Pályázatok/Magyar

Álmodj otthont Csontváry képeinek!

1/1

Hirdetés
?>
1/1

Álmodj otthont Csontváry képeinek!
Pályázatok/Magyar

Álmodj otthont Csontváry képeinek!

2016.04.01. 08:40

Cikkinfó

Földrajzi hely:
Magyarország

Vélemények:
1

Kreatív ötletpályázatot hirdet a Miniszterelnökség Csontváry Kosztka Tivadar alkotásait méltó módon bemutató kiállítótér tervezésére, valamint lehetséges magyarországi helyszínének megtalálására. A 16 millió forint összdíjazású nyilvános pályázaton bárki, életkori és végzettségbeli megkötés nélkül előállhat ötletével. 

Csontváryt élénken foglalkoztatta egy saját műveit bemutató kiállítótér megalkotása, ezzel kapcsolatban terveket is készített. Az ötletpályázat célja, hogy megtalálja azt a karakteres eszközökkel készült mai megoldást, amelyet áthat a „Napút" festőjének szellemisége, melyben maga a művész is kedvét lelné.

A különc festő műveit bemutató tér helyének megtalálására, kialakítására és megformálására vállalkozó pályázók munkái közül a legjobbnak tartott építészeti, tájépítészeti, belsőépítészeti, multimédiás, illetve képzőművészeti megoldásokat várja a Kiíró. Több pályázat díjazására is mód van, a legnagyobb elérhető díjösszeg 6 millió forint, de minden pályázó csupán egyetlen munkával vehet részt a megmérettetésen.

A kiíró Miniszterelnökség teljes szabadságot biztosít a kiállítótér jellegére és Magyarországon belüli elhelyezésére vonatkozóan és annak megvalósításra nem vonatkozik sem formai, sem egyéb kötöttség. Az ingyenes pályázat célja ugyanakkor, hogy a létrejött kiállítótér kiemelt szerepet töltsön be a hazai kultúrában, kapcsolódjon a zseniális és rejtélyes művész szellemi hagyatékához, illetve a választott helyszín és tér illeszkedjen környezete kulturális és épített közegéhez is.

A pályázat honlapján a www.csontvarypalyazat.hu oldalon ingyenes regisztrációt követően a kiírás szövege, valamint a teljes pályázati anyag minden érdeklődő számára elérhető. A pályázat lebonyolítója a Lechner Tudásközpont.


Az ötletpályázat célja

Javaslattétel Csontváry Kosztka Tivadar festő alkotásait méltó módon bemutató „kiállítótér" lehetséges magyarországi helyszíneire, valamint a pályázó által fenti feladat megvalósítása érdekében legjobbnak tartott építészeti, tájépítészeti, belsőépítészeti, multimédiás, illetve képzőművészeti megoldások kidolgozása és bemutatása.


Az ötletpályázat jellege, formája 

Az ötletpályázat jellege: nyílt
Az ötletpályázati eljárás formája: ötletpályázat
Az ötletpályázat: titkos


A pályaművek díjazása

A pályaművek díjazására és megvételére szánt összeg: (bruttó) 16 000 000,- Ft

A díj legnagyobb összege: (bruttó) 6 000 000,- Ft
A megvétel legkisebb összege: (bruttó) 500 000,- Ft


A Bíráló Bizottság összetétele

  • Csepreghy Nándor miniszterhelyettes, a Bíráló Bizottság elnöke;
  • Füleky Zsolt a Miniszterelnökség építészeti és építésügyi helyettes államtitkára, a Bíráló Bizottság társelnöke
  • Katona András miniszteri biztos, a Bíráló Bizottság tagja,
  • Vígh Annamária az Emberi Erőforrások Minisztériumának főosztályvezetője, a Bíráló Bizottság tagja;
  • Mártonffy Miklós Budapest Főváros Városépítési Főosztályának vezetője, a Bíráló Bizottság tagja;
  • dr. Hajnóczi Péter építész, a Magyar Építész Kamara elnöke, a Bíráló Bizottság tagja;
  • dr. Hermann Róbert történész, a Károli Gáspár Református Egyetem intézetvezetője, a Bíráló Bizottság tagja;
  • dr. Bardi Terézia Anna művészettörténész; az Eszterházy Kastély főigazgató-helyettese, a Bíráló Bizottság tagja;
  • dr. Krähling János építész, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építészettörténeti és Műemléki Tanszékének tanszékvezetője, a Bíráló Bizottság tagja;
  • dr. Hajdú Nagy Gergely PhD tájépítész, a Bíráló Bizottság tagja;
  • dr. Csorba László történész, a Bíráló Bizottság tagja;
  • Magyari Éva építész, a Bíráló Bizottság tagja;



Bírálati szempontok

  • Az adott pályamű kiállítási tematikája és a kiállítási tér mennyire tud szerves gondolati és fizikai egységet képviselni
  • Az adott pályamű milyen kapcsolatban van Csontváry életművével, szellemi és fizikai hagyatékával
  • A választott helyszín alkalmassága
  • A pályamű milyen módon illeszkedik a választott helyszínhez, annak térstruktúrájába, funkcionálisan és formailag milyen a környezettel való kapcsolata
  • A pályamű rendelkezik-e olyan innovatív, minőségi és eredeti építészeti, belsőépítészeti, képzőművészeti megoldásokkal, amelyek biztosítják, hogy a „kiállítótér" az évek múlásával se veszítse el aktualitását

A pályázat ütemezése

Kérdések beérkezésének, feltöltésének határideje: április 11. 24:00
Kérdésekre adott válaszok közzétételének határideje: április 21. 24:00
Pályaművek postára adásának határideje: május 31. 24:00
Pályázati eredmények kihirdetése: június 30. 

A teljes pályázati anyag elérhető az oldalon való regisztráció után

Vélemények (1)
Horvath
2016.04.04.
16:01

A pályázati dokumentáció nagyon érdekes szülemény, hiszen formailag teljes mértékben megegyezik az építészeti pályázatok előírásával, sok helyen hivatkozik az építészeti munkára, a megfogalmazott cél pl. „a legjobbnak tartott építészeti, tájépítészeti, belsőépítészeti, multimédiás, illetve képzőművészeti megoldások kidolgozása és bemutatása”. A beadandó munkarészek között szakmailag egyértelműen beazonosítható feladatok szerepelnek, mint helyszínrajz, környezetalakítási térrajz, alaprajzok, metszetek, homlokzatok, stb.

Ugyanakkor:

a részvétel feltételeként nincs kikötve építész szakképzettség, tervezői jogosultság (megjegyzem semmilyen szakmai kompetencia nincs kikötve, ami már önmagában is nonszensz),a 12 tagú zsűri névsorából nem állapítható meg, hogy milyen módon felel meg az összetétel a jogszabályi előírásoknak.Nehezíti a feladat értelmezését és a kiírás indítékának megértését, hogy

egy nem létező helyszínre (nem ismert tulajdoni, városrendezési viszonyok közé),nem ismert tervezési programmal,építészeti vagy legalább művészettörténészi szakképzettség előírása nélkül kell egynem ismert méretű épületet tervezni.Ha a Magyar Állam úgy döntene (döntött volna), hogy eleget tesz Csontváry végakaratának, akkor a Városligetet kellene (kellett volna) kijelölnie helyszínnek, és nem egy minden szakmai alap nélküli, az építészeket és építészetet felhasználó népszavazás mögé elrejtőzni.

Csontváry munkásságának legteljesebb bemutatása 1973 óta Pécsett van, képei részévé váltak a város kulturális életének. Már a képek megmaradásában is Pécsnek volt a legnagyobb szerepe, hiszen Gerlóczi Gedeont Romváry Ferenc pécsi művészettörténész kereste meg, és szerezte meg a gyűjteményt a város múzeuma számára. A legtöbb képet a Janus Pannonius Múzeum munkatársai restaurálták. Vajon miért nem vetődik fel a pécsi helyszín lehetősége? Volt, és van is rá javaslat, és talán 2010 Európa Kulturális Fővárosa alkalmas erre továbbra is.

Csontváry kiírásban is hivatkozott „hadiárvák, rokkantak alapja javára tervezett kiállításának” vázlata azért mindenképpen elgondolkodtató, mint hivatkozási pont. Főként, ha ez lesz az új helyszín kiválasztásának alapja…. Miközben meghajlok Csontváry nagysága előtt.

Horváth András

elfogult Pécsi

 

Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

Varjúvár // Egy Hely + Egy hely

2024.12.18. 10:45
9:12

Grafikus, író, könyvkiadó, könyvtervező, politikus: Kós Károly igazi polihisztor volt, a 20. század egyik legfontosabb modern és hagyományőrző magyar építésze. Az Egy hely Sztánába látogatott, hogy bemutassa Kós Károly művésznyaralójának épült, majd később családjának otthonává vált lakóházát.

Grafikus, író, könyvkiadó, könyvtervező, politikus: Kós Károly igazi polihisztor volt, a 20. század egyik legfontosabb modern és hagyományőrző magyar építésze. Az Egy hely Sztánába látogatott, hogy bemutassa Kós Károly művésznyaralójának épült, majd később családjának otthonává vált lakóházát.

Nézőpontok/Történet

A magyargyerőmonostori református templom // Egy Hely + Építészfórum

2024.12.18. 10:43
10:12

1908 őszén Kós Károly és Zrumeczky Dezső kalotaszegi körútra indultak, ahonnan feljegyzésekkel és rajzokkal tértek haza – ezek szolgáltak inspirációul a Fővárosi Állat- és Növénykert pavilonépületeinek tervezéséhez. Az Egy hely új részében a vélhetően legrégebbi kalotaszegi templomot mutatja be.

1908 őszén Kós Károly és Zrumeczky Dezső kalotaszegi körútra indultak, ahonnan feljegyzésekkel és rajzokkal tértek haza – ezek szolgáltak inspirációul a Fővárosi Állat- és Növénykert pavilonépületeinek tervezéséhez. Az Egy hely új részében a vélhetően legrégebbi kalotaszegi templomot mutatja be.