszínpad, az Erkel Színház főszínpadával azonos méretben.

Operaház Eiffel Műhelyház és Próbacentrum - terv: Marosi Miklós / KÖZTI - fotó: Bujnovszky Tamás
8/45
Operaház Eiffel Műhelyház és Próbacentrum - terv: Marosi Miklós / KÖZTI - fotó: Bujnovszky Tamás

Az épület egészének belsőépítészeti karakterét a kiszolgálóterek ipari, úgy mondhatnánk jó értelemben vett „nyers" jellege határozza meg anyagában és színezésében is. A foyer-ban a színes bútorzaton kívül csak a belépéssel szemközti galéria falán látunk egy harsány színű élő növényekkel befuttatott falat, amely jótékonyan élénkíti a szürke-fekete ipari forma- és színvilágot. Az előcsarnokban került elhelyezésre a XX. század eleji Orient expressz egyik étkező kocsija is, felújítva, kissé visszafogottabb színvilággal, a vörös-arany budoár színezés helyett pasztell tónusban, színházi büfé céljára. A muzeális személyvagon mellett ritka muzeális gőzmozdony fogadja a látogatókat, utalva az épületkomplexum eredeti rendeltetésére. A tér belső hangulatát illetően tehát helytállónak tűnik Ókovács Szilveszter főigazgató állítólagos mondása arról, hogy ezen a helyszínen olyan Operaház született, ahová farmernadrágban és bőrdzsekiben is el lehet jönni.

Operaház Eiffel Műhelyház és Próbacentrum - terv: Marosi Miklós / KÖZTI - fotó: Bujnovszky Tamás
11/45
Operaház Eiffel Műhelyház és Próbacentrum - terv: Marosi Miklós / KÖZTI - fotó: Bujnovszky Tamás

A nagy iparcsarnok mellett három kisebb épület áll: a volt targoncajavító műhelyből központi jelmeztár, cipész- és kalaposműhely készül, a volt kovácsműhely az üzemeltetés központja lesz, míg az egész üzem egykori állomásépülete a korrepetítorok és a zeneiskola helyszínéül szolgál majd. Előbbiek közelében található a volt fűtőmű gyárkéménye, amelynek csúcsáról Ókovács Szilveszter, igazi operai grandiozitással, az egész városból látható fényoszlopot kívánna az égre bocsátani, az Operaház tájléptékű reklámelemeként. A közönségvonzó megoldások között szerepel egy látogatóközpont kialakítása, rendszeres épületlátogatások szervezése is, amit az egyébként fölszintes iparcsarnokba beépített galériarendszer biztosít.

Operaház Eiffel Műhelyház és Próbacentrum - terv: Marosi Miklós / KÖZTI - eredeti épület: MÁV Északi Járműjavító üzem -terv: Feketeházy János  - fotó: Lugosi Lugo László
25/45
Operaház Eiffel Műhelyház és Próbacentrum - terv: Marosi Miklós / KÖZTI - eredeti épület: MÁV Északi Járműjavító üzem -terv: Feketeházy János - fotó: Lugosi Lugo László

Az írásom címében jelzett folyamat megvalósulása, vagyis, hogy „A város szövete benövi a felhagyott ipari területeket", természetesen attól is függ, a környező területek mennyire járulnak ehhez hozzá. Tehát, hogy a szomszédos, a volt dízelmozdonyjavító üzemet is magában foglaló telekre tervezett közlekedési múzeum mikor épül meg és hogyan működik majd. Hogy a Józsefvárosi pályaudvar egészen kiváló építészeti színvonalon felújított, volt épületében (tervező F. Kovács Attila) kialakított intézmény, a Sorsok háza Európai Oktatási Központ megnyílik-e végre, hogy a Kőbányai úton a volt Ganz-Mávag üzemi területein ma még kínai piacként működő egységek miként változnak majd. Mindenesetre ma ezen a tájon, Józsefváros és Kőbánya barnamezős határvidékén, ígéretes városfejlődés tanúi vagyunk, s ezt a fejlődést az Eiffel Műhelyház legújabb épülete valódi zászlóshajóként vezeti. 

