A városi piacok helyzete és szerepe egykor és napjainkban - Pécsi piacok – a Felsőmalom utcai piac tömbjének rehabilitációja

Steiner Mónika munkája a Magyar Urbanisztika Társaság Diploma-díjában részesült.

Steiner Mónika
Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki Kar, Településmérnök Egyetemi Kiegészítő Szak.
Diplomamunkája a Magyar Urbanisztika Társaság Diploma-díjában részesült.

 

A diplomaterv koncepciója
A diplomaterv általános betekintést nyújt a vásári életforma kialakulásába, társadalmi-, városfejlődési szerepébe. A megváltozott vásárlási szokások elemzését követően, Európa több országából hozott példákon keresztül érzékelteti, hogy a piacoknak a társadalomban, a település turizmusában betöltött szerepe mennyire fontos.

Ezt követően a konkrét tervezési terület – Pécs - Vásárvárosi szerepét, történeti kialakulását ismerteti a munka. A városban jelenleg működő piacok rendjének, helyzetének, szerepének elemzése után, rátér a városrendezési szempontból legérdekesebbnek ítélt, Felsőmalom utcai piac és tágabb környezetének elemzésére, az ismertetett problémák megoldására.

 

Pécsi vásárok
A piacok, vásárok szerepe minden egyes korban, társadalomban, a világ összes országában, városában igen jelentős. Nem csak a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi létesítményekről van szó, annál sokkal többről. A piac formálja az adott város karakterét, arculatát, turisztikai vonzerővel bír, gazdasági erővel rendelkezik.
Az emberek többsége ösztönösen törekszik arra, hogy a mai, egyre gyorsuló, és egyre inkább elszemélytelenedő világunkban, megőrizze saját településén azokat a helyeket, amelyek a személyes kapcsolatteremtés lehetőségét megadják. Az egyik ilyen hely a piac!

Pécs ősi vásárhelynek számít, kialakulásában fontos szerepet játszott földrajzi elhelyezkedése. Már a római korban jelentős település volt, kereskedelmi központ. A város és környékének mediterrán klímája mindig kedvező volt a szőlő, gyümölcs és zöldségtermesztésre, valamint az erre alapuló állattenyésztésre.
A pécsi vásárok jelentősen hozzájárultak ahhoz, hogy Pécs a Dél-Dunántúl vezető települése lett, gazdasági-, társadalmi- és kulturális központtá, valódi nagyvárossá vált.

 

A rehabilitációs terv ismertetése
A tervezési koncepció fő mozgatórugóját Pécs Város Vezetésének azon elképzelése szolgáltatta, miszerint a Felsőmalom utcai piac területét – a piac kereskedelmi forgalmának csökkenése miatt – egyéb módon kívánja hasznosítani. A befektetési szempontból igen potenciális telek beépítését irányozták elő, lakások, irodák, üzletek kialakításával.

Jelen terv, a hasznosításnak egy olyan alternatíváját dolgozza fel, - kitekintve a piac területének tágabb környezetére is - amelyben a jelentős mennyiségű új beépítés mellett, a város és lakossága gazdagodik egy új, modern kialakítású, többfunkciós köztérrel is. Véleményem szerint kerülni kell minden olyan elképzelést, amely a tömbbelső zsúfolt beépítését, a közfunkció mellőzését tartalmazza.
A tervezési terület rehabilitációja során, az alább felsorolt problémák megoldására került sor:

 

 

1. A Felsőmalom utcai piac funkciójának megváltoztatása
Az új tér kialakításában fontos szerepet játszott, hogy az egy többfunkciós, korszerű és minőségi kialakítású üde színfoltja legyen a városnak. A köztér általános használata mellett, - mint például pihenés, kikapcsolódás, találkozás ismerősökkel, barátokkal – lehetőséget adjon különböző kirakodóvásárok, kézműves vásárok megrendezésére, és nem utolsó sorban kisebb rendezvények, zenei előadások lebonyolítására.

A teret körülölelő új épületekben kaphatnak helyet azok a vendéglátó létesítmények, melyek a térre nyitottan, esténként is megtölthetik azt élettel.

A tömb belsejében kialakított teret minden irányból nyitottá kell tenni. Egyik fontos megközelítési pontja a Király utcai észak-déli kapcsolat. A Felsőmalom utcai foghíj, passzázs szerű felvezetése adja a tér kelet-nyugati tengelyét, amely a Magyar Állami Közpince feliratú épület megnyitásával a Búza térre vezeti a gyalogost. Ezen tengely mentén folyhatna az időszakos árusítás, olyan modern utcabútorok segítségével, melyek alapállapotban ülőpadként, kirakodó vásár tartásakor árusító asztalként funkcionálnak.

Az észak-déli és kelet-nyugati gyalogos tengelyek kereszteződésében elhelyezhető egy olyan alkotás, ami egyben a téren tartott rendezvény „színpada" is lehet. A tér dél felé történő gyalogos megnyitása ma is létezik, a műemléki épületen kialakított átjárón keresztül, egy nagyon hangulatos, zöldbe ágyazott felületre juthatunk, amely közvetlen kapcsolatban van a Tímárházzal.

2. A Koller utca 7. 9 szám alatti, továbbá a Béri Balog Ádám utca 1. 3. szám alatti, rossz szociális állapotban lévő területek felújítása
A Koller utca menti épületek szanálását követően, egy új - a terep adottságokat (rézsűt) jól kihasználó – földszint + emeletes, a jelenlegi kispiacnak keretet adó lakóház kialakítására nyílik lehetőség. A tömbbelső felé, minden oldalról nyitott átjárókkal, egy belső otthonosabb zöldfelülettel, mélygarázzsal.

3. A Királyház keleti oldalán elterülő tér használatának átgondolása
A teret, az épület megtervezése előtt kiírt pályázat nyertes elképzelésének megfelelően, a gépkocsi forgalom kizárásával képzeli el a terv. A tömböt átszelő kelet-nyugati gyalogos tengely egy részeként, átkötést biztosít a Király ház alatti átjárón keresztül a Lánc utcára, a Zsolnay Kulturális Negyed felé.

4. A Széchenyi István Gimnázium és Szakközépiskola Tornacsarnoka előtti tér rendezése
A létesítmény megközelítésének jelenlegi állapota nem felel meg a funkció által megkívántaknak. Az épület előtti tér rendezésével, a gépkocsi-feljáró megszűntetésével kialakul egy olyan burkolt tér, amely egy tereplépcsőn keresztül, a fél szinttel feljebb lévő zöldfelületben folytatódik (alul mélygarázs).

5. A volt Park Mozi, jelenleg Zene Park területének minőségi átalakítása
Pécs zenei rendezvényeinek jelenleg helyet adó egykori mozi, mind minőségében, mind megközelítésében hagy kívánni valót maga után. A Felsőmalom utca felőli foghíj beépítésével, a nyaktag kiszélesítésével (a Felsőmalom utca 21. szám felé), a nem használt szabadtéri mozi elbontásával, egy olyan reprezentatív dísztér jön létre, amely egyben gyalogos átkötést is jelent a Felsőmalom utca és a Koller utca között. A teret övező új épületek részben lakó, részben üzleti funkciókat látnak el. A Park Mozit jelen terv távlatban művészmoziként kívánja hasznosítani.

6. A Zsolnai Vilmos utca, Lánc utca, Nagy Lajos utca által határolt, jelenleg parkolóként használt terület beépítése
A terület beépítésével kapcsolatban több elképzelés is született már. A mostani beépítési javaslat a - minőségi fejlődés szellemében gondolkodva - 5 csillagos szálloda kialakítását irányozza elő. A hatalmas tömb beépítését mélygarázs létesítésével kell megoldani. Az épület által körülvett tér fontos része a Király utca és az EKF helyszínek közötti észak-déli gyalogos átkötésnek.

7. A gyalogos kapcsolatok megteremtése, az útvonalak kijelölésével
Pécs turisztikai tengelyeként emlegetett Király utca, és az EKF helyszínek észak-déli irányú összekapcsolását a tervezési terület oldja meg, az egymásba futó utcákkal, közterekkel.

8. A gépkocsiforgalom átgondolása, a parkolási gondok megoldása, mélygarázsok segítségével.
A parkolási gondokat mélygarázsok építésével (a piac tér alatt, a Koller utca menti új beépítés alatt, a tervezett szálloda alatt) oldja meg a terv. A szálloda alatti mélygarázs megközelítése egy, a Harangöntő utcából nyíló rámpával történik. Itt egy térszín alatti körforgalom ad lehetőséget arra, hogy a távlatban elképzelt földszint alatti parkolórendszer összekapcsolódhasson. A tervezési terület parkoló ellátottsága, a 3 új mélygarázs elhelyezésével, 100 %-osra nőt.

9. Új, minőségi zöldfelületek, burkolt terek, díszterek kialakítása.
Az elképzelések szerint a város fontos parkokkal övezett köztér-együttese valósul meg, melynek használata gyalogosan, kerékpárral egyaránt biztosított.
A tér-együttes, a kapcsolódó ingatlanokat kiváló helyzetbe hozza, felfűzi, funkcióváltásra illetve beépítésre inspirálja, az „Európa kulturális Fővárosa-Pécs, 2010" programjaiba is illeszkedő programok realizálásával.