Közélet, hírek

Állásfoglalás toronyházak építéséről és a kormányzati negyedről

2007.05.01. 09:54

Cikkinfó

Földrajzi hely:
Budapest, Magyarország

Vélemények:
3

Dosszié:

Letölthető dokumentumok:

A MUT Környezetesztétikai Tagozata állásfoglalásában leszögezi: "a Kormány a Nyugati pályaudvar fölött kívánja az apparátusát elhelyezni. Ez újabb brutális beavatkozással járna az amúgy is erősen megbolygatott városszövetben, ráadásul  számos közlekedési és biztonsági problémát vetne fel, ...az elhelyezés nem csak szakmailag elhibázott, de az állampolgárok érdekeit sem szolgálná. A kormány ugyanis itt a beruházó nagytőkés vállalatoknak lenne az albérlője, ami az alárendeltség szimbóluma."

A Magyar Urbanisztikai Társaság Környezetesztétikai Tagozatának

ÁLLÁSFOGLALÁSA
toronyházak építéséről és a kormányzati negyedről



A MUT Környezetesztétikai Tagozata 2007. április 7-én megvitatta a toronyházak, és ezzel összefüggésben a tervezett kormányzati negyed Budapest látképére és a város szövetére várható hatásait. A téma kiemelt jelentősége miatt a Tagozat szükségesnek tartja álláspontjának megfogalmazását, a vitán elhangzottak alapján.

Budapest a világ legszebb fekvésű városai közé tartozik. Szépségét három tényezőnek köszönheti: van vize (Duna), hegyei (Várhegy, Gellérthegy, budai hegykoszorú) és magas szintű építészete (eklektika)*. Mindezek Budapestet Európa egyek legszebb városává tették.

Budapest jellegzetes egyéni arculata a kiegyezéstől az I. világháborúig tartó rendkívül dinamikus korszakban alakult ki. Ennek eredménye az eklektikus városmag, amely városunk önálló karakterét, egyedi arculatát és hangulatát adja, amire ma is büszkék vagyunk, ami Budapest igazi vonzereje. Mindaz, ami azóta  történt, erre rétegződik, gazdagítva, vagy éppen  szegényítve azt. Az elmúlt években egyre inkább Budapest egyedi értékeinek fokozódó erózióját voltunk kénytelenek tapasztalni, ami a város működésének zavaraira vezethető vissza.

A torony mindig is hatalmi szimbólum volt, korunkban a nemzetközi tőke hatalmát jeleníti meg. E tornyok azonban – a régiekkel ellentétben – teljesen uniformizálják a különböző kulturális és földrajzi adottságokkal rendelkező városokat, tönkreteszik a helyi építészeti hagyományokat, a nemzeti jelleget.
Toronyházak a világon már igen sok helyen vannak, ilyen színvonalú építészet azonban – amely Budapest hagyományos városszövetét még mindig jellemzi – egyre kevesebb. A város idegenforgalmi vonzerejét is alapvetően ez adja, amely ágazat azt ország egyik legnagyobb bevételi forrása.

A magasházak építése további súlyos károkat okozna e megmaradt szövetben, ezért feladatunknak tekintjük ezektől megóvni városunk jellegzetes egyéni arculatát. Ilyenek építése legfeljebb a Hungária körúton kívül képzelhető el, de ott is kérdés, hogy egyáltalán szükség van-e rájuk. Budapest belső területén ugyanis jelenleg is számos üres, kiadó iroda és irodaház található.

A toronyház, mint polgárpukkasztó „művészi" alkotás legfeljebb építészeti kiállításokra való, maketten megjelenítve vagy kivetítve. A Szervita téren azonban provokáció a főváros és ezen keresztül az ország ellen, bűn a magyar nemzet ellen! Ennek megvalósulása az építtetők, az elfogadók és az engedélyezők erkölcsi és politikai öngyilkosságát jelentené.

Jelenleg úgy néz ki, hogy a Kormány a Nyugati pályaudvar fölött kívánja az apparátusát elhelyezni. Ez újabb brutális beavatkozással járna az amúgy is erősen megbolygatott városszövetben, ráadásul  számos közlekedési és biztonsági problémát vetne fel, amit csak további jelentős beruházásokkal és költségekkel lehetne valamelyest orvosolni.