Sulyok Miklós 

Operaház Eiffel Műhelyház és Próbacentrum - terv: Marosi Miklós / KÖZTI - fotó: Bujnovszky Tamás
22/45
Operaház Eiffel Műhelyház és Próbacentrum - terv: Marosi Miklós / KÖZTI - fotó: Bujnovszky Tamás

 

Hivatkozások:

[i] Vajnai Melinda és Kapitány Dávid dokumentumfilmje az Északi Járműjavítóról, 2012-ből: https://www.youtube.com/watch?v=vb30VI-dFMk

[ii] Nyizsnij Tagil Karta az ipari örökség védelméről, 2003 (TICCIH) (Az ipari örökség megőrzésével foglalkozó nemzetközi bizottság, amely 1978-ban alakult meg, Svédországban. In, Karták könyve, 109-113.

[iii] Sonkoly Gábor,  A kulturális örökség történeti értelmezései, 2016 – Akadémiai doktori értekezés, 90.

 

 

Szerk: Somogyi Krisztina

Vélemények (1)
zolilepetit
2020.05.15.
08:14

A tervben szereplő szép zöld parkosított terület nem egy leburkolt parkoló?

Új hozzászólás
Épületek/Irodaépület

VISION TOWERS IRODAHÁZ // Egy hely + Építészfórum

2020.10.14. 15:17
00:03:53

A Váci úti irodafolyosó nyitányaként a Dózsa György út és Dráva utcák kereszteződésében 2015-óta egy új, karakteres épület áll. Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának új helyszíne a 3h Építésziroda által tervezett Vision Towers irodaház.

A Váci úti irodafolyosó nyitányaként a Dózsa György út és Dráva utcák kereszteződésében 2015-óta egy új, karakteres épület áll. Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának új helyszíne a 3h Építésziroda által tervezett Vision Towers irodaház.

Épületek/Ipari és kereskedelmi épület

TRANZIT ART CAFÉ // Egy hely + Építészfórum

2020.09.30. 19:04
00:06:46

Farkasfog? Lepkeszárny? Milyen alakja van a XI. kerületi Bukarest utcában lévő volt buszpályaudvar tetőrendszerének? Az Egy Hely következő állomása a Tranzit Art Café, amelynek eredeti épületét 1963-ban tervezte Félix Vilmos (Uvaterv).

A buszpályaudvart az éppen akkoriban lendületesen fejlődő budai városrész és az Érd környéki települések között ingázó emberek számára tervezték, és nagy forgalmat bonyolított. A világ változott: csuklós Ikaruszok már nem kanyarodnak arra, a pályaudvar bezárt, majd 2005-ben Borsay Attila építész vezetésével ez a hely is átalakult. A hajdani utasváró mára kultikus terében és a könnyed betontetők alatt egy nyári este italt kortyolgatva bárki maga is elmerenghet a nagy kérdésen: akkor tehát farkasfog vagy lepkeszárny?

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában tehát egy kis budapesti várostörténettel és egy izgalmas épülettel ismerkedünk meg.

A videósorozat megvalósítást az NKA támogatja.

Farkasfog? Lepkeszárny? Milyen alakja van a XI. kerületi Bukarest utcában lévő volt buszpályaudvar tetőrendszerének? Az Egy Hely következő állomása a Tranzit Art Café, amelynek eredeti épületét 1963-ban tervezte Félix Vilmos (Uvaterv).

A buszpályaudvart az éppen akkoriban lendületesen fejlődő budai városrész és az Érd környéki települések között ingázó emberek számára tervezték, és nagy forgalmat bonyolított. A világ változott: csuklós Ikaruszok már nem kanyarodnak arra, a pályaudvar bezárt, majd 2005-ben Borsay Attila építész vezetésével ez a hely is átalakult. A hajdani utasváró mára kultikus terében és a könnyed betontetők alatt egy nyári este italt kortyolgatva bárki maga is elmerenghet a nagy kérdésen: akkor tehát farkasfog vagy lepkeszárny?

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában tehát egy kis budapesti várostörténettel és egy izgalmas épülettel ismerkedünk meg.

A videósorozat megvalósítást az NKA támogatja.

Támogasd az Építészfórumot most, hogy legyen újabb húsz évünk!

Az Építészfórum minden tartalma ingyenes – és az is marad. De ahhoz, hogy eredeti, értékálló anyagokat hozzunk létre, Olvasóink támogatására is szükségünk van.

Támogatom

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk