A végső nyugalom kertje – Kőszeg új köztemetője

A nyertes tanulmánytervet követően dolgozhatta ki Lóránthné Karácsony Sára és Szalay Péter építész Kőszeg új köztemetőjének engedélyezési tervét. A munkában egy szakemberekből álló konzultációs csoport és a főbb egyházak képviselői is részt vettek. A legfontosabb cél a temető egész területén egy egységes építészeti karakter megfogalmazása volt.

A tervezés résztvevői:
A tervezés folyamatában aktívan és segítően részt vett a megbízó részéről Szima Andrea főépítész és Bodovics László Jan építész a Városfejlesztési és üzemeltetési osztályról. Mindemellett a megbízó felállított egy konzultációs csoportot, amelynek tagjai a tervezés által érintett területekben szakemberek, így javaslataikkal segíthették a tervezői munkát. A terv egyeztetési folyamatában részt vettek a Kőszeg város főbb egyházainak képviselői is. Az összetett tervezési feladat együttes munkája volt Dr. Józsa Miklósné kertészmérnöknek, Veres Gábor szobrászművésznek, Karácsony Imre statikusnak, Lóránthné Karácsony Sára és Szalay Péter építésznek és a résztvevő társtervezőknek (Karácsonyné Nedeczky Katalin közlekedés, közmű, Kaposi Zsolt gépész, Füle Ernő villamos tervező). A terv a megbízó és tervező közötti jó együttműködés eredménye.

A tervezés előzményei:
A tervezést megelőző tanulmányterv nyertes pályázata, a Kőszeg Város Új Köztemetőjének engedélyes tervezésének koordinálásához felkért konzultációs-csoporttal tartott egyeztetés alapján kialakított tervezési program és koncepció, valamint  tervtanács által megvitatott vázlatterv képezi az engedélyezési terv alapját. A tervezési terület a Helyi Építési Szabályzat szerint K-Z1 különleges övezetbe tartozik, temető létesítésének céljából. A temető területe jelenleg több különálló telket érint. A telkek tulajdonba kerülése és a telekalakítás folyamatban van.

 

 

Környezetalakítási koncepció, telepítés:
A tervezést megelőző tanulmányterv alapján történt a helyszín kiválasztása, az alapvető megközelítési  és közlekedési irányok és kialakítandó épületek meghatározása. A Nagy Tamás dűlő kijelölt része már ma is jól kapcsolódik a városhoz. A szabályozási terv az új tehermentesítő-, elkerülőúttal a minden irányú jó megközelítést biztosítja. A szabályozási terven temetőnek kijelölt területhez egy tartalékterület kapcsolódik, ami a későbbi bővítést lehetővé teszi. A temető egyenletes, 7%-os keleti lejtésű területéről jól látható a város, a nagytájban is jelentős tájképi elemmé válik a fás-ligetes domboldalon létesülő temető.

A végleges helyszínrajzi elrendezés:
Az OTÉK által előírt parkolók száma a telken kívüli területen létesítendő parkolóban biztosított.  A közel 7 ha terület íves, trapéz alakú, északi és északnyugati oldalát a tervezett körút adja. Ennek egy része a jelenlegi, Cák felé vezető 8719. számú ök. út kiszélesedett szakasza. A keleti oldal egy lakóúttal, a déli kerítés a szomszédos szántófölddel határos, ami jelenleg a temető tartalékterülete.

A mozgássérültek számára a bejárati épület előtt kialakuló téren biztosított a megállás. A temető területére a behajtás csak engedéllyel lehetséges. A kerékpárral közlekedők részére kerékpártároló az épület előtt kap helyet. A fogadóépület előtt kialakított parkosított tér, a gyalogos, személyi feltárást biztosítja. A főbejárat és a gazdasági bejáratok, így a közönségforgalom és a kiszolgáló jellegű forgalom elkülönített. Az üzemeltetési forgalom másrészt a gazdasági épület felől lehetséges.

 

 

A temetőt a környezetétől kerítés választja el. A temető területét előírás szerint 30 méter széles fásított védősáv veszi körül, ami a bővíthetőségre való tekintettel a déli telekhatáron megszakad. A kedvezőbb terület-felhasználás érdekében a védősáv területén a temető egészét kiszolgáló, 3,5 méter széles szervizút, félreállási lehetőséggel, illetve egyéb épületek kaptak helyet.

Az egész temető területére kiterjedő belső közlekedési rendszer tárja fel a funkciókat és a temetkezési helyeket. A belső közlekedés kialakításánál figyelembe vettük a közönségforgalom, így a mozgássérült-közlekedés, a hulladékgyűjtés és egyéb kiszolgáló tevékenység, valamint  a temetési szertartáshoz kapcsolódó közlekedés és feltárás igényeit. A felszíni- és csapadékvizek elvezetése a kertészeti elemekkel összehangolva történik.

A fogadóépületben helyet kapott funkciók, mint a kereskedelmi egység, porta, szolgálati lakás, temetkezési vállalkozóknak fenntartott irodák, iroda, kiszolgáló és vizeshelyiségek a temető működéséhez és közönségforgalmához kapcsolódó igényeket elégítik ki. A ravatalozó épülete a bejárattól nyugati irányban, a terepemelkedést figyelembe véve, a terület felső két-harmadában került elhelyezésre. Így a rálátás is biztosított, mindemellett a részben térfallal körbevett tér és a terepbe illesztett épület megfelelő meghittséget ad. A ravatalozóhoz kapcsolódó elliptikus alakú tér egyedi művészeti értékekkel való kialakítása fontos szempont.

A temető működtetéséhez kapcsolódó kiszolgáló funkciók, mint fenntartás és építés, a gazdasági épületben és a hozzá tartozó  gazdasági udvarban kaptak helyet. A temető egyéb funkciójától elhatárolva, a 30 méteres védősávban helyeztük el. A közös kegyeleti tér elhelyezkedése központi jellegű, és a használati igényeknek megfelelő a kialakítása mind méreteit, mind funkcióit tekintve.

A szóróparcella a tervezési terület déli határán kapott helyet, mely később, a temető bővítésével az intimitását megőrizve központi helyzetbe kerül. Az urnafalakat a bejárattól keleti irányban tervezetük, elhatárolva a gazdasági funkcióktól.

 

 

A tervezési feladat megoldásánál elsődleges szempont a harmonikus illeszkedés a terepviszonyok adta adottságokhoz. A különböző funkciójú épületek a természetes anyaghasználattal és építészeti formavilágukkal egyedi, természetközeli megvalósulást eredményezhetnek. A temető egész területén parkosítás és kertészeti kialakítás javasolt, egységes karakter és anyaghasználat mellett. Mindemellett nagy hangsúlyt kaptak a könnyen fenntartható épületszerkezetek és egyéb kapcsolódó objektumok.

A megvalósulás ütemezése:
A terv megvalósulása a bemutatott ütemezési terv alapján, két ütemben lehetséges. A terület kialakításának ütemezése az engedélyezési tervben a következő:

I. ütem: A fogadóépület külső homlokzati határoló szerkezetei és a fogadóépület környezete, valamint a keleti épületszárny iroda- és szociális részeinek kialakítása, a szolgálati lakás és temetkezési vállalkozó részére tervezett funkciók kivételével. A gazdasági épület és udvar teljes kialakítása. A ravatalozó kialakítása. A közös kegyeleti tér, és a terület északnyugati részén elhelyezkedő parcellák, valamint a kapcsolódó közlekedési felületek kialakítása.

II. ütem: A terület délkeleti részén elhelyezkedő parcellák, szóróparcella és a kapcsolódó közlekedési felületek kialakítása. A fogadóépületnek a keleti épületszárnyába szolgálati lakás és temetkezési vállalkozó számára tervezett funkciók, illetve a nyugati épületszárny teljes kialakítása.

 

 

Szerkezeti kialakítás, anyaghasználat:
A temető egész területén egységes építészeti karakter megfogalmazása a cél. Az alkalmazott elemek és szerkezetek alkalmazkodnak a természetes adottságokhoz és a terepviszonyokhoz, illetve figyelembe veszik a helyi jellegzetességeket és anyagokat. Így a lejtős terephez való alkalmazkodás rézsűs támfalakat, sziklakertszerűen megoldott vízelvezetéseket és támfal jellegűen kialakított épületeket eredményezett. A természetközeli anyagok, mint a terméskő, növényzet előtérbe helyezése, illetve a helyi jellegzetes kőanyag használata fontos szerepet kapott.

A szobrászati elemek kialakításánál a kovácsoltvas jellegű szőlő motívum használata is utal a helyi hagyományokra. Az alkalmazott homlokzati anyagok a terméskő falazatok, „szárazon rakott", mélyfúgás, egy oldalon vágott, illetve nem vágott változatban és a fehér vakolt felületek váltakozása. A terméskő a Kőszegi-hegységre jellemző, kikristályosodott palakő zöldeskékes vagy kékesszürke változata, ami a helyben kedvelt, régen bányászott cáki kőhöz hasonló. A kövezet lehet rusztikus (rakottkő) és vágott felületű, amennyiben a palakő vágottan nem szép vagy nem ellenálló (palaszerűen leválik), hasonló zöldeskékes vagy kékesszürke színű gránit is elképzelhető.

Az épületszerkezetek statikailag egyszerű, egyszintes, kis fesztávú, falas szerkezetek sávalapozással, lapos extenzív zöldtetővel. Az építményeknél  terméskő és kiskockakő  térburkolatok, a  fő közlekedési hálózaton akadálymentesen kialakított zöld, szerpentinit, zöldpala zúzalékkal készült aszfalt kerül kialakításra.

 

 

A tervezési területen elhelyezett épületek, objektumok:
1. Fogadóépület:
A fogadóépület két részre tagolódik, egy körív mentén, a bejárati kapu két oldalán. A nyugati épületrészben  4 kívülről megközelíthető üzlet és egy belső pihenőpark kapott helyet. A keleti épületrészben egy szolgálati lakás, a temetkezési vállalkozók számára fenntartott iroda és bemutatóterem, a temető működtetéséhez kapcsolódó iroda, kiszolgáló és vizeshelyiségek, porta, valamint egészségügyi-pihenő szoba található.

Az épület előtti tér parkosított és részben térburkolattal ellátott, helyet ad a mozgássérült parkolási lehetőség biztosítására. A funkciók közönségforgalom felőli feltárása a térről, a kiszolgáló és gazdasági feltárás az épület temető felőli belső közlekedési vonalai mentén lehetséges, elhatárolva az egyéb funkcióktól. Az üzletek működése a temető üzemeltetésétől függetlenül történhet. A gyalogos feltárás az áttört falrendszeren és főkapun keresztül, a gépjárműves közlekedéstől elválasztva történik.

Az épület és az előtte kialakított falrendszer kapcsolatában megjelenik egyfajta kapumotívum, melyet erősít a kapu szobrászati megfogalmazása. A lapostetős épület vakolt hosszanti nyílásokkal tagolt homlokzata előtt egy áttört, „szárazon rakott", mélyfúgás, egy oldalon vágott terméskő falazat húzódik, melyben a kovácsoltvas jellegű kapu kap helyet. A kapun megjelenik jelképesen a pokol és a menny a szőlőmotívum és anyaghasználatbeli eltérések segítségével. Ez a kettős falrendszer a temető többi építményén is megjelenik. Ezzel és az anyaghasználattal lehetséges az egységes építészeti karakter hangsúlyozása.

 

 

2. Ravatalozó épülete:
A ravatalozó épülete a bejárattól nyugati irányban, a terepemelkedést figyelembe véve, a terület felső kétharmadában került elhelyezésre. Így a rálátás is biztosított, mindemellett a részben térfallal körbevett tér és a terepbe illesztett épület megfelelő meghittséget, és szélvédettséget ad. A ravatalozóhoz kapcsolódó, elliptikus alakú tér egyedi művészeti értékekkel való kialakítása fontos szempont. A formaválasztást a belső jelentések mellett a könnyebb terepbeilleszthetőség és a tér, illetve az épített területek helytakarékossága is indokolta.

A ravatalozó megközelítése két irányból történik, egyrészt a szervizút, másrészt a főbejárat felől. Az akadálymentes megközelítés is innen lehetséges. A ravatalozó épületében tervezett funkciók két részre bonthatók. A közönségfunkciók a nyitott, elliptikus térről közelíthetők meg, míg a kiszolgáló funkciók az épület és a rézsűs támfal közötti hátulsó részről tárhatók fel. Így a két forgalom elválasztva történik, és nem zavarja egymást.

A fedett-zárt és fedett-nyitott ravatalozótér, illetve a különterem összenyitható, így azok az igények szerint bővíthetők. A hátsó oldalról megközelíthető kiszolgáló funkciók, mint a halottelőkészítő, hűtő, öltöző és pihenőhelyiségek mellett tervezünk egy mozgássérültek számára is használható WC-t is. Ez nem csak a szertartáson résztvevők számára, hanem a temető más részeiről is igénybe vehető. A hűtő elhelyezésénél figyelembe vettük, hogy 100 méteren belül lakóterület ne helyezkedjen el. A hátsó bejáratnál kialakított előtető a halott szállítását és elhelyezését könnyíti meg.

Az ellipszis alakú ülőfelületekkel tagolt tér illeszkedik a terepadottságokhoz. A tér peremén és a fák árnyékában elhelyezett ülőfelületek, a tájolás és az árnyékok meghitt, kellemes és mégis fennkölt hangulatot idéznek. Az alkalmazott elliptikus formák centrális dinamizmusa utal az ember és a világmindenség kapcsolatára, az egyházak centralizmusára és keresztény vonatkozásában az újjászületésre, megújulásra, valamint a kiteljesedésre. Az épületben megjelenő kapumotívum, a kettős falrendszer és a jelképes víz a túlvilágra való átkelést szimbolizálja.

A „kapu" szobrászati megfogalmazásánál megjelenhet a szőlő mint helyi vonatkozású motívum, kovácsoltvas jellegű, jelképes formában. Az épület mögött egy árnyas, sziklakertszerűen kialakított rézsűs terméskő fal és egy keskeny kertecske jelenik meg. A kettős áttört falrendszeren és a hátsó kerten keresztül visszafogott fényjáték jut a ravatalozótérbe.

A „szárazon rakott", mélyfúgás, vágatlan terméskő falazat természetes hatást kelt. A borostyán és más visszafogott kertészeti elem alkalmazása mély, meghitt hangulatot hoz létre. A rétegvizek a falon keresztül kerülnek elvezetésre, így a falfelületen megjelenhet egyfajta visszafogott vízesés. A koszorúk és  virágok elhelyezése a ravatalozó nyitott terébe illesztett, rácsos burkolati elemben lehetséges.

Az épület egésze nem épületszerű, egy támfalként jelenik meg a lejtőben. A zöldtető, zöldes vagy zöldeskékes bejárati üvegtető felületek elősegítik a tájba való belesimulást. Az épület vízelvezetése az épített zöldfelületeken keresztül egyszerűbben megoldható.

3. Gazdasági épület, gazdasági udvar:
A temető működtetéséhez kapcsolódó kiszolgáló funkciók a gazdasági épületben és a hozzá tartozó  gazdasági udvarban kaptak helyet. A temető egyéb funkciójától elhatárolva, a 30 méteres védősávban helyeztük el, így biztosítva a védősáv területének a megfelelő kihasználtságát.

A kerítés vonalában épült lapos, zöldtetős épületben, a temetőben dolgozók számára kialakított blokkban fekete- és fehéröltözőt, a kapcsolódó vizeshelyiségekkel,  teakonyhát és pihenő-étkezőt helyeztünk el. Az épületben helyet kapott még két műhely, illetve raktár és egy kétbeállós, fedett-nyitott gépkocsitároló. Az épület mellett további gépkocsik elhelyezése lehetséges.

A gazdasági udvarban nyitott tárolókat, kőanyagtárolót, komposztálót, zöldhulladék-, és kommunálishulladék-tárolót tervezünk. A gazdasági udvar megközelítése nyugati irányból egy gazdasági kapun keresztül lehetséges. Innen tárható fel az egész temető területe a szervizutakon keresztül. Az épület építészeti megfogalmazása alkalmazkodik a temető területén alkalmazott szerkezetekhez és anyagokhoz. A vakolt, terméskővel tagolt homlokzat illeszkedik az egységes karakterhez, és a környezethez.

4. Közös kegyeleti tér:
A temető bejárati részéhez közel, a terület középpontjában helyezkedik el. A több ellipszisből kialakuló teret egymásba futó terméskő falak határolják. A „szárazon rakott", mélyfúgás, vágatlan terméskő falazat természetes hatást kelt. A falazaton megjelenő keresztet világosabb, csiszolt felületű terméskő betét rajzolja ki. A terméskő falazat, részben rézsűsen kialakítva, alkalmazkodik a terepadottságokhoz. A borostyán és más visszafogott kertészeti elem alkalmazása mély, meghitt hangulatot hoz létre.

A gyertyák, mécsesek és virágok elhelyezése a tér ellipsziseinek kapcsolatából adódó „karéjokban" lehetséges. A gyertyák és mécsesek a tér formáját alkalmanként szép fénnyel emelnék ki. A formák és az anyaghasználat környezetbe illeszkedő, természetes jellegű teret eredményeznek.

5. Szóróparcella:
A szóróparcella a tervezési terület déli határán kapott helyet, mely később, a temető bővítésével, az intimitását megőrizve központi helyzetbe kerül. A több ellipszisből kialakuló teret rézsűs terméskő fal határolja. A „szárazon rakott", mélyfúgás, vágatlan terméskő falazat természetes hatást kelt, rézsűs kialakítása kihasználja a terepadottságokat.

 

 

A borostyán alkalmazásával kialakított, visszafogott rézsű a vízfüggöny felfogására is szolgál, hogy a felületén visszavezesse a vizet az ellipszisek központjában kialakuló zöldfelületre. Ezen a zöldfelületen kerül elhelyezésre a hamvakat szóró üvegcső, amit kettős vízfüggöny vesz körül. A tér átellenes részében a résztvevők helyezkedhetnek el. A természetes zölddel tagolt teret íves falazatokon kialakított ülő felületekhatárolják el a környező ligetes zöldterülettől. A halotti hamvak egy üvegcsövön keresztül hullnak a szórókút alatt elhelyezkedő, a hamvak végleges nyughelyéül szolgáló 10 m3-es tárolóaknába. A vízgépészeti rendszer -25 °C- ig fagyálló folyadékkal feltölthető, így az üzemelés télen is lehetséges.

6. Temetkezési helyek:
Urnafal:
A urnafalakat a környező funkcióktól elhatárolva, zöldbe ágyazva terveztük kialakítani. Az íves falrendszer szakaszosan építhető és bővíthető, így az aktuális igényeknek megfelelően alakítható. Az urnafalak tervezésénél szempont volt a lehetőség szerinti humanizálás és megosztás, elkerülve az ismétlődő formák nagy felületen történő kialakítását. Az íves, alacsony növényzet befogadására alkalmas, szakaszos terméskő falra merőlegesen helyeztük el az urnafalakat. Így kialakulhatnak intim öblök, a megemlékezés nyugalmát megteremtve. A lefelé szélesedő, „szárazon rakott", mélyfúgás, nem vágott terméskő falba illesztve kapnak helyet az  urnafülkék, mint fehér „ablakok".

Urnasírok, sírhantok:
A sírok egységes rendszer mentén alakulnak ki, figyelembe véve a terepadottságokat. A megközelítésük és a sírok melletti terek a funkciójuknak megfelelően méretezettek. A természetbe illeszkedő anyaghasználat és az egységes rendszer egy harmonikus, nyugalmat sugározó, meghitt környezetet eredményez. A parcellák területén elhelyezett fák árnyékot adnak és a zöldterületekkel, átvezető utacskákkal megbontják a sírhelyek monotonitását.  A sírhelyek megválasztásakor a talajvíz szintjének váltakozását is figyelembe vettük.

 

 

A fejfák, sírkövek egymásnak háttal helyezkednek el soronként, közöttük a terep lejtését felvevő zöldsáv alakul ki. A sírokhoz vezető utak mentén egy 50-50 cm széles zöldsáv alakul ki. Kialakításukra egységes szabályozás javasolt. Kettes sírhely: 210x190 cm, 4 oldalról 30- 30 cm járdarész. Egyes sírhely: 210x110 cm, 4 oldalról 30- 30 cm járdarész. A sírkövek magassága maximum 1,60 m. A sírok 35%-ban lehetnek burkolt felületűek.

Díszsírok,  kriptasírok:
A díszsírokat és kriptasírokat parkosított környezetbe, egységes rendszer alapján terveztük elhelyezni. A természetbe illeszkedő anyaghasználat és az egységes rendszer egy harmonikus, nyugalmat sugározó, meghitt környezetet eredményez. A díszsírok kialakítására két területet jelöltünk ki. A ravatalozó melletti területen nagyobb díszsírhelyek, a kegyeleti tér mögött kisebb díszsírhelyek kerülnek kialakításra, melyek intimitását növényzettel oldjuk meg. Az odavezető utakat 2,50 m szélesre tervezetük. A kriptákat az északi területen helyeztük el. A helyeiket egy-egy fa jelöli. Kialakításukra egységes szabályozás javasolt: párkánymagasság max. 3,0 m, legmagasabb pontja az építménynek 4,50 m, maximális alapterület 16 m².

7. Belső közlekedési hálózat
A temetői területet 3 méter széles, szilárd útburkolatú úttal tárjuk fel, ami alkalmas a közönség- és a kiszolgáló-forgalom levezetésére. Az utak mindkét szélén 2-2 méter széles gyepsávot terveztünk a közműveknek és a fasoroknak fenntartva, illetve a pihenők és vízvevő helyek kialakítására. Bizonyos területeken az utak közösségi területekké szélesednek ki, árnyas sétányokat, pihenőhelyeket képezve. A ravatalozóhoz vezető főút besüllyesztése tervezett. Jellege meghatározandó kertészeti hangsúlyozással és az út mellett kialakított burkolati sávval és pihenőkkel.

Az úthálózat mentén elhelyezett hulladéktárolók és vízvételi helyek könnyen üríthetők, és harmonikusan illeszkednek a tervezett építészeti karakterhez, a környezethez. A vízvevőhelyek kialakításánál figyelembe vettük, hogy 150 méteren belül mindenhonnan elérhető legyen egy vízvevő hely, illetve hulladékgyűjtő. A hulladékgyüjtőben két tároló fér el a kommunális, illetve a zöldhulladék részére. A tájékozódást segítő térkép a fogadóépületen megtekinthető, és a jelzésekkel ellátott oszlopok a temető egész területén segítik az eligazodást.

Kerítés
A telek nagy részén hagyományos drótfonatkerítés kerül kialakításra, sövényszerűen ültetett, változatos növényzettel. A főbejárati fronton eltérő kerítést építünk, pihenőkkel a közterület irányába. Ez a kerítés beton sávalappal, kő burkolatú lábazattal és oszlopokkal, egyedi fémpálcás kerítéselemmel készül.
A főbejáraton fém szerkezetű felnyíló kaput terveztünk a gépjárművek, és egyedi fémpálcás kaput a gyalogosforgalom részére.

 

 

Összefoglalás
A temető egész területén egységes építészeti karakter megfogalmazása volt a cél. Az alkalmazott elemek és szerkezetek alkalmazkodnak a természetes adottságokhoz és a terepviszonyokhoz, figyelembe veszik a helyi jellegzetességeket és anyagokat. Így a lejtős terephez való alkalmazkodás rézsűs támfalakat, sziklakertszerűen megoldott vízelvezetéseket és támfal jellegűen kialakított épületeket eredményezett. A természetközeli anyagok, mint a terméskő, növényzet előtérbe helyezése, és helyi jellegzetes kőanyag használata fontos szerepet kapott.