Nézőpontok/Vélemény

Altemplomtól a valódi felhőkarcolókig - Magyarország legmagasabb építményei

1/17

Az 1970-es évek elején lezajlott vidéki toronyház-építési hullám legérdekesebb épületeit a szeptemberben megjelent galériánkban mutattuk be. Közülük szó szerint kiemelkedik a szolnoki Jubileum tér 5; 81 méterével hazánk legmagasabb lakóháza.  

Részben a hasonló magasházak tervezése okán volt szükség minden addiginál magasabb víztornyokra is, bár a városok legmagasabb épületei nagyrészt a legfelső szintjükön saját víztartállyal épültek. Csepelen ilyesmire nem lenne szükség, hiszen az ország legmagasabb, 73 méteres víztornya itt akár 15 emeletnél magasabb lakóházakat is kiszolgálhat.

Hasonló magasságba persze korántsem csak acélból és vasbetonból lehet építkezni. Ezt bizonyítja hazánk legmagasabb szabadon álló templomtornya is: a Szent László-templom már messziről meghatározza Kőbánya városképét.

A templom 1899-re készült el, Lechner Ödön tervei szerint, az építész saját cégének kivitelezésében. 86 méter magas tornyának extravagáns megoldása, hogy mindössze hat, vaskos téglaoszlopon áll.

A tégla mellett a jó minőségű kőből építkezve is képesek voltak -mai szemmel nézve- szinte csodát tenni a 19. század mesterei. Az esztergomi bazilika formájában hazánk legmagasabb, és nem mellesleg Európa egyik legnagyobb temploma épült meg.

A bazilika száz méteres magasságát a kereszt csúcsától az altemplomig számolták -utóbbi ablakában külön tábla jelzi az alapfal 17 méteres vastagságát. Kühlner Pál, majd Hild József építészek alkotása a 2020-as években nagyszabású felújításon esett át.

A 2022 elején még javában zajló felújítási munkák közben a nagyközönség is vezetett túrákon ismerkedhetett meg a szerkezettel.

A 2022-re elkészült Mol Campus 143 méteres magasságával és 28 emeletével az ország és Budapest legmagasabb, hagyományos felépítésű, sokszintes épülete, de a legmagasabb építmények listáján még mindig  csak a 23. helyen áll.

A legmagasabb épületek listáján azonban közel félszáz méterrel megelőzi a pécsi misinai TV-torony, ami számos belső, fűthető, lifttel elérhető szintje miatt számít épületnek -közülük az egyikben étterem működik. Az idén ötven éves tornyot májusi képgalériánkban részletesen is bemutattuk.

Bár a pécsinél alacsonyabb, tengerszint feletti magasságával mégis rekorder a kékestetői TV-torony, amelynek csúcsa egészen 1164 méterig ér. 1980-ban még 180 méter magasra építették, drótkötelekkel kifeszített csúccsal; a kötelekről télen lehulló jég miatt a magasságát 2014-ben 30 méterrel csökkentették, hogy a külső feszítés megszüntethető legyen.

A toronyban működik az ország legmagasabban fekvő kávézója is, a talajhoz képest jóval alacsonyabban a misinai toronynál, de így is bő 1060 méter magasban.

A teljesség kedvéért érdemes megemlíteni a harmadik (építés dátumát tekintve első) TV-tornyot is, amelyben körpanorámás étterem működik: a zalaegerszegi bazitai TV-torony, 100 méteres magasságával a város legmagasabb épülete.

Visszatérve az abszolút legmagasabb építmények közé, már 200 méterig emelkedik Budapest legmagasabb építménye, az Észak-Budai Fűtőmű kéménye. A hozzá tartozó, 1981-re megépült üzem ma 37 ezer lakás távhőjét biztosítja.

A tiszaújvárosi Tisza II erőmű 1973-ra megépült kéménye a kazánok füstgázait egészen 250 méteres magasságba vezeti. Felépítése a budapestivel azonos: a vasbeton teherviselő gyűrűn belül zárt füstcsövek futnak, mellettük a kezelőszemélyzet közlekedését lift segíti.

A legmagasabb építmények listájának első tíz helyezettjéből hét adótorony, köztük a legmagasabb is. A Lakihegyi Tv-torony már nem kevesebb, mint 90 éve nyúlik az Eiffel-toronynál is magasabbra, a csúcsán található, mozgatható hangolócső állásától függően, akár 314 méterig. 1985 óta ipari műemlék.

A Blaw-Knox-rendszerű, elnyújtott oktaéder alakú torony egyetlen ponton támaszkodik a földre, a stabilitását nyolc feszítőkábel biztosítja, közülük egy elszakadása esetén még állva marad az építmény. A mai szerkezet nagyrészt már 1946-ban épült, a második világháborúban felrobbantott torony eredeti tervei alapján.

A tornyon nincsenek adók felszerelve, maga a szerkezet szolgál 1/8 hullámhosszú antennaként a bő 2200 méter hullámhosszú (135.6 KHz) adás számára. Gyakori helyszíne ipari alpinisták továbbképzésének, a szakma legjobbjai négy órán belül teszik meg az fel -le vezető utat.

?>
Az 1970-es évek elején lezajlott vidéki toronyház-építési hullám legérdekesebb épületeit a szeptemberben megjelent galériánkban mutattuk be. Közülük szó szerint kiemelkedik a szolnoki Jubileum tér 5; 81 méterével hazánk legmagasabb lakóháza.

 
?>
Részben a hasonló magasházak tervezése okán volt szükség minden addiginál magasabb víztornyokra is, bár a városok legmagasabb épületei nagyrészt a legfelső szintjükön saját víztartállyal épültek. Csepelen ilyesmire nem lenne szükség, hiszen az ország legmagasabb, 73 méteres víztornya itt akár 15 emeletnél magasabb lakóházakat is kiszolgálhat.
?>
Hasonló magasságba persze korántsem csak acélból és vasbetonból lehet építkezni. Ezt bizonyítja hazánk legmagasabb szabadon álló templomtornya is: a Szent László-templom már messziről meghatározza Kőbánya városképét.
?>
A templom 1899-re készült el, Lechner Ödön tervei szerint, az építész saját cégének kivitelezésében. 86 méter magas tornyának extravagáns megoldása, hogy mindössze hat, vaskos téglaoszlopon áll.
?>
A tégla mellett a jó minőségű kőből építkezve is képesek voltak -mai szemmel nézve- szinte csodát tenni a 19. század mesterei. Az esztergomi bazilika formájában hazánk legmagasabb, és nem mellesleg Európa egyik legnagyobb temploma épült meg.
?>
A bazilika száz méteres magasságát a kereszt csúcsától az altemplomig számolták -utóbbi ablakában külön tábla jelzi az alapfal 17 méteres vastagságát. Kühlner Pál, majd Hild József építészek alkotása a 2020-as években nagyszabású felújításon esett át.
?>
A 2022 elején még javában zajló felújítási munkák közben a nagyközönség is vezetett túrákon ismerkedhetett meg a szerkezettel.
?>
A 2022-re elkészült Mol Campus 143 méteres magasságával és 28 emeletével az ország és Budapest legmagasabb, hagyományos felépítésű, sokszintes épülete, de a legmagasabb építmények listáján még mindig  csak a 23. helyen áll.
?>
A legmagasabb épületek listáján azonban közel félszáz méterrel megelőzi a pécsi misinai TV-torony, ami számos belső, fűthető, lifttel elérhető szintje miatt számít épületnek -közülük az egyikben étterem működik. Az idén ötven éves tornyot májusi képgalériánkban részletesen is bemutattuk.
?>
Bár a pécsinél alacsonyabb, tengerszint feletti magasságával mégis rekorder a kékestetői TV-torony, amelynek csúcsa egészen 1164 méterig ér. 1980-ban még 180 méter magasra építették, drótkötelekkel kifeszített csúccsal; a kötelekről télen lehulló jég miatt a magasságát 2014-ben 30 méterrel csökkentették, hogy a külső feszítés megszüntethető legyen.
?>
A toronyban működik az ország legmagasabban fekvő kávézója is, a talajhoz képest jóval alacsonyabban a misinai toronynál, de így is bő 1060 méter magasban.
?>
A teljesség kedvéért érdemes megemlíteni a harmadik (építés dátumát tekintve első) TV-tornyot is, amelyben körpanorámás étterem működik: a zalaegerszegi bazitai TV-torony, 100 méteres magasságával a város legmagasabb épülete.
?>
Visszatérve az abszolút legmagasabb építmények közé, már 200 méterig emelkedik Budapest legmagasabb építménye, az Észak-Budai Fűtőmű kéménye. A hozzá tartozó, 1981-re megépült üzem ma 37 ezer lakás távhőjét biztosítja.
?>
A tiszaújvárosi Tisza II erőmű 1973-ra megépült kéménye a kazánok füstgázait egészen 250 méteres magasságba vezeti. Felépítése a budapestivel azonos: a vasbeton teherviselő gyűrűn belül zárt füstcsövek futnak, mellettük a kezelőszemélyzet közlekedését lift segíti.
?>
A legmagasabb építmények listájának első tíz helyezettjéből hét adótorony, köztük a legmagasabb is. A Lakihegyi Tv-torony már nem kevesebb, mint 90 éve nyúlik az Eiffel-toronynál is magasabbra, a csúcsán található, mozgatható hangolócső állásától függően, akár 314 méterig. 1985 óta ipari műemlék.
?>
A Blaw-Knox-rendszerű, elnyújtott oktaéder alakú torony egyetlen ponton támaszkodik a földre, a stabilitását nyolc feszítőkábel biztosítja, közülük egy elszakadása esetén még állva marad az építmény. A mai szerkezet nagyrészt már 1946-ban épült, a második világháborúban felrobbantott torony eredeti tervei alapján.
?>
A tornyon nincsenek adók felszerelve, maga a szerkezet szolgál 1/8 hullámhosszú antennaként a bő 2200 méter hullámhosszú (135.6 KHz) adás számára. Gyakori helyszíne ipari alpinisták továbbképzésének, a szakma legjobbjai négy órán belül teszik meg az fel -le vezető utat.
1/17

Az 1970-es évek elején lezajlott vidéki toronyház-építési hullám legérdekesebb épületeit a szeptemberben megjelent galériánkban mutattuk be. Közülük szó szerint kiemelkedik a szolnoki Jubileum tér 5; 81 méterével hazánk legmagasabb lakóháza.  

Részben a hasonló magasházak tervezése okán volt szükség minden addiginál magasabb víztornyokra is, bár a városok legmagasabb épületei nagyrészt a legfelső szintjükön saját víztartállyal épültek. Csepelen ilyesmire nem lenne szükség, hiszen az ország legmagasabb, 73 méteres víztornya itt akár 15 emeletnél magasabb lakóházakat is kiszolgálhat.

Hasonló magasságba persze korántsem csak acélból és vasbetonból lehet építkezni. Ezt bizonyítja hazánk legmagasabb szabadon álló templomtornya is: a Szent László-templom már messziről meghatározza Kőbánya városképét.

A templom 1899-re készült el, Lechner Ödön tervei szerint, az építész saját cégének kivitelezésében. 86 méter magas tornyának extravagáns megoldása, hogy mindössze hat, vaskos téglaoszlopon áll.

A tégla mellett a jó minőségű kőből építkezve is képesek voltak -mai szemmel nézve- szinte csodát tenni a 19. század mesterei. Az esztergomi bazilika formájában hazánk legmagasabb, és nem mellesleg Európa egyik legnagyobb temploma épült meg.

A bazilika száz méteres magasságát a kereszt csúcsától az altemplomig számolták -utóbbi ablakában külön tábla jelzi az alapfal 17 méteres vastagságát. Kühlner Pál, majd Hild József építészek alkotása a 2020-as években nagyszabású felújításon esett át.

A 2022 elején még javában zajló felújítási munkák közben a nagyközönség is vezetett túrákon ismerkedhetett meg a szerkezettel.

A 2022-re elkészült Mol Campus 143 méteres magasságával és 28 emeletével az ország és Budapest legmagasabb, hagyományos felépítésű, sokszintes épülete, de a legmagasabb építmények listáján még mindig  csak a 23. helyen áll.

A legmagasabb épületek listáján azonban közel félszáz méterrel megelőzi a pécsi misinai TV-torony, ami számos belső, fűthető, lifttel elérhető szintje miatt számít épületnek -közülük az egyikben étterem működik. Az idén ötven éves tornyot májusi képgalériánkban részletesen is bemutattuk.

Bár a pécsinél alacsonyabb, tengerszint feletti magasságával mégis rekorder a kékestetői TV-torony, amelynek csúcsa egészen 1164 méterig ér. 1980-ban még 180 méter magasra építették, drótkötelekkel kifeszített csúccsal; a kötelekről télen lehulló jég miatt a magasságát 2014-ben 30 méterrel csökkentették, hogy a külső feszítés megszüntethető legyen.

A toronyban működik az ország legmagasabban fekvő kávézója is, a talajhoz képest jóval alacsonyabban a misinai toronynál, de így is bő 1060 méter magasban.

