Aktív környezeti nevelés - dán módra, az első lépésektől
2011-ben készült el a dániai Hørsholmban található, Solhuset (Napház) névre keresztelt, integrált bölcsőde-óvoda épülete, amelyet az aktívház-koncepció elvei szerint alakítottak ki. A Christensen & Co Arkitekter dán iroda tervezte, hullámzó energianyerő tetővel borított épület a bőséges friss levegőnek és természetes fénynek köszönhetően ideális teret nyújt a játékhoz és a neveléshez - gyermekek és felnőttek számára egyaránt.
2011-ben készült el a Koppenhágától 30 km-re északra található, Solhuset (Napház) névre keresztelt, integrált bölcsőde-óvoda épülete, amely a tervek szerint a jövő hasonló intézményeinek mintája lesz Dániában és Európában is. A 100 gyermek és 30 felnőtt számára kialakított épületkomplexum az aktívház-koncepció jegyében épült: energiamérlege pozitív, széndioxid-semleges, a nagy mennyiségű friss levegőnek és természetes fénynek köszönhetően ideális teret nyújt a közösségi élethez, a játékhoz és a neveléshez - gyermekek és felnőttek számára egyaránt.
A VELUX Cégcsoport székhelyén, Hørsholmban található, a Christensen & Co Arkitekter dán iroda tervezte épület azzal a céllal készült, hogy a hasonló funkciójú közösségi épületek és közintézmények felelős és környezettudatos építészeti alapját határozza meg, emellett bemutassa és megtanítsa a gyermekeknek, hogyan élhetnek harmóniában környezetünkkel. Az aktívház-koncepciónak megfelelően az épület a működéséhez szükséges energiát saját maga állítja elő, sőt többletet is termel. A számítások szerint a ház 40 éven belül annyi energiát termelhet, amellyel „semlegesítheti" az építőanyagok előállításakor és szállításakor keletkezett széndioxid-, és energiamennyiséget. Az épület nincs káros hatással a környezetére, valamint a friss levegő és a tereket betöltő természetes fény pozitív hatást gyakorol az ott tartózkodókra.
Az 1300 m2 alapterületű intézmény energiaszükségletét több forrásból fedezi: a fűtéshez, illetve a használati melegvíz-készítéshez szükséges hőmennyiséget a nagy hatásfokú hőszivattyú és a napkollektorok állítják elő, míg a napelemek éves szinten 9 kWh/m2 többletenergiát termelnek elektromos áram formájában. Elhelyezkedése, szerkezete, a felhasznált anyagok, a napkollektorok és a beltéri légállapotok intelligens szabályozása révén a Napház energiafogyasztása megfelel a Dán Építési Szabályzat szigorú 2015-ös (51 kWh/m2/év) energetikai elvárásainak.
Az aktív Napház a sok napfénynek és a friss levegőnek köszönhetően egész évben kellemes és egészséges belső komfortot biztosít a gyermekeknek. A tetőn időjárásjelző állomás kapott helyet, amely szenzorok révén érzékeli a belső tér széndioxid-szintjét is. A vezérlés szükség szerint nyitja-zárja az ablakokat, valamint az időjárási feltételekhez igazodva működteti a világítást. Nyáron a túlzott napsugárzás és felmelegedés ellen a nyílászárók külső árnyékolói nyújtanak védelmet. A belső terek kialakításánál olyan természetes anyagokat használtak, amelyek minimális hatással vannak a beltéri levegő összetételére.
„A felnőttek és a gyermekek egészségére, közérzetére és koncentrációs képességére a friss levegőn túl a természetes fény is jótékony hatással bír: az összes ablak bevilágító felülete az épület alapterületének csupán 28%-a, a közösségi szobákban a világítási tényező (daylight factor) eléri a 7%-ot, a legbelsőbb helyiségekben pedig a 4%-ot is. Ugyancsak a napfény lehető leghatékonyabb felhasználásához járulnak hozzá a délkeleti és délnyugati tájolású, homlokzati nyílászárók, valamint a zöldtetőkbe épített tetősíkablakok. Az egészséges beltéri környezet kialakításának ezen eszközeit és az aktívház-koncepció alapelveit érdemesnek tartom alkalmazni a hazánkban megvalósuló iskola-felújítások során is" – nyilatkozta a projektről Tornóczky Mónika, a VELUX Magyarország Kft. építésze.
A tervezők nagy figyelmet szenteltek annak, hogy az épület megjelenésében, elhelyezkedésében és szerkezetében is a lehető legnagyobb mértékben harmonizáljon a környezetével. A Napház alakjának meghatározásában, tájolásában, a terek belmagasságának megválasztásában, valamint a nyílászárók elhelyezésében a fő szempont az volt, hogy a hőnyereség és a „fény-nyereség" maximális legyen a háromszögletű telken. A délkeleti és a délnyugati homlokzatokon, illetve tetőfelületeken elhelyezett ablakokon keresztül háromszor akkora mennyiségű fény jut a belsőbe, mint egy hagyományos épület esetén. Mindegyik helyiség legalább két oldalról kap természetes megvilágítást; a nyílászárók passzív hőnyeresége télen a fűtési energiaigény felét fedezi. A nyitottság, átláthatóság nemcsak a külső és a belső tér, hanem az épület különböző funkcionális egységei között is érzékelhető.
A hullámzó tetők változatos belső tereket hoznak létre, emellett a hatékony légáramlást is segítik. A hővisszanyerős gépi és a természetes szellőztetést kombináló rendszer a belső teret folyamatosan bőséges friss levegővel látja el. A helyiségek egyedi formája és aránya - hangelnyelő felületekkel kiegészítve - kellemes akusztikai komfortot biztosít. Arányait, felépítését és elrendezését tekintve az épület leginkább egy kis falura hasonlít: utcák, átjárók, kis teresedések és zugok tagolják a belső teret, amely három fő zónára osztható. A bejárati tér mellett a kisebb és nagyobb gyermekek területe található a kapcsolódó csoportszobákkal, valamint egy fedett-nyitott pihenő tér. A közösségi terek (tornaszoba, étkező) az épület középső részén kaptak helyet, a könnyű megközelíthetőség végett.
A kivitelezés során olyan természetes anyagokat használtak, amelyek teljes életciklusuk során környezet-semlegesek; az épület homlokzata impregnált fa burkolatot kapott, amely nehézfémek és oldószer használata nélkül készült. A háromszög alakú épület tetején északi és déli tetősíkok váltakoznak. A déli tájolású tetőfelületeket 50 m2 napkollektor és 250 m2 napelem borítja, az extenzív zöldtetőre telepített pozsgás növények pedig jól gazdálkodnak a csapadékkal.
Gunther Zsolt építész, a Nemzetközi Aktívház Szövetség alelnöke a projekt kapcsán elmondta: „Az energianyereség optimalizálása, a természetes fény ideális mennyisége és a beltéri környezet emberközeli kialakítása újabb és újabb kihívások elé állítja az építészeket. Sajnos nagyrészt olyan megoldások születnek, amelyek építészeti minőségüket tekintve középszerűek. Csupán ritkán készülnek olyan épületek, amelyek a szükségből erényt kovácsolnak, és a formai kötöttségeket innovatívan értelmezik. A Solhuset ezek közé tartozik: az óvodára boruló hullámzó tető hol energianyerő felületként, hol tetőablakként működik. A belső terek feszültséggel telítettek, hiszen az átlátások, a szomszédos helyiségeken keresztül feltáruló külső, a tetőn közvetlenül besütő nap a nagyobb építészeti egység és a természet állandó jelenlétét sugallja. Az épület a belső és a külső viszonyát tematizálja szakadatlanul, ezáltal a legelementárisabb építészeti élményt, a tériséget hozza elérhető közelségbe. Ennél többet pedig egyetlen építész sem kívánhat magának."
vezető tervező: Christensen & CO Arkitekter
kivitelezés éve: 2011
bruttó szintterület: 1300 m2
építtető/megbízó: Hørsholm Kommune, VKR Holding A/S, Lions Børnehuse
fotók: Adam Mørk
helyszín: Hørsholm, Dánia
13:12
Az aktívház dossziéhoz: a Solhuset óvoda bekerülési költsége nettó 29,3 millió dán korona volt, azaz átváltva ca. egymilliárd 135 millió forint (ca. 873.000 Ft/m2). Összehasonlításképpen, Dániában egy másik, alacsony energiafelhasználású 1000 m2-es óvoda 11,5 millió koronába került (ez ca. 445.000 Ft/m2). Magyarországon egy sima 1300 m2-es óvodára nettó 276 millió forintot költöttek (ca. 212.000 Ft/m2). Ezek a számok azért elgondolkodtatóak, amikor az épület energetikai-gépészeti koncepciójáról beszélünk. Nekem úgy tűnik, hogy ez az épület inkább egy bemutatóegységnek készült, ahova minden lehetséges technológiát bezsúfoltak. Miért kell pl. hibrid szellőztetési rsz.? Hiszen a tetősík-ablaknyitásokkal, energetikai szempontból, pont a hővisszanyerős szellőztetés ellen dolgozunk... A távlati fotón látszik, hogy az épület elé nem lehetett fát ültetni, mert az leárnyékolná a napelemeket (amelyek a legkisebb árnyékra gyakorlatilg leállnak). Így meglehetősen sivár a gyerekek játszóudvara. (Sajnos, passzívházaknál is megfigyelhető ez a kerti "üresség" a déli homlokzatok előtt, a szoláris nyereség maximalizálása szempontjából.) Kérdés, hogy a nyári mesterséges árnyékolást nem nehezebb-e megoldani automatikával, mint lombhullató fákkal. Pont az árnyékolásra nem nagyon tér ki a cikk, pedig ilyen "ipari mennyiségű" ablakfelület esetén, ez igen komoly kérdéssé válik. (Szintén a Velux, 'Bolig for livet' kísérleti aktív lakóházában ugyanis ez ahhoz vezetett, hogy a tervezetthez képest az energiafogyasztás a duplájára nőtt. A "kísérleti" lakók ugyanis nagyon élvezték a télen besütő napfényt, és "ellenálltak" az intelligens épületautomatizálásnak, felhúzogatták az elsötétítőket. Így - télen is - hamar túlmelegedett a lakásuk, mire beindult az automatikus szellőztetés, megnövelve az energiafogyasztást.) Kérdés az is, hogy a negyven éves energetikai "megtérülési idő" nem túl hosszú-e. Nemrég pl. bemutattak nekünk egy hővisszanyerő szellőztetőberendezést, amire két év garanciát vállal a forgalmazó, de szerinte simán elmegy a berendezés 10 évig is - "addigra meg már úgyis elavul a technológia"... Szóval, ha a magyar iskolafelújításokhoz vesszük példának a bemutatott koncepciót, alaposan átgondolandó a dolgok racionalitása. Egyébként nagyon kíváncsi lennék, hogy hogyan és kik tervezik ezeket kis hazánkban...