Épületek/Irodaépület

A XIII. Kerületi Önkormányzat Polgármesteri Hivatal székházának bővítése

1/9

?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
1/9

A XIII. Kerületi Önkormányzat Polgármesteri Hivatal székházának bővítése
Épületek/Irodaépület

A XIII. Kerületi Önkormányzat Polgármesteri Hivatal székházának bővítése

2003.01.31. 13:03

Projektinfó

Földrajzi hely:
Budapest, Magyarország

Építészek, alkotók:
Koris János, Vizer Balázs

Hivatalbővítés AngyalföldönÉpítész: Koris János és Vizer Balázs

Pályázat anno 1936

A Magdolnavárosi vagyis XIII. kerületi elöljáróság épületének terveire a Székesfőváros 1936-ban nyilvános tervpályázatot hirdetett. Az I.díjat Kovács Ferenc székesfővárosi mérnök nyerte el, aki Z formájú épületet képzelt a telekre. A II. díjat Paulheim Ferenc építész és Szabó Lajos statikus kapta. A székesfőváros polgármestere és a XIII. kerületi ügyosztály tanácsnoka hosszú vita után a korszerű terv mellett döntött. Így kaptak tervezési megbízást a II. díjas pályamű tervezői. Az eredeti pályamunkát többször átdolgozták, de ezenközben tervükkel megőrizték a modern építészet azon értékeit, melyek az 1930-as évekre kikristályosodtak. Az épület jó minőségben, tartós anyagokból készült.

A homlokzati kiképzést az alábbiak szerint taglalja a tervező: Homlokzata borosjenői vágott kőlábazaton, mezőtúri burkoló téglával készült, keretek, főpárkányok, oszlopok műkőből. A lépcső vasbetonból műkővel burkolva, az előcsarnok és az oszlopok hódmezővásárhelyi magyar kerámia lapokkal vannak burkolva, és ebből készült a pihenő padja, ornamentális kivitelben. Az ajtók rétegezett lemezből, alul és a kilincs mellett sárgaréz védőborítással.


 

 


Beépítési, városrendezési javaslatok

A XIII. Kerületi Önkormányzat Polgármesteri Hivatal meglévő épülete az 1930-as évek magas színvonalú építészeti alkotása. Az épület tartós anyagokból, jó minőségben épült meg. A meglévő épület tégla burkolata, jól szerkesztett belső terei és jó arányú homlokzatai korunkban, mai építészeti világunkban is követendő példa.

A tervező számára előkép lehetett az Amszterdami iskola és a de Stijl mozgalom modern funkcionalizmusa, amely a téglaépítészet hagyományaiban is gyökeredzik. Hasonló szellemiségű P.L. Kramer amszterdami lakóegyüttese (1923-1925), vagy W.M. Dudok rotterdami lakóépülete. A jó arányban tagozott homlokzati felület, a funkcionális tisztaság dominál az építészeti megjelenésben. E gondolkodásmódhoz szervesen kapcsolódtak a magyar építészet kiemelkedő alkotásai: Szendrői Jenő (Fehérvári úti rendelő), Gulyás Zoltán vagy Rimanóczy Jenő (klinker burkolatú OTP lakóházak) stb. - példákat még lehetne sorolni.


 

 


A haladó hagyományokat lehet sőt kell folytatni és átírni mai modern világunkra. Koris János és munkatársai nem a meglévő épület szolgai másolására gondoltak az új épület funkcionális megfogalmazásánál. Az épület bővítését a tervezési program funkcióinak megfelelően szerkesztették meg úgy, hogy a meglévő épülettel szerves egységet képezzen. A területre vonatkozó RRT a meglévő épülethez kapcsolódóan, az építési vonalra szerkesztett L alakú beépítést javasolt. A Polgármesteri Hivatal bővítésénél betartották a területre vonatkozó RRT előírásokat és a főépítészi ajánlást. Biztosították az L alakú beépítést, de az irodaszárnyat a meglévő épülettel párhuzamosan telepítették.

A két épületet üveg-acél híddal kötötték össze, megteremtve a lehetőséget, hogy az épületek emeleti szintjei együtt tudjanak működni. A szintbeli összekötést homlokzati átalakítás nélkül, a melléklépcső elbontásával és helyette új födém beépítésével oldották meg. A Szegedi útra közel merőleges tengely hangsúlyozását fontosnak tartották, ami a parkban létesülő kerületi emlékhelyhez vezet. Az új épület előcsarnokát a megadott tengely vonalába helyezték el. A kétszintes üvegezett előcsarnok beilleszkedik a rendezési terv koncepciójába. Az üvegezett előcsarnok, az új épület belső fóruma és tere szervesen kapcsolódik az épület mögött kialakult intímebb városi térhez, majd a parkhoz és az emlékhelyhez. Az épülettel határolt U alakú városi tér (21m x 26m) méreténél fogva alkalmas szabadtéri ünnepségek megrendezésére is. A szabadtéri fórum akusztikai adottságai kedvezőek, mert a forgalmas Szegedi út felől épület zárja le.


 

 




A harmadik városi teret süllyesztett intenzív zöldterületként alakították ki a Jász utca felé. A süllyesztés célja, hogy intim belső tér alakuljon ki, amit az étterem és a Házasságkötő térsorai igényelnek. Az épületrész az udvaron keresztül megközelíthető, és így az étterem a Házasságkötő térsorral külön is üzemeltethető, elsősorban hétvégeken.

Az épület homlokzati kialakítása és térbeli rendje

A meglévő önkormányzati épület korának kiemelkedő építészeti minőséget képviselő épülete. Egyszerű és jól tagozott funkcionalista formarendjével meghatározta a továbbépítés építészeti kialakítását. Természetesen nem lehetett mechanikusan folytatni a régit az új épületrésszel, hanem alkalmazkodva a helyszíni adottságokhoz és a tervezési programhoz, a funkcionális igényeknek megfelelően kellett egységes kompozícióba érlelni az épületegyüttest. Az új épületrésznek megvan a saját öntörvényű térbeli rendje, mely átírva próbál reagálni a meglévő épület építészeti kialakításához.

A felületi plasztika, az ablakarányok mind olyan építészeti eszközök, amik eltérő ritmusukkal kiegészítik a meglévő épület értékeit, és továbbépítve egységes új kompozíciót hoznak létre a mai kor eszközeivel. A téglaburkolat, a téglastruktúra, és a nyílászárók arányrendszere kellő mértékben tagolják az épület homlokzati kialakítását. Az új épület tervezésénél szempont volt, hogy csak nemes és tartós anyagokat alkalmazzanak. Téglaszerkezet, fémszerkezetű nyílászárók, fémlemez burkolatú tetőfelület, kő és műkő felületek stb. A déli és a nyugati homlokzatok árnyékolását a nyílászárók tokszerkezetébe épített külső árnyékoló rolók biztosítják. Az épületbővítés fontos része az épülethez kapcsolódó parkok, városi terek és kertfelületek igényes kialakítása.

Szerző: Koris János (szöveg: a tervezõi mûleírás nyomán, tervlapok, fotók)


 

 


A XIII. Kerületi Önkormányzat Polgármesteri Hivatal székházának bővítése

Felelős építész tervezők

  • Koris János DLA - Ybl-díjas vezető építész
  • Vizer Balázs vezető építész

Építész munkatárs: Székely György építész
Statika, talajmechanika: Bencze Zoltán (CÉH Rt.)
Gépészet - külső közmű: Kálmán Zsolt (Kálmán és társai Kft.)
Elektromos tervező: Sax Dezső (Hochplan Kft.)
Tűzvédelem: Glück Gábor (KOFIT Bt.)
Vendéglátó technológia: Szefcsik József (SZ"ORG" Bt.)
Kert, tereprendezés, út, parkoló: Herzeg Ágnes (Pagony Kft.)
Akusztika: Torma József okl. gépészmérnök
Épületszerkezeti tervező: Horváth Sándor (Pataky és Horváth építésziroda)
Épületfelügyelet: Böjthe Ferenc okl. elektromos mérnök

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

Varjúvár // Egy Hely + Egy hely

2024.12.18. 10:45
9:12

Grafikus, író, könyvkiadó, könyvtervező, politikus: Kós Károly igazi polihisztor volt, a 20. század egyik legfontosabb modern és hagyományőrző magyar építésze. Az Egy hely Sztánába látogatott, hogy bemutassa Kós Károly művésznyaralójának épült, majd később családjának otthonává vált lakóházát.

Grafikus, író, könyvkiadó, könyvtervező, politikus: Kós Károly igazi polihisztor volt, a 20. század egyik legfontosabb modern és hagyományőrző magyar építésze. Az Egy hely Sztánába látogatott, hogy bemutassa Kós Károly művésznyaralójának épült, majd később családjának otthonává vált lakóházát.

Nézőpontok/Történet

A magyargyerőmonostori református templom // Egy Hely + Építészfórum

2024.12.18. 10:43
10:12

1908 őszén Kós Károly és Zrumeczky Dezső kalotaszegi körútra indultak, ahonnan feljegyzésekkel és rajzokkal tértek haza – ezek szolgáltak inspirációul a Fővárosi Állat- és Növénykert pavilonépületeinek tervezéséhez. Az Egy hely új részében a vélhetően legrégebbi kalotaszegi templomot mutatja be.

1908 őszén Kós Károly és Zrumeczky Dezső kalotaszegi körútra indultak, ahonnan feljegyzésekkel és rajzokkal tértek haza – ezek szolgáltak inspirációul a Fővárosi Állat- és Növénykert pavilonépületeinek tervezéséhez. Az Egy hely új részében a vélhetően legrégebbi kalotaszegi templomot mutatja be.