Határozott álláspontunk ezért az, hogy ez az elhelyezés nem csak szakmailag elhibázott, de az állampolgárok érdekeit sem szolgálná. A kormány ugyanis itt a beruházó nagytőkés vállalatoknak lenne az albérlője, ami az alárendeltség szimbóluma. A kormányzati negyed építése és a hivatalok elköltöztetése nemhogy hasznot nem hozna, de hosszú távon óriási ráfizetést jelentene az  adófizetők pénzéből. Ezért reméljük és várjuk e döntés felülvizsgálatát, amíg nem késő.

A kormányzati negyedet – már amennyiben egyáltalán szükség van egy újnak az építésére – a városkép elemévé kell tenni. Ez pedig a Duna mellett képzelhető el, de úgy, hogy ne zavarja a különleges értékű városképet. A város déli irányban fejlesztendő,  és a kormányzati negyed elhelyezését is ez kell  meghatározza. A lehetséges területek (Millenniumi városközpont, Észak-Csepel, Kelenföldi iparterület) közül a Csepel sziget csúcsát tartjuk a legmegfelelőbbnek, ahol egy ilyen nagy volumenű fejlesztés új értékekkel is  gazdagíthatja városunkat. Ott akár magasházak is elképzelhetők, de csak egységes koncepció alapján. Budapest morfológiájának figyelembe vételével és látképének tiszteletben tartásával.

A Parlament közelsége a mai fejlett távközlés mellett nem elsődleges szempont. A Duna vízi útja azonban ez esetben olyan közlekedési módot tenne lehetővé e centrumok között, amely mind eljutás, mind a biztonság szempontjából a legmegfelelőbb lenne.

Budapest, 2007. április

a Magyar Urbanisztikai Társaság
Környezetesztétikai Tagozata

 

Alant a szöveg dokumentumként letölthető. 

 


* A szerkesztő megjegyzése: az "eklektika" ilyen módon való kiemelése nem szerencsés, hiszen önmagában sem pontos építészeti definíció, és ugyanakkor kirekeszt sok más építészeti értéket, melyek nem "a kiegyezéstől az I. világháborúig tartó rendkívül dinamikus korszak"-ban keletkeztek. Budapest magasszintű építészeti alkotásait együtt, az összes itt élő, tartózkodó ember érdekében - és mindnyájunk által - fokozott gondoskodás illeti meg.
Vargha Mihály

Vélemények (3)
ati07
2007.06.24.
13:41

Előre leszögezem, hogy semmilyen építészeti előképzettségem sincs, csupán az európai építészetet követem nagy kiváncsisággal és ezzel kapcsolatban szeretném a véleményem nagyon röviden idebiggyeszteni. Előrebocsátom, hogy a belváros érintetlenül hagyásával (vagy inkább kiterjedt renoválásával) teljesen egyetértek. Az európai városok történelmileg szerencsésebbek mint azok az amerikai, távol- vagy közel-keleti városok ahol a belváros különlegesebb történelmi emlékek elvesztése nélkül teljesen átépíthetőek. Azzal viszont, hogy az egész főváros területére a mostanihoz hasonló alacsony plafont határoztak meg az illetékesek, egyáltalán nem tudok azonosulni. Nem hinném, hogy London, Frankfurt, Moszkva vagy akár Bécs, Madrid esetleg Varsó szabályozási irányelve lenne szükséges a budapesti regionális központ-jelleg megerősítésére. Leginkább Berlin mintáját látnám legsziívesebben újra a hazai fővárosban: kialakult két új központ (az Alexanderplatz és Potsdamerplatz) ahol a városi 150 méteres plafont szabadon ostromolhatják az világcégek ezzel a város nem riasztja el az oda központot telepíteni kívánó nagyvállalatokat, új gazdasági csomópontokat és ezzel együtt változatosságot hoz a városképbe, de mégsem hagyja ellenőrizetlenül burjánzani az épületeket. Mert véleményem szerint ezzel a régimódi - kimondom: betokosodott - látásmóddal amivel az előző főépítész és környezete szemlélte a problémát legalábbis nem vonzza a kelet felé terjeszkedő világcégeket.

EMA
2007.05.04.
12:06

A MUT nyilatkozatával, a lényeget érintve, miszerint a meglévő városszövetbe toronyházakat épiteni nem célszerű - egyetértek, de az indoklással csak részben. Egyfelöl, mert nem esztétikai szempontból vizsgálom a kérdést - bár meggyőződésem, hogy ami "működik" az szép is, vagyis ellentmondást nem látok az esztétikai szempontok és a városműködés problematikája között. Másfelöl viszont, nem hagyományőrzés alapján itélem meg a város belső körzeteinek jövőjét. Az utóbbi időben egyre több ellentmondást fedeztem fel a magyar műemlékfelügyelőség hatósági működésében, de ennél is többet abban a szemléletben ami a fenti nyilatkozatból is kitűnik: A változás elutasitása, miközben a meglévő helyzet javitására nincs javaslatuk. Roppant veszélyes szemlélet, mert abba az irányba tereli a dolgokat, hogy amit értéknek nyilvánitanak, annak az épületnek, városszövetnek a pusztulására nagyobb a valószinűség, mint a megőrzésre! Mert aki várossal foglalkozik, annek tudnia kell, hogy ez a településforma a változást is fel kell tudja dolgozni, mert különben múzeumi szerepet kényszeritünk rá - halálát indikáljuk. A hatóság feladata, ez esetben pedig a szakma és a városvezetés feladata éppen az lenne, hogy okosan mérlegelje, gondolkodjon együtt a városlakókkal a változások mértékét illetően. Budapest volt főépitészének tragédiája, hogy eredményei csupán arra korlátozódtak, hogy milyen károkat tudott megakadályozni. Azzal is egyetértek, hogy a budapesti új épités fő csapása Csepel felé kell történjen, és a kormányzati negyed + lakónegyed, sport, stb. kialakitását roppant fontosnak tartva, bele is vettem a podo-programba. Az "egységes koncepciót" azonban nem mint formai kategóriát, hanem mint városszervezési alapot tartom fontosnak, és szerintem, ez utóbbi szempontok indokolhatók is, az érintett lakosság felé, sokkal inkább, mint afféle művészi kategória, mint várossziluett, stb. De ahhoz, hogy ez a városfejlesztési folyamat beinduljon, nem elegendő NEM-eket kiáltani, hanem határozott kézzel városgazdasági-fejlesztési tervet kell késziteni az egész városra - nem pedig szervekre darabolni, mint ahogy a Város szive programban teszik. A város emberek élettere, és ha akként működik, akkor képes esztétikai értékeket is hordozni. Ha csak esztétikai szempontok szerint döntenek el olyan kérdéseket, hogy milyen magasra épüljenek az épületek, akkor óhatatlanul tévútra kerül az egész városfejlesztés. A kormányzati negyed telepitésének hisztériája csak felszini jelenség arra a zűrzavarra nézve, ami a várostervezésben uralkodik Budapesten. Akik a nyugati pu. mellé telepitenék, legyenek az épületek alacsonyak vagy magasak - alapvető hibát követ el a város működésében - olyan helyre indikál forgalmat, ahol éppen ellenkezőleg, csökkenteni kellene a forgalmi terhelést. Mert hiába mesélnek a városvezetők az élhető városról, ha közben minden talpalatnyi területet, ami a szemhatárukon belül van, még inkább be akarnak épiteni - ebből a mixből nem lesz élhető város, ebből csak a káosz fokozódik. Eva Mihály Amichay városgazdász-újságiró

