Nézőpontok/Kritika

A „vén lizsé” védelmében

1/8

a Városliget terve, 1813 / Henrich Nebbien

a Városliget terve, 1813 / Henrich Nebbien
Városliget térképe 1884, részlet - kiadó: Légrády testvérek
Városliget, igazgatósági épület a millenenumi kiállítás után, 1900 - forrás: Fortepan
Városligeti Iparcsarnok előtti kiállítási terület, 1940 forrás: Fortepan
Városligeti Nemzetközi Vásár, 1942 - forrás: Fortepan
Sztalin szobor a felvonulási téren, háttérben a MEMOSZ székháza, 1955 forrás: Fortepan/Pálfi Balázs
Városligeti várakozók a BNV bejárata előtt a városligetben, 1973 - forrás: Fortepan/Urbán Tamás
Városligeti körút, 1985 - forrás: Fortepan
?>
a Városliget terve, 1813 / Henrich Nebbien
?>
Városliget térképe 1884, részlet - kiadó: Légrády testvérek
?>
Városliget, igazgatósági épület a millenenumi kiállítás után, 1900 - forrás: Fortepan
?>
Városligeti Iparcsarnok előtti kiállítási terület, 1940 forrás: Fortepan
?>
Városligeti Nemzetközi Vásár, 1942 - forrás: Fortepan
?>
Sztalin szobor a felvonulási téren, háttérben a MEMOSZ székháza, 1955 forrás: Fortepan/Pálfi Balázs
?>
Városligeti várakozók a BNV bejárata előtt a városligetben, 1973 - forrás: Fortepan/Urbán Tamás
?>
Városligeti körút, 1985 - forrás: Fortepan
1/8

a Városliget terve, 1813 / Henrich Nebbien

A „vén lizsé” védelmében
Nézőpontok/Kritika

A „vén lizsé” védelmében

2013.04.12. 14:02

Cikkinfó

Szerzők:
Bardóczi Sándor

Földrajzi hely:
Budapest

Vélemények:
2

A Városliget a világ legelső közparkja, amelyet ilyen célra tervezett és alakíttatott ki Pest megbízásából egy Nebbien Henrik nevezetű úriember. Ha valamit budapesti turisztikai brandként kellene bevezetni és tálalni a világ közvéleménye, utazó közönsége felé, az éppen ez a körülmény, különös tekintettel arra, hogy a park létrejöttének 2016-ban lesz a bicentenáriuma. Bardóczi Sándor írása a MúzeumLigetről.

A Városliget születése jócskán megelőzött egy (New Yorkban azóta egyes számú „brand"-ként létező) szintén nagyszerű alkotást, a Central Parkot. (Nézem, nézem, de nincs benne múzeumi negyed.) Ugyancsak megelőzte az eklektikus Budapest keletkezését, és a klasszicista Pest nagy túlélőjeként, megelőzte a Sugárút és az egész milleneumi fényűzés kósza gondolatát is. Előbb volt itt, ennek jogán a nemzeti védelem kijár neki, már csak azért is, mert minimum száz éve az életére törnek. Több-kevesebb sikerrel vert vissza Dualizmust, Csonka Magyarországot, Rákosi-rendszert, Kádár-rendszert, amelyek mindig a saját pompájuk igazolására, saját ideológiájuk képére akarták őt - kellemes aláfestésként - kihasználni. (Nagyon sokszor nem pusztán használni, de kifejezetten és durván kihasználni.)

 

Városligeti Nemzetközi Vásár, 1942 - forrás: Fortepan
5/8
Városligeti Nemzetközi Vásár, 1942 - forrás: Fortepan

Sztalin szobor a felvonulási téren, háttérben a MEMOSZ székháza, 1955 forrás: Fortepan/Pálfi Balázs
6/8
Sztalin szobor a felvonulási téren, háttérben a MEMOSZ székháza, 1955 forrás: Fortepan/Pálfi Balázs

 

A liget eddig a vadkapitalizmusnak is ellenállt, bár talán soha nem volt ennyire leharcolt és gyászos a fizimiskája, mint most. Az nem lehet, hogy most pusztán egy több oldalról (urbanisztikai, tájépítészeti, közgazdasági) is megalapozatlan, torz, uniós pénzre vadászó elképzelés küldje majd a halálba. Ha így teszünk, méltatlanokká válunk az anno 30.000 koronát a közparkra közadakozásból összegyűjtő pesti polgársághoz, Nebbienhez és József Nádor, Petz Ármin és Räde Károly emlékéhez. Mindazokhoz, akik a Városligetért, mint közparkkért valaha tettek.

a Városliget terve, 1813 / Henrich Nebbien
1/8
a Városliget terve, 1813 / Henrich Nebbien

 

A Városliget kultúrtörténeti érték, amelyet jelenleg a túlhasználtság fojtogat. 

Az egyetlen helyes út – véleményem szerint - a rekonstrukciójában a funkciótisztítás, egyes funkciók (Vidámpark? Cirkusz? Egyes nagyrendezvények? PeCsa? Közlekedési Múzeum?) átdelegálása. Hová? Például a teljesen alulhasznált, kiváló tömegközlekedési kapcsolatokkal rendelkező, de alulközművesített Népligetbe, ahol a "mutatványos" funkcióknak egyébként történeti hagyománya volt (Mutatványosok tere).  Például a vasúttörténeti parkba, ahol egy világra szóló közlekedési múzeum jöhetne létre. Például azokba az átmeneti zónában ácsorgó, kibelezett iparcsarnokokkal és fákkal lassan benövő iparvágányokkal teli szellemvárosokba, ahol most a kábelégetés, az autóbontás és az illegális szemétlerakás a legfőbb területhasználati mód, holott Isten ellen való vétek ezeket az infrastrukturálisan jól feltárt területeket így parlagon hagyni.

Hogy mi hiányzik nekünk, városlakóknak még a Városligetből? Természetesen egy sokkal jobb, professzionális, a köz által kontrollált közparki menedzsment, amely egy kézben tartja minden részterületét, gondnoka a fenntartásnak, megoldója a problémáknak, operatív, lehet hozzá fordulni kicsiny és nagy ügyekben egyaránt, felügyelője az átfogó rekonstrukció ütemezésének, vissza tudja ebbe a területbe forgatni az itt képződő, millió csatornán keresztül elfolyó bevételt. Teszi mindezt a területén kontrol alatt tisztes haszonnal működő vállalkozók, és a "zöld infrastrukturális" szolgáltatásokat igénybe vevő látogatók (azaz a köz) megelégedésére és örömére.

Még több múzeum viszont innen nem hiányzik. A MúzeumLiget elképzelés elképesztő mértékben emelné e terület terhelési szintjét. A jelenlegi évi 4,5-5 millió látogató/év forgalmú parkba (Budapest leglátogatottabb, leghasználtabb nagyparkjáról beszélünk) integrálna deklaráltan további évenkénti 1-1,5 millió új látogatót a múzeumi elképzelések révén úgy, hogy a park fenntartására ma is az optimális összegek kb. a 30%-a jut. (A zöldfelület jó alany a városvezetések számára: nem protestál, csendben agonizál). A Városliget ma végletekig lerongyolódott állapotban van mind zöldfelületi, mind létesítményi színvonalát tekintve, itt ott néhány friss szépségtapasszal (Műjég).

Egyik mesteremnek, Csemez Attila professzornak kedvenc története a következő: 

"Granasztói Pál Ybl-díjas építészmérnök az akkori építésügyi és városfejlesztési miniszter vezető munkatársaként a Ganz-MÁVAG bővítéséről tárgyalt. A fejlesztés eredményeképpen a Népliget harmadát beépítették volna. Granasztói azzal érvelt, hogy ha egy szalámit felvágnak, akkor az már sosem marad egész. A mai napig nem tudni miért, de a nem túl magas iskolázottságú igazgató igazat adott neki, és a Népliget megmenekült. Sajnálatos, hogy a mai döntéshozók ritkán tanúsítanak kellő józanságot ezekben a kérdésekben."

Nem tudom mi a megoldás, de jól jönne most egy Granasztói nekünk a Városligetben is, meg persze egy kellően okos(?) buta(?) döntéshozó, akire hatnak az érvek.

A Városliget ma túl van építve: míg közparki státuszú területén nagyjából (kialakult állapotként) 6% a beépítési arány (az Állatkert, Nagycirkusz, Vidámpark) már rég intézményi terület sokkal nagyobb beépítési százalékokkal. A kialakult állapot már most mintegy 3%-al meghaladja a zöldterületi szabályozás maximumát. Elvben szabályszerűen a területén építeni csak úgy lehetséges, ha előtte bontunk. Lenne is mit. Ha azonban erre az állapotra rátelepül további 20.000 m2 új épületállomány akár csak szintterületi mutatóban is, az a Városliget közparki (beépítésre nem szánt) státuszának végét, egy korszak lezárását jelenti. Különösen úgy, ha ezek az épületek nem az Ötvenhatosok terén, hanem elszórtan a Ligetben épülnek fel.

Elképzelhető, hogy Budapest úgy ünnepli meg a világ első közparkjának 200 éves évfordulóját, hogy az megszűnik majd közpark státuszú lenni? Szalámizható tovább a Városliget? Ne tegyük!

Bardóczi Sándor

kapcsolódó oldal: Múzeumi negyedből MúzeumLiget? 

 

Vélemények (2)
FenyvesiHK
2013.04.13.
22:14

Az ember elgondolkozik azon, hogy mennyivel vonzóbb lenne - akár egy világörökségi megerősítéssel - helyreállítani és bemutatni a VILÁG ELSŐ TERVEZETT KÖZPARKJÁT, mint ugyanennek megmaradt roncsait. Az egy valódi turistaszenzáció lenne. Mert olyan másnak nincs és nem is lehet. Egy olyan világelső közparkot bemutatni, ahová az európai kontinens első kéregvasútján lehet kilátogatni. Mert abban is mi magyarok voltunk az elsők. Ezek valódi szenzációk.  

Valamikor persze olyan emberek döntöttek a város fejlődéséről, mint egy Hild József, Pollack Mihály vagy Széchenyi István és az ügyet valóban szívén viselő József nádor, aki bár Habsburgnak született, de magyarként élt itt és tisztességgel, magas intelligenciával szolgálta választott népét és annak fővárosát. Az általa vezetett Szépítő Bizottmány, majd későbbi utódja a Közmunkatanács, hivatalaik fénykorában nem a pénz panoptikumát, avagy a tőke bábszínházát, hanem az itt élők kulturális identitását építették ebben a városban, amelynek eredménye lett az az európai főváros, amit a kulturát kereső turista ezen máig ható érvényességű értékek miatt keres fel. Hiba lenne egyet is eltüntetni közülük.

Garay Klára
2016.04.13.
12:37

@FenyvesiHK: Igen! Inkább a történelmi keretek közötti KÖZPARKOT kellene megújítani, mint egységes koncepció sé stílus nélkül beledobálni múlt jelen és jövő minden építészeti hordalékát.

Új hozzászólás

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk