Adalékok az "ERDÉLY 08|80" szemináriumhoz

A szeminárium célja Erdély Miklós szellemi örökségének feltárása volt, közelebb hozni őt a fiatalokhoz és azokhoz, akik keveset tudnak arról az építész, képzőművész, filmes, esztéta, s nem utolsósorban művészetpedagógus zseniről, akinek rövid élete egy olyan periódusra esik Magyarországon, amelyről – minél messzebb kerülünk tőle – annál kevesebbet tudunk.A hangzó anyagok összefoglalója

Erdély Miklós 2008. július 4-én lett volna nyolcvan éves. "ERDÉLY 08|80" címmel az MKE Intermédia tanszéke és az Erdély Miklós Alapítvány ebből az alkalomból szemináriumot szervezett 2008. június 5–6-án. A szeminárium célja Erdély szellemi örökségének feltárása, közelebb hozva őt a fiatalokhoz és azokhoz, akik keveset tudnak arról az építész, képzőművész, filmes, esztéta, s nem utolsósorban művészetpedagógus zseniről, akinek rövid élete egy olyan periódusra esik Magyarországon, amelyről – minél messzebb kerülünk tőle – annál kevesebbet tudunk. A távolság – időben és térben is – egyre nagyobb, a sötét ötvenes évek, majd az Erdély által nagyrészt kívülállóként, kitiltottként megélt rákövetkező két és fél évtized Magyarországa kulturális terra incognitává kezd válni a huszonegyedik század jólétre és fogyasztásra determinált spektákulumaiból visszatekintve.

Egy bezárt és elmélyülő intellektuális világgal szemben itt van nekünk az egész glóbusz, a háló és a cset, s velük együtt minden olyan időpazarló és fontoskodó apróság, amelynek egyetlen célja, hogy a lényeges dolgokat elfedve, a folyamatossá kiterjesztett jelenben tartson minket. Az Erdélyre való emlékezés óhatatlanul összefonódik egy kor emlékezetével, amelynek nincsenek a mában referenciái. Nincs folytonosság, szakadás van, amelyet sokkal akkurátusabban kellene megismernünk és megértenünk. Ez a más kor olyan – sehol máshol nem fellelhető – eredetiséget termelt ki, amely mintha Erdély Miklósban találta volna meg sűrűsödési pontját.

Építészként Erdély új szemlélettel – kísérlettel és innovációval, művészet és tudomány határterületeivel – gazdagította a magyar építészeti kultúrát, de Erdély mégsem része annak az építészethez kapcsolódó gondolati / elméleti hagyománynak – már ha kellő nyitottsággal és értő tekintettel kicsit tágabb kontextusban valaki feldolgozná ezt a bizonyos negyven évet, hogy egyáltalán hagyományról beszélhessünk –, amely nem csak a megépült és ma már jórészt az ingatlanfejlesztés új trendjei által halálra ítélt építészetről szól. Erdély egy szellemi kályha, amivel azonban a mai építészek (tisztelet a kivételnek) egyáltalán nem fűtenek.

Erdélyt a hivatalos kultúrpolitika kirekesztette, s bár a rendszerváltás előtt pár évvel ez megváltozott, az építésztársadalom mintha soha nem is akart volna róla tudomást venni. Erdély az építészeti gondolkodásból kirekesztett avantgárd szakmaelhagyó, mindenes, vagy ahogy Rajk László próbálja Erdélyt, mint építészt tetten érni a Marly tézisek alapján: 'univerzális dilettáns'. Erdély majdnem egész életében – annak rövid ötvennyolc évében – akadályoztatva volt. Nekünk ma már szinte mindent szabad, de még mindig itt a nagy kérdés, hogy ezt a szabadságot vajon mire is használjuk?

1979-ben Erdély készített egy grafikont, amelynek x tengelye az éveket, y tengelye a munkák számát jelöli. A grafikonon két vonal ábrázolja az elképzelések és a megvalósult munkák arányát, s a vonalak pontosan kirajzolják, hogy Erdély saját alkotói sorsát hogyan is értékeli. Ennek kapcsán Sugár János képzőművész Erdély munkásságának kontextusát mutatja be, centrum-periféria viszonyokról, illetve – a mostanában készülő retro szótár szócikkeihez fontos adalékokat kínálva – disszidálásról, emigrációról és a második nyilvánosságról beszél. Sugár János tagja volt az Erdély Miklós által vezetett Indigó csoportnak. "Akkor nagy ügy kreatívnak lenni, amikor az ember totális patthelyzetnek éli meg az életét" – mondja az előadás végén, rávilágítva Erdély itthon-maradásának és általa sok ember itthon-tartásának lényegére.

Pásztor Erika Katalina

Internetes források:
Kapitány András: Erdély Miklós munkáinak bemutatása diagram segítségével (1969–1979)
http://www.c3.hu/collection/em/
a diagram és a munkák elérhetők: http://www.c3.hu/collection/em/diagramm.html#

Erdély Miklós: Önhordó gúlák
http://epiteszforum.hu/node/8930
Erdély Miklós az Artpool-ban: Erdély Miklós lapok
http://www.artpool.hu/Erdely/EMcontenthu.html
Rajk László: Kilóg-e a lóláb, avagy Erdély Miklós építészete
http://www.rajk.hu/erdely.html
Erdély fotómozaikja Miskolcon
http://muut.blog.hu/2008/07/05/szuletett_julius_negyediken
Erdély Miklós kiállítása a Bercsényiben: A kalcedóni zsinat emlékére (1980)
http://www.artpool.hu/Bercsenyi/Erdely.html
Erdély Miklós 1994–2004
http://www.artpool.hu/2004/EM_rizoma.html

Orosz Márton írása Sugár Jánosról, Artmagazin, 2006/4. 60–65. oldal.
http://www.artmagazin.hu/portal/hir.php?idt=20071002105433

MKE Intermedia Tanszék
http://www.intermedia.c3.hu/
Erdély Miklós Alapítvány
a www.erdelymiklos.hu oldal jelenleg építés alatt van