| CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY
Közélet, hírek

Ahol a lassulás erény: a CittàSlow mozgalom

1/3

Carlo Petrini

Olaszország a lassulás bölcsője

?>
?>
Carlo Petrini
?>
Olaszország a lassulás bölcsője
1/3

Carlo Petrini

Olaszország a lassulás bölcsője

Ahol a lassulás erény: a CittàSlow mozgalom
Közélet, hírek

Ahol a lassulás erény: a CittàSlow mozgalom

2008.11.25. 15:09

Cikkinfó

Szerzők:
Bardóczi Sándor

Vélemények:
1

Egy „világvárosban" nem túl népszerű a „lassú" jelző. Sőt még egy kisvárosban is pejoratív manapság. De nem mindenhol. A szót a mediterráneumban (hol máshol?) kezdik – szigorúan csak lassan – újraértelmezni, de érdekes módon külső szemlélőként az északiak haraptak rá először – gyorsan. Egy új várostrendről az építészet és aktivizmus fókusztémában.

1/3

Az olasz „város" (città) és az angol „lassú" (slow) kifejezésből származó megnevezés egy új várostrend ezredfordulós kifejlődését takarja. Az elképzelés szerint a CittàSlow felismerve, hogy az élet minden területén a rohanás lett a meghatározó, és ez a rohanás a városainkat egyre zajosabbá és stresszesebbé teszi, megpróbál felmutatni egy alternatívát – a „lassú várost" – a minőségi városi élet feltételrendszereinek kidolgozásával. A „lassú város" a rehumanizált, ökológiai szempontból korrektebb környezeti feltételek megteremtéséről, az élelmiszerek termelésének és a település kapcsolatának újragondolásáról, a közösségi helyek (fórumok) reneszánszáról szól.

A mozgalom csírái
A CittàSlow, azaz a Slow Cities (Lassú Városok) gondolatát a Slow Food1 mozgalom inspirálta.2 Kezdeményezője az olasz Paolo Saturnini, Greve in Chianti városának polgármestere. A mozgalom alapítását 1999. október 15-re datálják, amikor Bra, Greve in Chianti, Positano és Orvieto polgármestere, valamint Carlo Petrini, a Slow Food mozgalom atyja Orvietoban aláírta a Lassú Városok Kartáját. A Lassú Városok Szövetségébe azóta több mint 70 olasz város lépett be és a mozgalom jó úton halad afelé, hogy globális méretűvé váljon. 2003-ban a CittàSlow már az Egyesült Királyságban is bővült tagokkal, elsőként Ludlow városa lépett be soraiba. Ezzel megalakult a CittàSlow UK. 2004-ben már Aylsham, Canterbury, és Diss is csatlakozott a brit „leányvállalathoz".3

Carlo Petrini
2/3
Carlo Petrini



2005-ben rendezték meg a a CittàSlow mozgalom első nemzetközi kongresszusát a norvégiai Sokndal-ban. A résztvevő „lassú városok" megállapodást kötöttek arról, hogy pártolják, támogatják azokat a projekteket, amelyek a fenntartható energiatermelést és a fosszilis energiahordozókról a tiszta energiára való átállást tűzik ki célul. Ennek érdekében tapasztalatokat cserélnek egymással.

„A városhálózat, ahol az életminőség fontos"
A fenti sor a „lassú városok" jelmondata. A lassú város – a kibocsátott Karta szerint – az a város,

  • amelynek a területén és környezetében olyan módon fejleszti önmaga sajátosságait és jellegzetességeit, amelyben a regenerálódás és az újrahasznosítás kiemelt szerepet kap;
  • amely az épített környezetről szóló szakpolitikájában azokat a fejlesztéseket erősíti, amelyek nem közönyösek a területének történelme, tradíciói és emberi szükségletei iránt;
  • amely technológiáiban és szemléletmódjaiban célul tűzi ki az életminőség javítását és a város adottságait olyan módon használja ki, hogy az erősítse a minőséget és a tradíciót;
  • amelynek a termelése és az élelmiszer előállítása hagyományos és környezetbarát technológiák eredményeként jön létre, génmanipulációs technológiák alkalmazása nélkül;
  • amelynek a termékei a helyi kultúrán és annak hagyományain alapulnak, amelyek egyedülállóvá teszik a területét;
  • amelynek a vásárlói rétegei támogatják, és előnyben részesítik a helyi kézműves termékeket és széles körben promotálják áruikat a helyi piacokon, vásárokon, városi eseménysorozatokon, megőrizve a termelő és a vásárló közötti személyes kapcsolatokat;
  • amely a vendégszeretet magas követelményeit is kielégíti, a helyi lakosok és a városba látogatók közötti kapcsolatok kiépülésére ösztönzőleg hat;
  • amely biztosítja lakóinak a tradíciókon és minőségen alapuló közösségen belüli mindennapi minőségi élet követelményeit;
  • amely minden polgárában, ott dolgozó emberben és látogatóban tudatosítja, hogy az élet minősége, az ételek és italok minősége, valamint az ezeket övező kedélyesség a város helyi tradícióinak, termékeinek, és termelési módjainak minőségéből fakad.

A lassú város kritériumai
A CittàSlow által kidolgozott bizonyítvány szerint 55 különféle kritériumnak kell megfelelnie annak a városnak, aki magát a SlowCity-ként akarja definiálni. A kritériumokból egy olyan város szellemképe rajzolódik ki, amely időt ad lakóinak arra, hogy élvezzék a minőségi életet és egyre inkább le tud szakadni a függést okozó globális rendszerekről. Városok, amelyek el vannak látva minőségi közterületekkel, színházakkal, boltokkal, fogadókkal, történelmi épületekkel, romlatlan tájképpel. Városok, ahol a tradícionális kézművesség még mindennapos dolognak számít, ahol az évszakokhoz igazított a helyi termékskála, ahol az egészséges táplálkozás, az egészséges életmód és az élet élvezete áll a közösségi élet központjában. A városok eme megszentelt „Bacchusait" azonban nem csak az ételek, italok és élvezetek érdeklik, hanem a modern városi problémák leküzdése is. Az a város, amely lassulni akar, a közlekedési terhelést és zajt mérséklő lépéseket vezet be, növeli a városi zöld területek arányát, fákat ültet, gyalogos zónákat fejleszt, segíti és előnyökhöz juttatja a helyi gazdaságot és élteti a saját hagyományait. Nem könnyű tehát e körbe bekerülni. A „Lassú Város" ennek ellenére lassan védjeggyé válik, és napjainkra már többszázezer lakos mondhatja el magáról Olaszországban, Ausztriában, Ausztráliában, Nagy-Britanniában, Németországban, Norvégiában, Spanyolországban, Lengyelországban és Dél-Koreában4, hogy „lassú város"-ban lakik.

A „lassú város" mint alternatíva
A „lassú város" elnevezés azt is sugallja, hogy a „fenntartható növekedés" kifejezés téveszme, egyfajta oximoron. A lassuláshoz a közgazdaság mindezidáig negatív tartalmakat csatolt, sőt már akkor konganak a gazdasági vészharangok, ha a növekedés üteme 2-3 % alá esik. Most először rendelnek városok pozitív tartalmakat a lassuláshoz: amikor a gyorsulás a modern kor társadalmainak a tűrőképességét feszegeti. Ezek a városok egyértelműen kikelnek a fejlődés gyors ütemű (átgondolatlan) módja ellen, mert az nagyon gyakran együtt jár egy túlontúl homogenizált, szürke, egyben stresszes környezet kialakulásával. A „lassú városokban" kisebb a közlekedési terhelés, kisebb a zaj, kisebb a tömeg. Kritériumaikban olyan feltételeket szabnak, amelyek a világ megapoliszai számára ma gyakorlatilag teljesíthetetlenek: kimondható, hogy a lassú várossá válás egyik ki nem mondott kritériuma, hogy a méret a lényeg. (A kritériumrendszerben feltételként szerepel, hogy lassú várossá csak 50 ezer lakos alatt lehet válni.) E méret pedig mind társadalmi, mind gazdálkodási szempontból a még áttekinthető méretű város ideája mellett teszi le a voksot. E ponton a lassú város mint alternatíva jelenik meg a világváros verseny mellett: csak az idő dönti el, hogy a lakói számára melyik irányelv bizonyul hosszú távon is sikeresnek.

 

Olaszország a lassulás bölcsője
3/3
Olaszország a lassulás bölcsője

 

A lassú város mindazt az igényt megfogalmazza, amely a nagyvárost elhagyó polgárban felmerül, amikor városi lakhelyét hosszas mérlegelés után felcseréli egy másikra a szuburbiában, ugyanakkor ezen is túllép: az önkorlátozás és a helyben fejlődés kritériumrendszerével bővíti az ingázóvá váló agglomerációs lakos filozófiáját. Olyan városi környezet kialakítását tűzi ki célul, ahol a minőségi környezet előnyei a helyben boldogulás lehetőségeivel párosulnak. Persze ingyen ebéd e tekintetben sem létezik. A lassú város lemondásokat kér; önkontrolt, meghatározott értékrendet és önmérsékletet feltételez lakóiról, ahol a NIMBY (Not In My BackYard)5 szindrómát felváltja a SIMBY (Start In My BackYard)6.

A lassú város mozgalom bizonyos tekintetben rokonítható azzal is, amit némely szakterületen újabban a világfalu7-hoz asszociálnak. Mindenesetre az elnéptelenedő kisvárosok, így a magyar kisvárosok számára is igazi alternatívát (egyszersmind kitörési pontot) jelenthet egy eddig idehaza kevéssé tudatosított (bár elemeiben korántsem ismeretlen) településversenyben a CittàSlow kritériumrendszerének teljesítése. Idő kérdése csupán, mikor indul el a CittàSlow Hungary, ugyanis az igény mindenhol megvan, a lehetőség pedig – főként a periferiális térségekben – nagyon erőteljes.

Bardóczi Sándor


1 A Slow Food mozgalmat egy olasz újságíró, Carlo Petrini alapította 1986-ban, Baroloban. Petrini mozgalma akkor kapott óriási publicitást, amikor protestálni kezdett az ellen, hogy Róma egyik legszebb terén, a Piazza di Spagna-n a McDonald’s gyorséttermet nyisson. A Slow Food mindazt képviseli, ami a gyorséttermi (fast food restaurant) filozófia ellentéte, azaz a helyi termékek, az időigényes ételek és az egészséges életvitel, a mezőgazdasági biodiverzitás mellett protestál. Bár a mozgalom nem tudta elmozdítani a Spanyol-lépcső tövéből a kérdéses gyorséttermet, ma már több mint száz országban 80 ezer tagot számlál, és ami vicces: igazi „globális" szervezetté nőtte ki magát. Bár ez utóbbi nem is annyira vicces: Petrini hisz a globalizációban, de azt hirdeti, hogy a helyi gyökerek éppen olyan fontosak. Igazi „glokalista", azaz a globalizációt lokálisan módosítani igyekvő ember. 2004-ben mindez a Time magazin címlapjára juttatta őt.

2 A Slow Food egy lavinát indított el, amelyben a lassulás nem csak a városokra terjedt ki, de egyéb területekre is, úgymint a SlowTravel (lassú utazás), SlowSport (lassú sport), SlowWork (lassú munka), SlowDesign (lassú dizájn), SlowSchool (lassú iskola), SlowBook (lassú könyv), SlowMoney (lassú pénz) vagy SlowLiving (lassú élet). Ezt a „forradalmi" változást újabban SlowPlanet (lassú bolygó) vagy SlowMovement (lassú mozgalom) gyűjtőnéven emlegetik. Forrás: http://www.slowplanet.com/ http://www.slowmovement.com/

3 forrás: http://www.cittaslow.org.uk

4 forrás: http://en.wikipedia.org/wiki/Cittaslow

5 Ne az én hátsókertemben – angol kifejezés arra a lakossági viselkedésmintára, amely egyes elképzeléseket , fejlesztéseket társadalmi szinten kívánatosnak tart, de elhatárolódik attól, ha a fejlesztés negatív hatásai saját életterét érintik.

6 Kezdjük az én hátsókertemben – a NIMBY szindróma ellentéte: a közjó érdekében önkorlátozást is bevállaló, felelős, példamutató lakossági viselkedés leírása.

7 A "világfalu" (global village) kifejezést Marchall McLuhan használta először bolygónkra (The Guttenberg Galaxy, 1962), amit a tömegkommunikációs eszközök kicsiny faluvá zsugorítottak. Azóta a világfalu terminológia sokféleképpen beépült az építészet tudományba is, a világfalu mint ésszerű városnövekedés definiált (Világváros vagy világfalu – Építész szeminárium, 2004 – FÖK), vagy mint a világ épületeinek összessége (a maga különbözőségeivel).

Vélemények (1)
marianna
2008.11.26.
10:43

Köszönöm ezt az írást. Építész civilként és civil építészként is úgy vélem, hogy a szociális környezetünkre irányuló gondolkodásunk és tényleges cselekedeteink kívánatos irányát is ebben a kontextusban kell keresnünk. csj

Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Salgótarjáni utcai zsidó temető // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:15
9:15

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Design

Premontrei templom, Ócsa // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:14
8:50

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.