A teljesség kedvéért érdemes megemlíteni a harmadik (építés dátumát tekintve első) TV-tornyot is, amelyben körpanorámás étterem működik: a zalaegerszegi bazitai TV-torony, 100 méteres magasságával a város legmagasabb épülete.

Visszatérve az abszolút legmagasabb építmények közé, már 200 méterig emelkedik Budapest legmagasabb építménye, az Észak-Budai Fűtőmű kéménye. A hozzá tartozó, 1981-re megépült üzem ma 37 ezer lakás távhőjét biztosítja.

A tiszaújvárosi Tisza II erőmű 1973-ra megépült kéménye a kazánok füstgázait egészen 250 méteres magasságba vezeti. Felépítése a budapestivel azonos: a vasbeton teherviselő gyűrűn belül zárt füstcsövek futnak, mellettük a kezelőszemélyzet közlekedését lift segíti.

A legmagasabb építmények listájának első tíz helyezettjéből hét adótorony, köztük a legmagasabb is. A Lakihegyi Tv-torony már nem kevesebb, mint 90 éve nyúlik az Eiffel-toronynál is magasabbra, a csúcsán található, mozgatható hangolócső állásától függően, akár 314 méterig. 1985 óta ipari műemlék.

A Blaw-Knox-rendszerű, elnyújtott oktaéder alakú torony egyetlen ponton támaszkodik a földre, a stabilitását nyolc feszítőkábel biztosítja, közülük egy elszakadása esetén még állva marad az építmény. A mai szerkezet nagyrészt már 1946-ban épült, a második világháborúban felrobbantott torony eredeti tervei alapján.

A tornyon nincsenek adók felszerelve, maga a szerkezet szolgál 1/8 hullámhosszú antennaként a bő 2200 méter hullámhosszú (135.6 KHz) adás számára. Gyakori helyszíne ipari alpinisták továbbképzésének, a szakma legjobbjai négy órán belül teszik meg az fel -le vezető utat.

Nézőpontok/Vélemény

Altemplomtól a valódi felhőkarcolókig - Magyarország legmagasabb építményei

2023.10.22. 12:00
1/17

Az 1970-es évek elején lezajlott vidéki toronyház-építési hullám legérdekesebb épületeit a szeptemberben megjelent galériánkban mutattuk be. Közülük szó szerint kiemelkedik a szolnoki Jubileum tér 5; 81 méterével hazánk legmagasabb lakóháza.  

Részben a hasonló magasházak tervezése okán volt szükség minden addiginál magasabb víztornyokra is, bár a városok legmagasabb épületei nagyrészt a legfelső szintjükön saját víztartállyal épültek. Csepelen ilyesmire nem lenne szükség, hiszen az ország legmagasabb, 73 méteres víztornya itt akár 15 emeletnél magasabb lakóházakat is kiszolgálhat.

Hasonló magasságba persze korántsem csak acélból és vasbetonból lehet építkezni. Ezt bizonyítja hazánk legmagasabb szabadon álló templomtornya is: a Szent László-templom már messziről meghatározza Kőbánya városképét.

A templom 1899-re készült el, Lechner Ödön tervei szerint, az építész saját cégének kivitelezésében. 86 méter magas tornyának extravagáns megoldása, hogy mindössze hat, vaskos téglaoszlopon áll.

A tégla mellett a jó minőségű kőből építkezve is képesek voltak -mai szemmel nézve- szinte csodát tenni a 19. század mesterei. Az esztergomi bazilika formájában hazánk legmagasabb, és nem mellesleg Európa egyik legnagyobb temploma épült meg.

A bazilika száz méteres magasságát a kereszt csúcsától az altemplomig számolták -utóbbi ablakában külön tábla jelzi az alapfal 17 méteres vastagságát. Kühlner Pál, majd Hild József építészek alkotása a 2020-as években nagyszabású felújításon esett át.

A 2022 elején még javában zajló felújítási munkák közben a nagyközönség is vezetett túrákon ismerkedhetett meg a szerkezettel.

A 2022-re elkészült Mol Campus 143 méteres magasságával és 28 emeletével az ország és Budapest legmagasabb, hagyományos felépítésű, sokszintes épülete, de a legmagasabb építmények listáján még mindig  csak a 23. helyen áll.

A legmagasabb épületek listáján azonban közel félszáz méterrel megelőzi a pécsi misinai TV-torony, ami számos belső, fűthető, lifttel elérhető szintje miatt számít épületnek -közülük az egyikben étterem működik. Az idén ötven éves tornyot májusi képgalériánkban részletesen is bemutattuk.

Bár a pécsinél alacsonyabb, tengerszint feletti magasságával mégis rekorder a kékestetői TV-torony, amelynek csúcsa egészen 1164 méterig ér. 1980-ban még 180 méter magasra építették, drótkötelekkel kifeszített csúccsal; a kötelekről télen lehulló jég miatt a magasságát 2014-ben 30 méterrel csökkentették, hogy a külső feszítés megszüntethető legyen.

A toronyban működik az ország legmagasabban fekvő kávézója is, a talajhoz képest jóval alacsonyabban a misinai toronynál, de így is bő 1060 méter magasban.

A teljesség kedvéért érdemes megemlíteni a harmadik (építés dátumát tekintve első) TV-tornyot is, amelyben körpanorámás étterem működik: a zalaegerszegi bazitai TV-torony, 100 méteres magasságával a város legmagasabb épülete.

Visszatérve az abszolút legmagasabb építmények közé, már 200 méterig emelkedik Budapest legmagasabb építménye, az Észak-Budai Fűtőmű kéménye. A hozzá tartozó, 1981-re megépült üzem ma 37 ezer lakás távhőjét biztosítja.

A tiszaújvárosi Tisza II erőmű 1973-ra megépült kéménye a kazánok füstgázait egészen 250 méteres magasságba vezeti. Felépítése a budapestivel azonos: a vasbeton teherviselő gyűrűn belül zárt füstcsövek futnak, mellettük a kezelőszemélyzet közlekedését lift segíti.

A legmagasabb építmények listájának első tíz helyezettjéből hét adótorony, köztük a legmagasabb is. A Lakihegyi Tv-torony már nem kevesebb, mint 90 éve nyúlik az Eiffel-toronynál is magasabbra, a csúcsán található, mozgatható hangolócső állásától függően, akár 314 méterig. 1985 óta ipari műemlék.

A Blaw-Knox-rendszerű, elnyújtott oktaéder alakú torony egyetlen ponton támaszkodik a földre, a stabilitását nyolc feszítőkábel biztosítja, közülük egy elszakadása esetén még állva marad az építmény. A mai szerkezet nagyrészt már 1946-ban épült, a második világháborúban felrobbantott torony eredeti tervei alapján.

A tornyon nincsenek adók felszerelve, maga a szerkezet szolgál 1/8 hullámhosszú antennaként a bő 2200 méter hullámhosszú (135.6 KHz) adás számára. Gyakori helyszíne ipari alpinisták továbbképzésének, a szakma legjobbjai négy órán belül teszik meg az fel -le vezető utat.

Cikkinfó

Szerzők:
Fotók: Gulyás Attila

Projektinfó

Nézőpontok/Történet

Varjúvár // Egy Hely + Egy hely

2024.12.18. 10:45
9:12

Grafikus, író, könyvkiadó, könyvtervező, politikus: Kós Károly igazi polihisztor volt, a 20. század egyik legfontosabb modern és hagyományőrző magyar építésze. Az Egy hely Sztánába látogatott, hogy bemutassa Kós Károly művésznyaralójának épült, majd később családjának otthonává vált lakóházát.

Grafikus, író, könyvkiadó, könyvtervező, politikus: Kós Károly igazi polihisztor volt, a 20. század egyik legfontosabb modern és hagyományőrző magyar építésze. Az Egy hely Sztánába látogatott, hogy bemutassa Kós Károly művésznyaralójának épült, majd később családjának otthonává vált lakóházát.

Nézőpontok/Történet

A magyargyerőmonostori református templom // Egy Hely + Építészfórum

2024.12.18. 10:43
10:12

1908 őszén Kós Károly és Zrumeczky Dezső kalotaszegi körútra indultak, ahonnan feljegyzésekkel és rajzokkal tértek haza – ezek szolgáltak inspirációul a Fővárosi Állat- és Növénykert pavilonépületeinek tervezéséhez. Az Egy hely új részében a vélhetően legrégebbi kalotaszegi templomot mutatja be.

1908 őszén Kós Károly és Zrumeczky Dezső kalotaszegi körútra indultak, ahonnan feljegyzésekkel és rajzokkal tértek haza – ezek szolgáltak inspirációul a Fővárosi Állat- és Növénykert pavilonépületeinek tervezéséhez. Az Egy hely új részében a vélhetően legrégebbi kalotaszegi templomot mutatja be.