beton
2007.05.01.
13:35

"A toronyház, mint polgárpukkasztó „művészi” alkotás legfeljebb építészeti kiállításokra való, maketten megjelenítve vagy kivetítve. A Szervita téren azonban provokáció a főváros és ezen keresztül az ország ellen,bűn a magyar nemzet ellen! " Nemzetellenes, és egyéb politikai jelszavakkal nem lehet helyettesítnei azokat a valós szakmai érveket, melyek ebben az esetben súlyosan hiányosak a területre vonatkozóan ... ez így elég kevés itt. Ki felé irányul ez a kiálltvány? "Szépségét három tényezőnek köszönheti: van vize (Duna), hegyei (Várhegy, Gellérthegy, budai hegykoszorú) és magas szintű építészete (eklektika)*." Budapest szépségét nem a parlament-budai vár kapcsolatban keresném, ez azért ezerszer sokrétegűbb és árnyaltabb. Ilyen alapon én is belökhetem a köztudatba, hogy szerintem meg; Lestyán Ernő trafóháza a legszebb budapesti épület ... egyik sem lehet általános álláspont, budapest is többezer rétegből áll ... miért pont az eklektika ?

Új hozzászólás
Épületek/Irodaépület

VISION TOWERS IRODAHÁZ // Egy hely + Építészfórum

2020.10.14. 15:17
00:03:53

A Váci úti irodafolyosó nyitányaként a Dózsa György út és Dráva utcák kereszteződésében 2015-óta egy új, karakteres épület áll. Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának új helyszíne a 3h Építésziroda által tervezett Vision Towers irodaház.

A Váci úti irodafolyosó nyitányaként a Dózsa György út és Dráva utcák kereszteződésében 2015-óta egy új, karakteres épület áll. Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának új helyszíne a 3h Építésziroda által tervezett Vision Towers irodaház.

Épületek/Ipari és kereskedelmi épület

TRANZIT ART CAFÉ // Egy hely + Építészfórum

2020.09.30. 19:04
00:06:46

Farkasfog? Lepkeszárny? Milyen alakja van a XI. kerületi Bukarest utcában lévő volt buszpályaudvar tetőrendszerének? Az Egy Hely következő állomása a Tranzit Art Café, amelynek eredeti épületét 1963-ban tervezte Félix Vilmos (Uvaterv).

A buszpályaudvart az éppen akkoriban lendületesen fejlődő budai városrész és az Érd környéki települések között ingázó emberek számára tervezték, és nagy forgalmat bonyolított. A világ változott: csuklós Ikaruszok már nem kanyarodnak arra, a pályaudvar bezárt, majd 2005-ben Borsay Attila építész vezetésével ez a hely is átalakult. A hajdani utasváró mára kultikus terében és a könnyed betontetők alatt egy nyári este italt kortyolgatva bárki maga is elmerenghet a nagy kérdésen: akkor tehát farkasfog vagy lepkeszárny?

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában tehát egy kis budapesti várostörténettel és egy izgalmas épülettel ismerkedünk meg.

A videósorozat megvalósítást az NKA támogatja.

Farkasfog? Lepkeszárny? Milyen alakja van a XI. kerületi Bukarest utcában lévő volt buszpályaudvar tetőrendszerének? Az Egy Hely következő állomása a Tranzit Art Café, amelynek eredeti épületét 1963-ban tervezte Félix Vilmos (Uvaterv).

A buszpályaudvart az éppen akkoriban lendületesen fejlődő budai városrész és az Érd környéki települések között ingázó emberek számára tervezték, és nagy forgalmat bonyolított. A világ változott: csuklós Ikaruszok már nem kanyarodnak arra, a pályaudvar bezárt, majd 2005-ben Borsay Attila építész vezetésével ez a hely is átalakult. A hajdani utasváró mára kultikus terében és a könnyed betontetők alatt egy nyári este italt kortyolgatva bárki maga is elmerenghet a nagy kérdésen: akkor tehát farkasfog vagy lepkeszárny?

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában tehát egy kis budapesti várostörténettel és egy izgalmas épülettel ismerkedünk meg.

A videósorozat megvalósítást az NKA támogatja.

Támogasd az Építészfórumot most, hogy legyen újabb húsz évünk!

Az Építészfórum minden tartalma ingyenes – és az is marad. De ahhoz, hogy eredeti, értékálló anyagokat hozzunk létre, Olvasóink támogatására is szükségünk van.

Támogatom

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk